Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Négy napon át az 1514-ben készült Sztárai-kehely is látható lesz azon a gyülekezettörténeti kiállításon, amely Nagydorogon nyílik vasárnap. A tárlatnak a református parókia ad otthont.

A nagydorogi református egyházközség kiállítása a Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából meghirdetett Kálvin-emlékévhez kötődik. A tárlatot a vasárnap délelőtti istentisztelet után nyitják meg, s bemutatják a gyülekezet tagjai tulajdonában lévő régi tárgyakat, például ónkupákat, anyakönyveket is.

Fényképen lesz látható a szégyenkő, ami egykor a templom előtt állt. Ez a különleges darab az erkölcsi rend megtartását segítette az 1800-as évektől - mondta el Nagydorog polgármestere az MTI-nek. Dobri István hozzátette: ha annak idején valakit súlyos vétken kaptak, például lopott vagy paráználkodott, akkor azt a kőhöz kötözték büntetésül. Ugyancsak fényképen mutatják be, milyen volt egykor a falu orgonája.

A kiállítás különlegessége a nagydorogi reformátusok egyedi ereklyéje, a Sztárai-kehely lesz, amely a kecskeméti Ráday Múzeumból érkezik, és négy nap után Budapestre viszik tovább egy másik - szintén a Kálvin-év alkalmából rendezett - kiállításra. A kehely Sztárai Mihály nevéhez fűződik, aki a mohácsi csatában részt vett ferences rendi szerzetes volt. Túlélve a borzalmakat a török hódoltsági területekre szétszóródott lakosságnak hirdette a kor szellemében a reformáció igéjét. A polgármester elmondta, hogy ebből az időből való a kehely, amely 1514-ben készült egy budai ötvösműhelyben.

A kupa aranyozott ezüstből készült trébelt és vésett díszítéssel. Ez a nagydorogi gyülekezet legrégibb fennmaradt tárgyi emléke.

Jaksa János presbiter elmondta az MTI-nek, hogy a vasárnap nyíló kiállítás másik érdekessége egy Biblia, amelyet az 1800-as években adtak ki. A Biblia a nagydorogi református gyülekezet egyik tagjának tulajdona. A kiállítás november 1-jéig tart nyitva.