Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Eddig azt gondolták a biológusok, hogy a mell és a mellbimbó mint másodlagos nemi jelleg nem játszik túl nagy szerepet a majmoknál, osztrák kutatók azonban most felfedeztek egy kivételt: a japán makákók nőstényeinek mellbimbója a megtermékenyítés lehetséges időpontjában elvörösödik a termékenység jelzéseként.

Az emberrel ellentétben a majmok nem egész évben fogamzásképesek. A japán makákók (Macaca fuscata) párzási ideje az őszi-téli időszakra esik. Ilyenkor az amúgy csoportosan élő állatok rövid ideig tartó párkapcsolatokba bonyolódnak. A nőstények egymás után több hímmel is alkothatnak párt.

Bernhard Wallner, a Bécsi Egyetem antropológusa kollégáival egy karintiai (Ausztria) majomrezervátumban tanulmányozta a másodlagos nemi jellegeket 131 japán makákónál – írja az MTI.

A nem szoptató nőstények hátsója már a szexuálisan inaktív szakasz vége felé elkezdett vörösödni, és az elszíneződés az aktív szakasz végéig fenn is maradt – írják a kutatók a Primates című szaklapban a Der Standard című osztrák lap szerint.

Míg az arc színe a szexualitás hatására alig változott, a mellbimbóéban különbségek mutatkoztak. A nem szoptató nőstények mellbimbói vörösebbek lettek a megtermékenyítés lehetséges időpontjában: vagyis a vörös ülep jelzését felerősítendő a mellbimbók megkönnyítik a hímeknek a párzó képesség felismerését a nőstényeknél.