Hetilap kereső

168 Óra Online írása - Forrás: MTA

A jövő mikro- és nanotechnológiájában jelenthet alapvető előrelépést az a kutatás, amelyet a Lendület program egyik idei nyertese, Domokos Péter és csoportja folytat az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében (SZFKI).

A fizikus munkája lehetővé teheti az elemi objektumokból építhető, egyre nagyobb és bonyolultabb rendszerek tervezett alakítását a kvantummechanikában rejlő lehetőségek kihasználására – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Az MTA SZFKI tudományos tanácsadójának célja a mikroszkopikus és a makroszkopikus testek közötti, úgynevezett mezoszkopikus mérettartományban található objektumokból felépülő, de még a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskedő hibrid rendszerek kutatása. Ezek a kísérleti úton is létrehozható rendszerek új távlatokat nyitnak az anyagtudományban, és lehetővé teszik a kvantumelmélet még nyitott kérdésének, a mérés problematikájának a vizsgálatát.

A fizikus a kvantumoptika elemi objektumaiból, mint pl. az atomok, ionok, fotonok, összetettebb rendszereket igyekszik felépíteni és tulajdonságaikat vizsgálni: "Tudjuk, hogy az egyes elemi részek külön-külön, hogyan viselkednek, de azt még nem teljesen értjük, hogy együtt, rendszerként mi határozza meg a működésüket." Ahhoz, hogy az elemi kvantumobjektumokból felépülő rendszer a makroszkopikus anyagra jellemző sajátosságokat mutasson fel, át kell, hogy menjen egy köztes, úgynevezett. mezoszkopikus tartományon. Ma még nem teljesen világos a kutatók számára, hogyan történik ez az átmenet. A probléma összefügg a kvantummérés elméletének ma még megválaszolatlan kérdéseivel is. "Nem értjük egészen, miként változik meg egy rendszer, ha közben megfigyeljük, illetve méréseket végzünk rajta. Erre a kvantumelméletnek még nincs kielégítő válasza, a meglévők túlzottan leegyszerűsítőek" – hangsúlyozta a fizikus.