Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Kisebb és könnyebb egy dobozos tejnél, napenergiával működik, és kevesebbet fogyaszt, mint egy mobiltelefon. Képes üzeneteket továbbítani a világűr szélsőséges körülményei között is, miközben gyorsabban száguld egy puskagolyónál. A Masat–1 elnevezés a „magyar” és a „satellite” szavakból származik. Az első magyar műhold egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit lesz: egy 10x10x10 centiméteres kocka, amely legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet.

A Masat–1 kisműholdhoz az indító ötletet külföldi példák adták: 2007 szeptemberében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) által közösen szervezett I. Lengyel-Magyar Űrkutatási Diákkonferencián a lengyel hallgatók lelkes beszámolói a PW-SAT-ról (ugyancsak CubeSat) kellő motivációnak bizonyultak. Megszületett az ötlet: magyar hallgatók és tanáraik egy önálló pikoműhold-programot – írta a National Geographic.

Az irányítás fontos része az űreszköz aktuális helyzetének megállapítása – az ehhez szükséges szoftvert tanulmányi feladatként mérnök-informatikus hallgatók készítik. Minden űreszköznek, mielőtt felszerelik egy rakétára, sikeresen át kell mennie bizonyos teszteken. A készítők feladata a megadott minősítő tesztek (pl. szélsőséges hőmérséklet, vákuum, véletlenszerű vibráció, statikus gyorsulás) elvégzése. A tervek szerint a kilövés külföldön lesz – ennek szervezése jelenleg is zajlik, várhatóan 2010 végén indul útjára a Masat–1.

A sikeres megépítéshez és kilövéshez a szakmai mellett pénzügyi támogatásra is szükség volt. A szponzorok, innovatív ipari résztvevők felkutatása kritikusan fontos lépés volt. A másik fő nehézséget az okozza, hogy míg másutt egy ilyen feladatot teljes munkaidős mérnökcsapat végez, addig ebben az esetben a projektben résztvevők a szabadidejüket áldozzák fel a feladat elvégzésére, anyagi támogatás nélkül. Az ipar és a MŰI egyaránt komoly lehetőségeket látott a Masat–1 megépítésében, ezért támogatást nyújtott a megvalósításhoz.