Hetilap kereső

CRUISER írása

Az Alkotmánybíróság elkaszálta az ingatlanok luxusadóját, de – több mással együtt – az autóké fennmaradt. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete ezzel kapcsolatban érdekes számításokat tett közzé, amiből leszűrhető: az adóemelés valószínűleg csökkenti az adóbevételeket.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete nem sorolható a regisztrációs adó fő ellenzői közé. A hazai autókereskedelemnek jót tesz, hogy az kedvező árú, jól karbantartott, relatíve fiatal nyugat-európai használt autókat távol tartja a piacról ez a sarc, ami tulajdonképpen védővámként működik. Még ha nem is annak hívják.

Az import használt autók (az MGE terminológiájában: „roncsok”) ugyan gond nélkül forgalomba helyezhetők Magyarországon. Csakhogy nem éri meg, mert minél nagyobb a motorjuk, annál hatalmasabb az utánuk kifizetendő díj. Ehelyett mit kapunk a használt piacon?

Törött állapotból újjáépített, bizonytalan műszaki állapotú, visszatekert kilométer-számlálójú, rettentő sokat futott kocsik alkotják a kínálat gerincét – azok, amelyeket már olyan olcsón odaadnak Olaszországban, vagy Németországban, hogy a regadó megfizetése után még épp eladhatók. A használt autók mesterségesen magasan tartott ára (és alacsonyan tartott minősége) elvileg keresletet támaszt az új kocsiknak – legalábbis a hitelválság kezdetéig ez így volt.

Azonban az eltúlzott mértékű regadónak lett egy előre nem látott mellékhatása.

A nagy motorú, új luxusautók után már milliós (1,5-3 millió Ft) nagyságrendű az adó. Ezért aztán bevett gyakorlattá vált más uniós tagállamban drága autót venni – helyi rendszámmal. Németország és Szlovákia a regadó-elkerülés paradicsomává vált, elvégre ki tilthatja meg, hogy ott valaki céget alapítson, netán tartós bérleti konstrukcióban használjon autót? Senki. Az APEH fenyegetőzhet, de annak gyakorlati esélye nem sok van, hogy fülön csípjék az ilyeneket.


Ráadásul Szlovákiában egy luxusterepjáró akár haszongépjárműként is megvehető, és akkor még az áfáját is visszaigényelhetik. Ez elég morbid egy 385 lóerős Porsche Cayenne vonatkozásában, de megér egy kis adminisztrációt. (És akkor még nem beszéltünk a soha meg nem érkező gyorshajtási bírságokról) Így csúszott ki a luxusautó-piac egy jó része a magyar kereskedők kezéből.

Az idén azonban újabb adóügyi megszorítás teszi még vonzóbbá a külföldi rendszámot: a gépjárművekre kivetett luxusadó. Az adónem lényege az, hogy a teljesítményadó megtöbbszörözésével büntet (2-szeres, 2,5-szeres és 3-szoros), ha az autó teljesítménye 170 lóerő feletti. Ha egy szélsőséges példát veszünk: egy 300 lóerős autó tulajdonosa eddig háromszor annyi adót fizetett, mint amennyit 100 lóerő után kell, mostantól kilencszer annyit. Elvileg a külföldi rendszámú autók után is meg kellene fizetni az állami járandóságot, gyanús, hogy ez alól könnyű lesz kibújni.

Ez már a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületét is arra késztette, hogy nemtetszését fejezze ki. Az olcsó autók piaca óriási zuhanáson van túl, mi lesz, ha már a drága autókat sem veszik meg tőlük? Az nyilvántartás szerint az itthon futó 3,1 millió autóból 73 ezer darab 170 lóerő feletti teljesítményű. Az MGE ebből kiszámolta, hogy maximum 2,5-4 milliárd forint bevétele lesz az államnak az új adóból.

Ehhez képest a magyar államkassza minden egyes külföldön forgalomba helyezett autó után elbukja az áfát és a regadót, ami ebben a kategóriában négy és nyolcmillió forint közötti összeg. Azaz, ezer autónként átlagosan hatmilliárd forint körül lehet a közvetlen bevételkiesés. Az MGE állásfoglalása szerint – noha nincsenek pontos adataik – évente több ezer autót helyeznek forgalomba a magyarok külföldön. Ha 2010-ben legalább ötszáz szlovák rendszámos autót vesznek a magyarok, gyakorlatilag eltűnik a komplett luxusadó-bevétel a kasszából.

Az új adóval tehát sikerül elérni, hogy egyre kisebb értékű autót is megérje idegen zászló alatt üzemeltetni. Ami önmagában még nem lenne baj, csak ismét azok járnak rosszul, akik nem csalnak. Ráadásul eközben a költségvetés bevétele effektíve apad – zseniálisan tudunk adót emelni, nem?