Gondolkozz globálisan, utazz lokálisan!

Sokat beszélünk a globális klímaváltozásról és a légköri szennyezés növekedéséről – de arról, hogy a turizmus okozza a legnagyobb károkat, már keveset. A légkör felmelegedésében vezető szerepet játszó széndioxid kibocsátás öt százalékáért a világot átszövő turizmus felel, vagyis közvetlenül mi magunk.

Ahogyan jövedelmünk (ha szolidan is), de növekszik, s az utazások ára csökken – egyre többen engedhetjük meg magunknak, hogy (akár gyakrabban is) utazzunk. Nagyban köszönhető ez annak is, hogy az un. fapados járatokat elterjedése, a repülőjegyek árának korábban elképzelhetetlen szintre való süllyedését hozta. Azonban, hogy milyen árat fizetünk majd egyszer a mai szuperolcsó légi utazásokért – erre valószínűleg, kevesen gondolnak, mikor egy újabb ezerforintos repülőjegyet sikerül levadászniuk az interneten...

A svéd Gössling, a holland Peeters és az új-zélandi Hall professzor megtette ezt, és vizsgálódása eredményét nemrég mutatta be, egy Göteborgban megtartott nemzetközi turisztikai konferencián.

Tény, hogy egy ipari társadalmban élő ember energiafogyasztásának egyharmadát teszi ki az éves rendes repülőútja, mikor szabadságra utazik. Kétségkívül, ma a legnagyobb problémát a repülés jelenti. S a legkomolyabb aggodalomra éppen az utazók körében oly népszerű, fapados társaságok felelőtlen nyomulása ad okot.

A mélyrepülésben lévő jegyárak hihetetlen mobilitást generáltak, s annak illúzióját, hogy mindez szinte semmibe sem kerül. A korábbi, esetleges egy nyaralás helyett – immár több közelebbi desztináció belefér az éves büdzsébe, és akár, még egy távoli úticél is. A repülőjegyeken megtakarított pénzen aztán sokcsillagos, melegvizes úszómedencés, légkondis, s más energiafaló luxussal ellátott szállodát vásárol az utazó... mindezzel tovább rontva a légkör heyzetén.

A világban sosem látott arányú az utazási kedv és ennek következményeként és feltételeként alakul a kínálat. A legutóbbi 15 év alatt Európában évente 4,3 százalékkal nőtt a repülések száma! Globálisan valamivel kisebb mértékben. 750 millió nemzetközi utazásról van szó! Ennek nagyrészét továbbra is a földön teszik meg az emberek. Noha csupán minden hatodik utazó választja a repülést, de ezzel a turizmus okozta környezeti szennyezés felét okozza ez a csoport.

Ha nem sikerül megváltoztatni a fenti utazási-repülési tendenciát, akkor 25 éven belül, a turizmus okozta széndioxidkibocsátás, a mai szint háromszorosára fog nőni, s meghaladja majd a bármely más szektor rovására írható kárarányt (Miután azok, várhatóan rövidesen kulminálnak, s a nemzetközi protokollok értelmében, évi 3 százalékkal csökkennek majd.)

Miután a helyzet máris kritikus, s a bioüzemanyag nem reális alternatíva, érdemes volna végiggondolni a fenti folyamatokat és következményeket -önmagunk szintjére lebontva. Kezdhetnénk azzal, hogy saját értékrendünket átrendezzük, s némileg változtatunk utazási szokásainkon - lehet, hogy hatással leszünk másokra is. Nincs nagyon más válasaztásunk. Miért ne érhetnénk be egyetlen repülőúttal évente? Máskor pedig üljünk autóba, de ne egyedül! Szálljunk buszra, hajóra vagy vonatra! S fedezzük fel a szomszéd falut, várost vagy országot! Európában nincsenek már határok - a mentalitásunkban se legyenek!

Skandinávia divatba jött

A svédek már 'rákattantak' erre. Az utazási irodák is tempósan váltanak – s a 'Think global, travel local' jegyében kínálnak léghajózást Stockholm és a szigetvilág felett, buszos kultúrális körutakat, dunai hajós kalandokat és Agatha Christie-vonatozást a kontinensre. Tán, mert – ahogy már Leonardo da Vinci is felfedezte: együtt utazni - zseniális ! A stockholmi közlekedési vállalat is ezt választotta egyik szlogenjének.

Svédország időjárására is kihat a globális klímaváltozás. A Stockholmig húzódó déli harmadban például, manapság szinte ugyanolyan, mint Magyarországon. Az eltérés mindössze 4-5 Cº az adott napon. Ha az 1990. óta eltelt periódust összehasonlítjuk az azt megelőző 30 évvel, azt látjuk, hogy mintegy 1,5 fokkal magasabb lett a téli és nyári átlaghőmérséklet egyaránt. Még a 80-as években is gyakoriak voltak az igen kemény telek, januárban hetekig kitartott a -20 Cº s a hó is, novembertől április végéig. Azóta a változás napi tapasztalat: gyakoriak, a máskor ritkaságszámba menő, meleghullámok és zivatarok, olykor meg elmarad a hó; egyre korábban érkezik a tavasz, s ma már szinte egész nyáron tart a strandidő.

A globális felmelegedés (?) nyomán az utóbbi 15 évben kellemesebbé vált skandináv időjárás érezhetően pozitivan hat az idegenforgalomra. A társadalmi prognózisokkal foglalkozó intézetek a turizmussal összefüggő ágazatok ütemes növekedését jósolják. Ugyanis az emelkedő hőmérséklet, a magas páratartalom és a nyomasztó zsúfoltság miatt, az elviselhetőség határához közelítenek a hagyományos mediterrán nyaralóhelyek - mely jelenség egyre több turistát és vállakozót fordít Észak felé.

Az olasz szállodások már a svéd spájzokban vannak...

Korábbi kapcsolódó cikk a Svédasztalon: Vagabond vikingek

.