Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Megkongatták a vészharangot az EU egészségügyi miniszterei: Európa-szerte egyre gyakrabban felbukkannak eltűntnek hitt betegségek, például a kanyaró és a rubeola. Uniós szintű kampányt indítanak tehát, hogy legyőzzék a – gyakran éppen a középosztálybeli, iskolázott szülők körében dúló – oltásellenességet.

– Az oltóanyagok a saját sikerük áldozatai lettek. A feltételezett mellékhatások ma már sokakat jobban aggasztanak, mint maguk a betegségek – figyelmeztette a minisztereket Marc Sprenger, az Európai Betegségmegelőzési és JárványvédelmiKözpont (ECDC) igazgatója. Arra is emlékeztette őket, hogy a kanyarót és a rubeolát mégsem sikerült 2010-re száműzni Európából. Az EU-tagállamok most új, 2015-ös céldátumot tűztek maguk elé, de még ennek betartásához is sok a tennivaló - számolt be a jelenségről Népszabadság.

Szomorú számokkal szolgált a hivatalos uniós ügynökségnek számító, stockholmi székhelyű ECDC. Franciaországban például ötezer kanyarós megbetegedést jelentettek 2011 első negyedévében, míg tavaly egész évben találtak ennyi beteget. Németországból, Belgiumból és Nagy-Britanniából kevesebb esetről érkezett ugyan hír, ám ott is ugrásszerű növekedést tapasztaltak.

Nem elég magas az átoltottsági arány: egészségügyi szakértők szerint egyértelműen ez okozza a „múlt betegségeinek” visszatérését. Ezért határoztak úgy az EU-miniszterek, hogy tájékoztató kampányokkal győzködik majd a betegeket és az orvosokat-védőnőket egyaránt, és hogy uniós szinten feltérképezik, melyek a nem elég magas arányban beoltott csoportok. A megfelelő védettséghez egy ország lakosságának legalább 95 százalékát kellene két adag MMR (mumpsz, kanyaró és rubeola elleni) vakcinával beoltani – miközben kellő arányban az egy adag oltást is csak tizenhét EU-tagállam tudja felmutatni.

– Magyarországon törvény írja elő a kötelező oltások beadását, ezek elmulasztásáért pénzbírság és büntetés jár – mondta lapunknak Gömöri Ágnes gyermekorvos. Szerinte a védőoltások beadása társadalmi kötelezettség is: a gyerek nemcsak maga miatt kapja a vakcinát, hiszen ha megbetegszik, belőle is járványgóc lehet. (Idehaza az MMR-oltást 15 hónaposan, illetve hatodik osztályos korukban kapják a gyermekek.) – A fiatalabb korosztályok már nem élték meg, hogy falvak gyermekei pusztulnak ki szamárköhögésben vagy torokgyíkban – tette hozzá a doktornő. Cáfolta azokat a rémhíreket is, hogy az oltások tönkretennék az immunrendszert: éppen ellenkezőleg, stimulálják azt.

Az oltásokkal szembeni ellenérzéseket szakemberek szerint két dolog is táplálja. Egyrészt ezek a betegségek (szinte teljesen) eltűntek, így már azt sem tudják az átlagszülők, milyen súlyos – időnként halálos – szövődményeik lehetnek. Másrészt a mellékhatásokról szóló ijesztő történetek minden eddiginél gyorsabban terjednek az interneten, főként a közösségi oldalakon (Facebook, Twitter). Igaz, ha már az EU információs ellentámadásba lendül, ezeket a honlapokat ugyanúgy használhatja.