Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A szója évekig a legegészségesebb ételek egyikének számított, ám az utóbbi időben hirtelen negatív felhangú cikkekben találkozhattunk vele. Minek köszönhette népszerűségét, hogyan vált reformélelmiszerből korunk első számú közellenséggé?

A szója évekig a legegészségesebb ételek egyikének számított, ám az utóbbi időben hirtelen negatív felhangú cikkekben találkozhattunk vele. Minek köszönhette népszerűségét, hogyan vált reformélelmiszerből korunk első számú közellenséggé?

A szója az i.e 11-12. században került be először a kínai étrendbe és innen került át más távol-keleti országokba. Ma a legnagyobb mennyiségben Japánban fogyasztják. Európába csak a 18. században vált ismertté, Magyarországon pedig csak 1875-ben próbálkoztak először a termesztésével. Fogyasztása az öreg kontinensen igazán csak az elmúlt évtizedekben került előtérbe.

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás kereste a magyarázatot arra, hogy a különböző földrészeken élő emberek körében a krónikus megbetegedések gyakoriságában miért mutatkoznak jelentős eltérések. Hamar rájöttek, hogy az okok az eltérő táplálkozási szokásokban keresendők. A statisztikák szerint Ázsiában jóval kevesebb a rákos és egyéb daganatos megbetegedés, mint a nyugati világban. A távol-keleti étrend szemben az európaival zsírszegény, jobbára zöldségekből, gyümölcsökből és gabonákból áll, valamint fontos szerep jut benne a szójának.

A szója az egyetlen növényi fehérje, amely az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat (fehérje alkotórészeket) tartalmazza. Jól használható a húst nem fogyasztó táplálkozási irányzatok követők étrendjében. Ajánlható a sok húst evők számára is, hiszen a szója becsempészésével az étrendben csökkenthető a felhasználandó hús mennyisége. A szója rendkívül gazdag káliumban, magnéziumban, vasban és E-vitaminban. Nincs benne koleszterin, sőt a préselt szójababból kivont szójaolaj jelentős részét alkotja a koleszterinszint-csökkentő linol- és linolénsav.

Fogyasztásával megkíméljük a szervezetünket a hús sütésekor keletkező transzzsírok bevitelétől is. Nagy mennyiségben tartalmaz lecitint, amely az agy és a máj működéséhez szükséges. A szójában számos olyan anyag található, amelyeknek ösztrogénszerű hatása van, ezek bizonyos körülmények között csökkentik az ösztrogénfüggő emlődaganat kialakulásának esélyét. A változó korú nőknél úgy találták, hogy a szója rendszeres fogyasztása alkalmas bizonyos tünetek pl.: hőhullámok enyhítésére, férfiak esetén a prosztatarák kockázatának csökkentésére.

A szója a legmagasabb fehérjetartalmú növény a földön. A feldolgozatlan szója 40%-os fehérjetartalma az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, melyeket különben csak húskészítményekkel tudunk szervezetünkbe bevinni. Mindemellett a szójabab tartalmaz fitoösztrogéneket, melyek segítik szervezetünket a daganatos megbetegedések elleni harcban, ezért igazolták tanulmányok, hogy a rendszeresen szójafogyasztók körében alacsonyabb a rákos megbetegedések kialakulásának veszélye.


Manapság egyre több támadás éri a pár éve még csodanövényként emlegetett szójababot. Ha kíváncsi, miért, a cikk folytatásáért látogasson el az aktivarpaformula.hu oldalára!