Hetilap kereső

Csikós Zsolt írása

Néhány megbotránkozásra okot adó kijelentés történik ebben az autótesztben, többek között egy bizonyos Kia Cee’d SW nevű kombi kapcsán. CSIKÓS ZSOLT szerint ideje, hogy leszámoljunk a sztereotípiákkal, mert a nyitott szemlélet komoly megtakarítást jelenthet.

Talán harminc-harmincöt évvel ezelőtt volt utoljára könnyű dolga az autóvásárlónak. Magyarországon egyszerű volt a helyzet, a tehetősebbek Zsigulit, az autóbirtokláshoz anyagilag éppen felérők Trabantot – a rosszul tájékozottak Zaporozsecet – vásároltak. Akinek olcsón kellett sok hely, de nem érdekelte a rettenetes szag és a vén technika, Wartburgot vett, akinek a kis fogyasztás volt a mindene, Škodát vásárolt, a nők Polski-Fiat 126p-be ültek, ha pedig valaki nem akart sokat várni a kiutalásra, esetleg a kényelmi igényei mellé kellő vakhitet is fel tudott mutatni... nos, az Daciát vett.

Nyugaton nagyobb volt a választék, de ott is látszottak erővonalak. A biztos, de drága vétel a Mercedes volt. Aki sportos autót akart, vehetett borsos árú, kiváló pedigréjű, de szűk BMW-t vagy valamivel olcsóbb, rosszabb hírű, ám izgalmasabb Alfa Romeót. A szerényebb megbízhatósággal társított extra kényelmet a francia kocsik jelentették, a Fiatok általában sportosak, de rozsdásodósak voltak, aki pedig csak valami jól működő, igénytelen közlekedési eszközre vágyott, annak még éppen létezett az elavult technikájú, de végletekig kiforrott Bogár.

Azóta kicsit olyan lett az autókról alkotott világképünk, mint amikor bekapcsoljuk a jól elkülöníthető gyümölcsrétegekkel megpakolt turmixgépet. Vegyes.

Jöttek először a japánok, később a dél-koreaiak. A „szocialista világrendszer” összeomlása miatt megszűntek nevek, illetve beolvadtak nyugati cégekbe. A tartósság bástyáinak tartott vezető német márkák – Mercedes, VW, Opel – mind átestek pocsék időszakokon, a japánok a megbízhatóság kőszobraivá váltak, aztán – részben – visszaléptek. Az érdektelen és silány autókat előállító koreaiak csendben elismert gyártókká váltak, az olaszok megtanulták kezelni a rozsdát, de elfelejtettek fürgék lenni, a francia autóknál pedig modellre és évjáratra bontva úgy ível fel és alá a megbízhatósági statisztika, mint egy megvadult hullámvasút.

Aki ma olcsón, régi technikájú, igénytelen, de megbízható autót akar, az – nem, nem Bogarat, azt már Mexikóban sem gyártják – Dacia Logant vesz. Ez az eggyel korábbi Renault Clio végletekig kiforrott mechanikájára épül – mintha feljebb már használtam volna ezt a jelzőt. Tervezése során az utolsó otthonosságot sugalló alkatrészt is lepusztították róla, de a futóművét megerősítették. Előállt a filléres, tartós, nehezen megszerethető, de hűséges autó archetípusa.

Hogy jön egy Dacia egy Kia-tesztbe? Úgy, hogy a Kia Cee’d azonos irányelvek mentén indul el, mint a Logan, de sokkal szofisztikáltabban, gazdagabban „körítve”.

Adott a kivételesen tisztességes mechanikai alap. A Kia hét év garanciát ad a Cee’dre, és az elégedettségi és hibastatisztikák alapján kirajzolódik, hogy ez a hétéves bizalom korántsem marketingfogás. A Cee’d tágas, minden extrát felkínál, ami ma lényeges: menetstabilizáló, légzsákok marékszámra, hőfokszabályzós klímaberendezés, háromfokozatú ülésfűtés, MP3-lejátszós, USB-csatlakozós hifirendszer, mindenfelé állítható ülések és kormány. Sávelhagyás-figyelő nincs, bőrbelsőt sem rendelhetünk, a táblafelismerő rendszer is a szférák zenéje, de ami van, az tisztességesen kivitelezett, azonnal használható.

A Cee’dnek eddig is kevés hiányzott ahhoz, hogy a ma Golfjává váljon. Talán kicsivel finomabb rugózás, hangyányit jobb anyagok kellettek volna. Ezeken a pontokon most, három évvel a bemutatás után javított a gyár. Karakteresebb lett a kocsi orra, krómkeretes a hűtőmaszkja, matematikai egyenletekkel nehezebben leírható fényszóróinak a formája. Én a megújult, 114 lóerős, 1,6-os dízelt vezettem. Erős motor, kesernyés, de nem erős hanggal, viccesen kicsi fogyasztással. Cseppet sem kíméletes üzemben 6,4 litert hoztam ki száz kilométerre, de kisebb lábú tulaj 5,6-5,8 között eljárkálhat vele.

És mindent jól kitaláltak. Az ülések egyszerűek, de komfortosak, minden kezelőszerv határozott, a rugózás kényelmes, s szerencsére az eleve jó úttartás cseppet sem csorbult az áthangolás során. Az emelkedőn való elindulást segítő rögzítőfék, valamint a menetstabilizálós változatoknál a megcsúszáskor a kormányzásba enyhén beavatkozó szervo kiválóan teszi a dolgát.

Persze nem egy sportos Focus, elegáns új Astra, pihe-puha Golf, minden elképzelhetővel telitömött Citroën C4 ez. Viszont százezrekkel olcsóbb, őszinte jármű. Igazából egy jó autó. A modern, 1,6-os dízellel szerelt Kia Cee’d SW ára most négymillió forinttól indul, a sok extrával kistafírozott tesztpéldány ára 4,8 millió. Minden cseppjét megéri.