Hetilap kereső

Egy nemrég elvégzett amerikai kutatás szerint a közösségi online honlapok nagy hátulütője, hogy hiába adjuk meg csak egy bizonyos baráti, vagy ismerősi körnek a velünk kapcsolatos információkat, személyiségi adataink mégiscsak kerülhetnek illetéktelen kezekbe is.

A kutatók képesek voltak beazonosítani bizonyos internetes közösségi honlapok felhasználóit oly módon, hogy elemezték az egymás közötti kapcsolatrendszert, miközben a rendszer erre - elvileg - nem nyújthatott volna lehetőséget. Ráadásul az is kiderült, hogy sok ilyen honlap az állítólag titokban tartott adatokat eladja különféle marketing cégeknek jó pénzért. A kutatás azt hozta végeredményül, hogy ezeknek a honlapoknak bizony sokkal jobban kellene őrizniük adatainkat, mint ahogy ezt jelenleg megteszik.

Arvind Narajanan és Vitalij Smatyikov, a texasi egyetem professzorai egy olyan algoritmust dolgoztak ki, amelynek segítségével az közösségi honlapok titkosnak szánt adataiból sikeresen kiderítették a felhasználók neveit és címeit. Ezeket az adatokat elvileg úgy adják el a közösségi honlapok marketing cégeknek, vagy kutatóknak, hogy kiszedik belőle a tényleges neveket. Egészen idáig ez elégséges volt ahhoz, hogy ne lehessen az igazi személyazonosságot kideríteni.

A tudósok által kidolgozott algoritmus a szociális hálózat összes tagját és nemcsak a közvetlen barátok kapcsolatrendszerét vizsgálja. A két kutató ehhez leginkább a Twitter, a Flickr és a Live Journal közösségi honlapok adatait használta fel. A módszerük alapján összevetették a Twitter és Flickr közös felhasználóinak adatait, és egyharmaduknak konkrét nevét is sikerült kideríteni.

A kutatás igazából arra kívánt rámutatni, hogy ahogy egyre többen használják ezeket a közösségi hálózatokat, úgy lesz egyre nehezebb elérnünk azt, hogy az ismeretlenség homályába rejtőzzünk.

Ezt a helyzetet megnehezíti az a minap előterjesztett új brit kormányjavaslat is, amely szerint a brit hatóságok folyamatosan ellenőrzés és megfigyelés alatt akarják tartani a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakat, hogy a "cyber-bűnözést" kordában tartsák. A belügyi tárca közölte, hogy nem a felhasználók üzeneteiben kívánnak turkálni, "pusztán" a kapcsolatrendszereiket térképeznék fel. Erre szerintük azért van szükség, hogy könnyebben meg tudják találni azokat a szervezett bűnözőket és terroristákat, akik esetleg a Facebook, a My Space vagy a Bebo közösségi portálokat használják. A törvénytervezet szerint egy központi adatbázisban rögzítenék a telefonhívások, és az e-mailek mellett a látogatott honlapok adatait is.

Emberi jogi csoport heves ellenérzését váltotta ki a javaslat, mondván ezzel a módszerrel tulajdonképpen még könnyebben juthatnak hozzá kormányszervezetek adatainkhoz.

Magyarországon egyébként egészen sajátos a helyzet, ugyanis a négymilliós felhasználói bázissal rendelkező iWiW-en tulajdonképpen mindenki láthat minden fontos adatot a felhasználókról, mindenféle algoritmus, vagy kormányzati megfigyelés nélkül is. Lényegében ezzel az iWiW az egyik legnyitottabb és a személyiségi jogokat legkevésbé megóvó honlap a többi közül. Ha például az iWiW-et a Facebook összehasonlítjuk, akkor a két közösségi honlap között a különbség ebből a szempontból nyilvánvaló: míg előbbi mindenkiről, mindent megmutat, addig a Facebook csak az általunk megadott baráti körnek engedi ezt meg.