Hetilap kereső

168 Óra Online írása - Forrás: MTI

A Holdat, a Marsot és a Vénuszt célozták meg Kína nagyszabású űrkutatási tervei.

Kína 2003-ban harmadikként lépett azoknak az országoknak a sorába, amelyek saját űrhajón juttatták asztronautájukat a világűrbe. Három évvel később a kínai űrszonda Hold körüli pályára állt, 2008-ban kínai asztronauta megvalósította első űrsétáját. Az idén vasúti vagon méretű modult, a jövőbeli kínai űrállomás első elemét küldik a világűrbe.

Kína még mindig jócskán le van maradva az Egyesült Államok mögött, ami az űrkutatási technológiát illeti, viszont előnyt jelentenek az ország pénzügyi lehetőségei, valamint az előrelátó tervezés. Míg az amerikai űrkutatási program a költségvetési szempontoknak vagy a kormányváltásnak eshet áldozatul, a gyorsan fejlődő Kínát a jelek szerint nem akadályozzák ilyen korlátok.

A kínai űrállomást 2020-ra tervezik megnyitni, akkor, amikor a tervek szerint bezárják a futballpálya méretű nemzetközi űrállomást (ISS), amelyet az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Japán és tizenegy további európai ország működtet. Amennyiben Amerika és partnerei nem találják ki addig, hogy mivel és hogyan helyettesítsék az ISS-t, Kína lesz a világ egyetlen állama, amely állandó emberi jelenlétet képes biztosítani a világűrben.


"Kína 20-40 éves lemaradásban van az Egyesült Államok mögött az űrprogramok terén, és nem kívánjuk az amerikai űrdominanciát megkérdőjelezni" - hangsúlyozta Ho Csiszung (He Qisong), a Sanghaji Politika- és Jogtudományi Egyetem professzora, hozzátéve, hogy az űrkutatási programnak a nemzeti önbecsülés szempontjából van igen nagy jelentősége Kínában.

A kínai program néhány eleme - történetesen, amikor négy évvel ezelőtt földi indítású rakétákkal "lőtték ki" a kiszolgált műholdakat - aggodalmat váltott ki az Egyesült Államokban és más országokban, ugyanis a szakértők szerint ilyen cselekmények űrfegyverkezési versenyt indukálhatnak. "Az űrtechnológia egyaránt alkalmazható békés és hadicélokra, ám Kína nem forszírozza az utóbbit" - hangsúlyozta Li Lungcsen (Li Longchen), a kínai Űrszonda című magazin nyugalmazott főszerkesztője. Ami Kína további terveit illeti, két év múlva holdjárót kíván eljuttatni a Föld kísérőjére. Kínai űrhajós legkorábban 2025-ben szállhat le a Holdon.

"A Hold körül keringő űrszonda az első lépés a világűr meghódítása felé vezető úton" - jelentette ki Vu Vejren (Wu Weiren), a kínai Hold-kutatási program vezető szakértője. Mint hozzátette, első lépésként a Holdat kell meghódítani, kifejleszteni a megfelelő űrhajót, a szállítási és észlelési technológiákat, amelyeket a továbbiakban a Mars vagy a Vénusz felfedezése során alkalmazhatnak. Kína nem az egyetlen, amely nagyszabású űrkutatási célokat dédelget. Oroszország bázist építene a Holdon, és fontolgatja a Marsra küldendő expedíciót is, bár nem határozta meg az időhatárokat. India, amely már űrszondát állított Hold körüli pályára, 2016-ra tervezi az első emberes Hold-expedíciót.

Az Egyesült Államok ugyanakkor nem tervezi a Holdra való visszatérést. Mint Barack Obama elnök kijelentette tavaly, az amerikaiak már jártak ott, és inkább valamelyik aszteroidára vagy a Marsra küldene asztronautákat 2025 táján. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) most fejezi be a 30 éves űrsiklóprogramot, és ezentúl kizárólag az orosz Szojuz-űrhajóktól függ majd. Egy-egy űrhajós szállításáért 56 millió dollárt (10,7 milliárd forintot) kell rövid távon fizetnie, de 2014-től már 64 millió dollár lesz a tarifa.