Hetilap kereső

Csikós Zsolt írása

Mindenki ismeri az autómániásokat, akik a lóerők, különleges műszaki megoldások, hengerszámok, trükkös extrák bűvkörében élnek. A többiek viszont csak célba érni szeretnének, kényelemben, stresszmentesen, ha lehet, némiképp stílusosan is. CSIKÓS ZSOLT szerint utóbbiak számára nincs jobb autó a Kia Vengánál.

Egyik korábbi főnököm szerint addig létezik majd a szakmánk, amíg a társadalom eljut odáig, hogy az autót egy szinten kezeli a mosógéppel. Abban a pillanatban, hogy mindenki pusztán eszköznek tekinti majd az autót, amely két távoli pont között a legkellemesebben szállítja az embert, nem lesz miről írnunk. Mert léteznek-e mosógépekről szóló magazinok? És kávéfőzőkről? No meg olvasólámpákról? A fenti eszközök piaca nem tartana el három-négyszáz újságírót, fotóst, grafikust, szerkesztőt Magyarországon.

De messze még ez az idő... Hiszen minél komplikáltabb egy megvásárolható műszaki eszköz, annál többen szeretnek róla olvasni. Fényképezőgépekről tucatnyi magazint kiadnak. Számítógépekről is. A mobiltelefonok szintén kiváltják a betű- és képéhséget, miként az órák is. Az összetett technikai cuccok számot tarthatnak a hobbisták érdeklődésére, ilyenekről még jó darabig érdemes lesz írni. Mit gondolnak, az autó beletartozik a fenti körbe? Hát persze.

Pontosabban: az érdekes autó.
A sportkocsi, a kabrió, a versenyautó. Az úttörő megoldásokat felmutató jármű, az álomautó, a luxuskocsi, a veterán autó, a tuningjármű. De a forgalom jelöletlen gyalogjai, a családi átlagautók egyre kevésbé gyújtják fel a fantáziát. Harminc évvel ezelőtt a škodás ölre ment a zsigulissal, egy mai vevőnél simán eldönti a lízingkonstrukció, az ügyesebben sikerült orr-rész, hogy Mazdát vegyen, vagy Opelt.
De azért az átlagautó sem mosógép még. A legtöbb típus két-három ponton mindig mutat gyengeségeket.

A megbízhatóság sem javult annyit, amennyivel többet megyünk évente, és amennyivel több az autókba tömött extra. Értsd: bedöglik a kocsi ma is, szervizbe kell hordani az újat is, holott az egyes komponensek általában tartósabbak. És miközben mind több kényelmi és biztonsági funkcióra vágyik, a bosszantó apróságokat azért a mai vevő is elkerülné, ha lehet. Tehát Kovács úr még 2010-ben is keresi az ideális, olcsó, kényelmes, tartós, fürge autót.

Pár évvel ezelőtt egy Kia fel sem került volna a listájára. Ma azonban ez a márka adja a leghosszabb általános garanciát: hét évet. Ha valaki marketingtrükkre gyanakszik, nézze meg a Cee’deket, amelyek már három éve a piacon vannak. A tulajdonosok visszajelzéseiből kitűnik, hogy alig akad velük probléma. Úttartásban, térkínálatban, zörejmentességben, a kezelőelemek határozottságában, futóműhangolásban, erőben, fogyasztásban, sőt már törésbiztonságban is ott vannak a koreaiak a hasonló árú legjobb típusok között. Akadnak még gyenge pontok, de vannak, amiben már jobbak is a többieknél.

És akkor jön a Venga 2009 végén, amely kicsivel talán ügyesebb is az eddigi Kiáknál. Nagyjából olyan tágas, mint a térkínálatban igen jónak mondott Cee’d, a márka családi kompaktja. Széltében elég szellős, hosszában, magasságban szinte feleslegesen tágas. Viszont alig négy méter a hossza, tehát külső méreteivel inkább a kisautók közé sorolandó. Ráadásul a hátsó ülései csúsztathatók, csomagterének padlója több magasságban rögzíthető, így a variálhatóság című fejezetben is találunk magunknak olvasnivalót. Elárulom, milyen tájon kell keresni a vetélytársait: Opel Meriva, Citroën C3 Picasso, Renault Modus, Nissan Note. Könnyen állja velük a versenyt.

Persze a belső tér gyűjtőhelye a szépen illesztett, matt felületekkel ügyesen álcázott, olcsó, kemény műanyagoknak. Sebaj, a forma zseniális, ismét egy újabb Kia, amelyiknek felismerhető, megjegyezhető arca van, szeretni fogják a népek. És rendelhető bele kicsiny tolatókamera-monitorral egybeépített belső tükör is. Ami világújdonság: mindegyik motorfajta mellé kapható lesz a start/stop rendszer, amely piros lámpánál leállítja, a kuplung benyomásakor beindítja a motort, súlyos üzemanyag-decilitereket takarítva meg ezzel, nem beszélve a károsanyag-kibocsátás mérsékléséről.

A szóban forgó motorok: 1,4 literes benzines 90 lóerővel, 1,6-os 125 lóerővel, 1,4 literes dízel 75 és 90 lóerővel, 1,6-os 115 és 128 lóerővel. Én a leggyengébb benzines és dízel 1,4-eseket próbáltam. Előbbi csodálatosan finom, takarékos, ügyes motor, a méretkategóriában minta lehetne bárkinek. Utóbbi, a dízel nekem túl zajos, nyers, ráadásul a fogyasztási előnye csupán egy liter.
A kettő közül biztosan a benzinest választanám, ráadásul az a legolcsóbb is a palettán. Az árak 3,3 milliótól indulnak. Érdemes lesz benézni a szalonba.