Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A Padovai Egyetem kutatói meghökkentő felfedezést tettek a belső Kongóba tett útjuk során. Egy olyan kráterre bukkantak,amelynek létrejöttét állításuk szerint csakis egy kozmikus tárgy becsapódása okozhatta. A kráter keletkezését a Jura korszakra teszik.

Afrika szívében is rátaláltak egy olyan ősi nyomra, amely arra utal: a Föld légkörébe több millió évvel ezelőtt számos nagyméretű aszteroida csapódhatott.

Egy kongói kráterről van szó, amelynek létrejöttét egy két kilométer átmérőjű aszteroida vagy üstökös becsapódása okozhatta.

A hatalmas, 36-46 kilométer átmérőjű földgyűrűt az illegális erdőirtások nyomán fedezték fel. A felfedezésről a Padovai Egyetem kutatócsoportjának vezetője, Giovanni Monegato számolt be a legnagyobb olasz napilapnak, a Corriere della Serának.



A felfedezés tudományos bemutatóját a napokban tartották Texasban (USA) a Hold és bolygókutatással foglalkozó szakemberek nemzetközi konferenciáján.

A kongói kráter az egyik legnagyobb a Földön számon tartott mintegy 150 hasonló között. Az elmúlt évtizedben felfedezett mintegy 25 kráter között – méreteit tekintve – ez viszi el a pálmát.

A kutatók számtalan elméletet vázoltak fel a geológiai képződmény eredetével kapcsolatban. Végül arra az álláspontra jutottak, hogy az Unia folyó által körbehatárolt kráter keletkezésének legvalószínűbb oka egy űrbéli objektum becsapódása.

A földgyűrű középpontja mintegy hatvan méterrel magasabb a környezeténél, amit amit a 200 millió évvel ezelőtti becsapódás másodlagos következményének tartanak.

Jelenleg a világon a legnagyobb kráterként a 300 kilométer átmérőjű képződményt tartják a mexikói Yucatan-félszigeten. Ennek keletkezését 65 millió évvel ez előttre teszik. A tudományos közvélemény szerint az ezt okozó meteorbecsapódás válthatta ki azokat a változásokat az atmoszférában, amelynek következményeként kihaltak a dinoszauruszok.