Az üvegházhatást keltő gázok olvadást eredményeznek és az olvadás következtében a jég kiengedi az üvegházhatású gázokat. Ördögi kör, amely feloldhatatlanul összekapcsolja a szennyezést, a sarki jégtakarók olvadását és a káros gázok atmoszférába kerülését.
A kutatók kiderítették, hogy a permafroszt olvadása során, valószínűleg ugyanannyi széndioxid szabadul fel, mint amennyit az erdőtlenítés generál, de kritikus következményei súlyosabbak, mivel a C02-n kívül metán is felszabadul és ez sokkal nagyobb kárt okoz‚ mint a széndioxid.
A klimatológusok a permafroszt olvadásának mértéke alapján próbálják felmérni, hogy mennyi az a szennyező anyag, amely kiszabadulhat. Figyelembe véve azt a karbon mennyiséget, amely természetes módon raktározódik a lelőhelyeken és a fagyott földben, a jelenlegi ismeretek szerint, ez több mint, ami a világ összes élőlényében van. Északon kb. 1.700 gigatonna karbon van bezárva és ez négyszer annyi, mint amit a modern emberi tevékenység valaha is kibocsátott és kétszer annyi, mint, amennyi az atmoszférában van.
Tudunk számtalan olyan folyamatról, amelyek befolyásolják a sarki karbon sorsát, de nem tudjuk, hogyan illesszük ezeket a speciális klímamodellekbe. Reméljük, hogy sikerül azonosítani a folyamatok némelyikét és behelyezni ezeket a különböző modellekbe - mondta Benjamin Abbott, a kutatók egyike.
HozzászólásokÖsszesen: 1 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
nehezen tudom megállni az észrevételt amikor ilyen felületes kivonatot olvasok.
rögtön a feltett linken Benjamin Abbott írása nem található, ahol megtaláltam:
http://www.sciencedaily.com/releases/2011/11/111130161535.htm
A másik felületesség, permafrost-ot illett volna lefordítani magyarra, ami fagyott, elsősorban a tundrára jellemző mocsaras talajt jelent, Kanada, Oroszország és Grönland, valamelyest az Antarktisz területein.
Következő a sarkköri jég, ami felerészben az északi sarkkör jege, csekély összetétel differenciával atmoszferikus légköri CO2-ot zár magába, felszabadulása észrevehetően nem befolyásolja a jelenlegi CO2 koncentrációt.
A cikk szerencsétlen módon karbon-t említ, ami atomi formában nem fordul elő, annál inkább vegyületeiben, de nekünk csak a CO2 és a metán (mocsár-gáz) érdekes.
A cikk szerint 1700 gigatonna ?karbon? négyszer annyi mint amennyit a föld légköre jelenleg tartalmaz. Más forrás szerint a föld jelen légköre kb 3600 gigatonna CO2-t tartalmaz (wikipedia), akkor valamelyik adat pontatlan.
Egy érdekesség, a Júrakorszakban (kb 500millió évvel ezelőtt) a légköri CO2 koncentráció 4-5-szöröse volta a mainak, jóval melegebb is volt, valószínű eltűnt a sarkokról az összes jég.
Egy még korábbi földtörténeti időszakban, bioszféra fejlődés kezdetén a föld teljes felülete jeges volt, minden óceánt és tengert jég borított.