Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Levelibékák segítségével amerikai kutatóknak valószínűleg sikerült megtalálniuk a választ arra a kétszáz éves rejtélyre, hogy miért van több faj a trópusokon - különösen a dél-amerikai Amazonas-medencében -, mint a Föld többi pontján.

Levelibékák segítségével amerikai kutatóknak valószínűleg sikerült megtalálniuk a választ arra a kétszáz éves rejtélyre, hogy miért van több faj a trópusokon - különösen a dél-amerikai Amazonas-medencében -, mint a Föld többi pontján. A levelibékák egyes esőerdőkben a kétéltű fajok felét is kitehetik, ezért kézenfekvő a csoport sokféleségét rajtuk keresztül tanulmányozni - magyarázta a kutatás vezetője, John J. Wiens, az amerikai Stony Book Egyetem docense. Sokféleségük szembetűnő az Amazonasban: egyes helyeken több fajuk fordul elő a viszonylag kis területen, mint egész Észak-Amerikában vagy Európában.

A kutatók 123 helyszín levelibékáinak genetikai adatait hasonlították össze, összesen 360 fajét. Kiderült, hogy fajgazdagságuk az Amazonas esőerdőben nem csak a párás, trópusi éghajlattal magyarázható - írták az amerikai tudósok az Ecology Letters című szaklapban a ScienceDaily tudományos hírportál ismertetése szerint. Számos más esőerdőben ugyanis nincs több fajuk, mint Észak-Amerika egyes mérséklet égövi körzeteiben. Az amazóniai helyszínek sokfélesége azzal magyarázható, hogy ott különböző levelibéka-csoportok élnek együtt több mint 60 millió éve, tehát mielőtt még a legtöbb dinoszaurusz kihalt volna. Ezzel szemben a viszonylag kevés levelibékafajt számláló esőerdőkben jóval később vetették csak meg lábukat.

Az eredményeknek emberi vonatkozásuk is van. Hiszen ha több mint ötvenmillió évbe tellett, hogy kialakuljon az Amazonasban a kétéltűek hihetetlen fajgazdagsága, akkor újabb több tízmillió évbe telhet, mire visszatérhet a biodiverzitás e változatos szintje, ha az emberiség kiirtja az esőerdőket, és a kétéltűfajok kipusztulnak - hangsúlyozták a kutatók.