A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországon a napenergia felhasználására létesült technológiai rendszerek - a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező Ausztriához képest is - rendkívül kis mértékben terjedtek el.

"Magyarország megújulóenergia-politikájában nem tükröződnek az Európai Unió célkitűzései, tétlenségünkkel, kihasználatlan napsugárzási adottságainkkal csökkentjük a fenntartható fejlődés megteremtésének esélyeit, mialatt az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad" - mutatnak rá a kutatók.

Álláspontjuk szerint a megfelelően csapdába ejtett napfény kiaknázásával, a hazai besugárzási viszonyok mellett az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a mai technológiákkal biztosítani.

A napenergetikai ágazat magyarországi térnyerése ugyanakkor figyelemreméltó, legalábbis ami a termelést illeti. A szektor 2008. évi 35 százalékos növekedése után további évi 25 százalékos bővülés várható, ami ígéretes közép- és hosszú távú jövőt jelenthet az iparnak - idézi a közlemény Bársony Istvánt, az MTA MFA igazgatóját.

A professzor szerint ugyanakkor sok még a tennivaló a hazai gyártók magyar piacának megteremtése, a napenergia-hasznosítás magyarországi piacának fokozatos kialakítása területén, hiszen a termelés meghatározó része jelenleg exportra készül.

Míg az EU több tagállamában a kormányok 1 kilowattóra napelemmel előállított energiának a hálózatba táplálása esetén 0,4 euró garantált felvásárlási árat biztosítanak, Magyarországon ez az összeg csupán 0,1 euró (28 forint), miközben a lakossági áram ára kilowattóránként 44 forint - hívja fel a figyelmet Bársony István.

Az MTA MFA igazgatója idézi Csehország példáját, ahol a tervszerű állami támogatások révén (amelynek keretében a kezdeti beruházási támogatás mellett kilowattóránként 0,42 euró felvásárlási árat és 5 százalékra csökkentett áfát garantáltak a napelemek esetében) az elmúlt három év alatt hetvenháromszorosára nőtt az installált napelem-kapacitás.

Tavaly Magyarországon a teljes energiafogyasztás 4,7 százalékát biztosították megújuló energiaforrásokból, ami messze elmarad mind az ország lehetőségeitől, mind az európai uniós elvárásoktól - mutatnak rá a közleményben. Emlékeztetnek arra, hogy az uniós vállalás szerint 2020-ra a tagállamoknak az összes energiafelhasználást tekintve 20 százalékos szén-dioxid-kibocsátás- csökkenést kell elérniük, valamint a megújuló energiák arányát 20 százalékra emelni.