Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az emberi test évente közel egy százalékos arányban állít elő új szívsejteket - közölték a stockholmi Karolinska Intézet kutatói az amerikai Science tudományos magazin pénteken megjelent számában.

Jonas Frisen és kutatócsoportja ötven önkéntes szívét vizsgálta a szén egyik izotópjának, a C-14 mennyiségének mérésével. Ez a szénizotóp a hideghárorús atombomba-robbantások során került a légkörbe, és beépült az élő sejtekbe. A szív sejtjei a többitől eltérő módon az élet korai szakaszában leállnak az osztódással. Az orvosok eddig úgy tudták, hogy bár a szív szöveteiben is vannak őssejtek, a szívizom csak hegszövetet képez sérülés után, nem áll helyre eredeti formájában.

"Valamennyi növényi és állati sejt DNS-e tartalmazza a szén-14 izotópot, amely jelentős mennyiségben került a légkörbe a hidegháború idején végrehajtott felszíni nukleáris tesztek során. Ez a cseppet sem szerencsés esemény különleges lehetőséget kínál arra, hogy megvizsgáljuk az emberi szövetek sejtjeiben lezajló változásokat" - írta kommentárjában Charles Murry, a Washington Egyetem és Richard Lee, a Harvard Egyetem orvosi iskolájának munkatársa.

Frisen és társai a négy éven át tartó vizsgálatban megállapították, hogy az önkéntesek szíve átlagosan fiatalabb volt, mint saját koruk. Az öregedéssel az új sejtek képződése is lassul, a húszas éveinkben körülbelül 1 százalékos megújulási arány 75 éves korunkra mintegy felére csökken Frisen mérései szerint.

"Bármely pillanatban a szívünk egy mozaikhoz hasonlítható, melyben egyszerre vannak jelen a születésünktől magunkkal hordott sejtek és azok, melyek később képződtek, hogy helyettesítsék az életünk során elvesztett sejteket" - magyarázta Frisen. Úgy véli, a felfedezés alapján egykor a szívsejtek átültetése is feleslegessé válhat, ha sikerül a szív saját sejtjeit gyorsabb megújulásra késztetni.