Tavaly a nyugati homlokzat újult meg. A szintén rossz állapotú hossz-homlokzatok és a szentély külső felújítására már készülnek a tervek – írja a műemlékem.hu magazin.

„A tavalyi felújításra elsősorban a balesetveszély miatt volt szükség, hiszen a lehulló vakolatdarabok miatt nem volt veszélytelen már csak megközelíteni sem a templom nyugati bejáratát. Ugyan az épület déli és keleti oldala el van kerítve, azonban itt is jelentős a kőpusztulás, ezért itt sem várathat magára a homlokzati felújítás” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, a felújítás tervezője.

Hozzátette: jelenleg a tervek készítése folyik, amely során első lépésben nagy pontosságú geodéziai felmérés készül a templom homlokzatairól. Ezt követően kosaras emelőről anyagmintákat vesznek, illetve részletfelméréseket végeznek, majd nagy felbontású fényképek elemzésével minden homlokzati elemet felmérnek, mind a kialakítása, mind az állapota szempontjából. Ez alapján már tervezhetővé válik, hogy milyen beavatkozásokra van szükség a kőanyag, a nyílászárók és a vasrácsok esetében. A kész tervek alapján kezdeményezik az építési engedély kiadását, majd a tervek szerint a főváros még a tavasz előtt megindítja a közbeszerzési eljárást a kivitelező kiválasztására.

„Amennyiben ez a munka is megkezdődik és megépül a homlokzati állvány, természetesen mód nyílhat a legfontosabb homlokzati falkutatásra is” – folytatta Mezős Tamás, aki szerint erre már csak azért is szükség volna, mert a pesti belvárosi templom sok részlete még ismeretlen nem csak a nagyközönség, de a szakemberek előtt is.

Bár az épületen a magyar műemlékvédelem olyan legendás alakjai dolgoztak korábban mint Steindl Imre és Lux Kálmán, teljes körű régészeti kutatás sem folyt a területén. Luxék az 1930-as években ugyan a szomszédos római tábor feltárásakor (ekkor került sor a templomtól északra lévő temetőrészlet feltárására is) a barokk kriptából fúrtak néhány alagutat a templomhajóban, azonban így nem nyílt lehetőség a rétegek vizsgálatára. 2002-ben a sekrestye előterében Kovács Eszter régész végzett feltárást, amelynek során 13-14. századi, még a templom és a sekrestye gótikus bővítését megelőző temetkezéseket tárt fel. Ugyanakkor a szakemberek még mindig nem akadtak nyomára a 11. századi templomnak, amelyre írásos adatok utalnak (az azonosított román kori részletek ennek az épületnek a 12. század végi átépítéséből származnak). Legrosszabb esetben akár az is elképzelhető, hogy az első templom alapozását a barokk kori kriptaépítések során elbontották.

„Nem csak régészetileg, de a falkutatás szempontjából is sok még az ismeretlen részlet” – mondta Mezős Tamás. „A szentély falkutatása csupán az ülőfülkék záradékmagasságáig terjedt ki, így nem kizárt, hogy efölött vannak még falképek, ahogyan azt a Mária és a kisded alakjának megtalálása is bizonyította.

Fotó és szöveg: Kovács Olivér

A cikk folytatása, a templom története és további képek a műemlékem.hu magazinban

Korábbi cikkeink a rovatban

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Vissza a lap tetejére

1/5

Olvasta már?

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások
Összesen: 1 db

Régebbi hozzászólásokat szeretném elöl látni

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

Samu

2012-01-13 19:17:19 #1

Az alábbiakban egy kedves kis dolgozatot teszek közzé.

A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia bemutatása

A templomról fennmaradt első írásos emlék 1048-ból való, a Gellért legendából, vagyis erre az időre tehetjük alapítását. 1998-ban ünnepelte 950 éves fennállását. Ez nem azt jelenti, hogy akkor épült, mert minden bizonnyal már korábban is, akár a késő római kortól kezdődően is lehetett itt templom.
Ezen a helyen már a rómaiak idejében helyőrség állt, a Duna akkoriban átkelésre alkalmas gázlójánál, Contra Aquincum volt a neve.
A templom alatti kőtárban meg lehet tekinteni a fennmaradt városfalakat, amelyekre később ráépítkeztek. A Március 15. téren a mai terepszintnél kb. 3 méterrel mélyebben a régészeti feltárások bemutatják a római kori város nyomait.
Valószínűleg az államalapítás óta nevezik Nagyboldogasszony templomnak, Szűz Mária, a magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A mai Gellértheggyel szemben áll, amelyet régen Kelen-hegynek neveztek. 1047-ben, mikor a Vata féle pogánylázadás folyamán Szent Gellért vértanúhalált szenvedett (Magyarországon elsőként), erről a hegyről gurították le, és itt ölték meg.
A legenda tanulsága szerint: "A következő napon aztán nagy sírással temették el Pesten a Boldogságos Szűz templomában ugyanabban a ruhában, amelyben a vértanúságot elszenvedte." Ezután hét évig feküdt itt, míg testét Csanádon temették el, ahol püspök volt. Később szülőföldjére, Velencébe vitték.
Később Árpádházi Szent Erzsébet, II. Endre és "a Bánk bán féle összeesküvéskor" meggyilkolt merániai Gertrúd lánya, és a türingiai őrgróf eljegyzését tartották itt. Ez még 1211 előtt történt, mert akkortól Erzsébet Thüringiában nevelkedett, ott tartották később az esküvőt is. Minden bizonnyal olyan templom volt, amely a diplomáciailag is fontos eseménynek reprezentatív környezetet biztosított. II. Endre idejében Buda még kevésbé jelentős település volt.
Maga a templom gótikus csarnoktemplom, amely román kori falakra épült. A csarnoktemplom építészetileg abban különbözik a bazilikától, hogy az oldalhajók olyan magasak, mint a főhajó. Ezért a belső térhatás impozánsabb, ünnepélyesebb. Ebben a tekintetben mintája lehetett a budavári Mátyás templomnak is.
Zsigmond királyunk idejében gyönyörű, emeletes gótikus oldalkápolnát kapott, amelynek neve ma is az építtető nevét őrzi.
Az árpád-kori templom belső díszítésből a Krisztus keresztrefeszítését ábrázoló freskótöredékek (amelyeknek másolatai a budai vár helytörténeti kiállításán is láthatóak) igen nagy jelentőségűek, a veszprémi Gizella kápolna freskóival egyenértékűek. Táblaképeiből fontos megemlítenünk a középkori ikonfestészet műremekét is, a könnyező Madonnát, amely a 18. század közepéig könnyezett.
A templomban megfigyelhetjük a magyar gótikus sajátosságot, az ülőfülkék kialakítását. Ezek édestestvéreként a budai vár 178 műemléképületéből is több tucat őrzi a jellegzetes gótikus ülőfülkéket, a kapubejárók mellett.
A reneszánsz korból a két szép pastophorium (szentségtartó) való, amelyek vörös márványból készültek; angyalos és virágos díszítésük firenzei ihletésű. Hozzájuk hasonló a pécsi székesegyházban a szintén nevezetes Sappáry szentségtartó.
A török uralom alatt mecsetté alakították át. Ennek emlékei a falakon a Koránból vett arabeszk idézetek. Ezek közül kiemelkedik a mihrab fülke felirata. Mivel az iszlám tiltja az emberábrázolást, így az árpád-kori freskókat leverték, vagy bemeszelték.
A török uralom után a bejárati, tönkrement homlokzatrészt barokk stílusban építették át, és az akkori divat szerint több oldalkápolnát és oltárt alakítottak ki. Kívülről meghagyták, így megfigyelhetőek a régebbi gótikus támpillérek, és az oldalkapuk pálcatagozatos díszítései. Az átépítés során a csarnoktemplom nyújtotta térélményt nem rontották el, hanem még tágasabbá varázsolták az épületet.
A szószék klasszicista, ampíre. Ez a stílusirány Napóleon után alakult ki Franciaországban, ókori görög, római, sőt egyiptomi mintára.
Az oltárképet századunk jeles alkotója, Molnár C. Pál festette.
A nagy árvíz után a budapesti építkezéseket az eklektika, a válogatott stílus jellemezte. A Nagyboldogasszony templom azonban tanúja volt jeles történelmi koroknak, divatoknak és stílusirányzatoknak, amelyekből harmonikus egységében megtartott jó néhány értéket, és így vált történelmileg "eklektikussá".