Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A mikroorganizmusok valóságos oázisát fedezték fel spanyol és chilei kutatók két méterrel az Atacama-sivatag felszíne alatt, a felfedezésről az Astrobiology című folyóiratban jelent meg tanulmány.

Az Atacama egy kavics- és homoksivatag Chile és Peru területén, az Andok és a Csendes-óceán között, ez az egyik legszárazabb hely a Földön. Az átlagos csapadékmennyiség Antofagastanál évi 3 milliméter, de voltak olyan időszakok, amikor 40 évig egyáltalán nem esett eső - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon. A kutatók vizsgálataikat egy életjelkereső detektor (SOLID/Signs of Life Detector) segítségével végezték, amelyet a csoport jövőbeli marsi expedíciók számára fejlesztett ki. A készülék "lelke" az úgynevezett LDChip, amely 450 antitestet tartalmaz, ezek különféle biológiai anyagok - cukor, fehérjék, DNS azonosítására szolgálnak. A mintavétel és feldolgozás automatikusan történik, az eredményeket monitoron követhetik, amelyen fénylő pontok jelzik különböző vegyületek és mikroorganizmusok jelenlétét – írja az MTI.

A berendezés segítségével a spanyol és chilei kutatók baktériumok, valamint archeák (Archaeobacteria), azaz ősbaktériumok jelenlétét észlelték kétméteres mélységben. A tudósok vettek 5 méteres mélységben is mintákat, amelyekben nemcsak képesek voltak lefényképezni elektronmikroszkóp segítségével a mikroorganizmusokat, hanem életre is keltették őket, amikor egy kis vízzel is ellátták a baktériumokat. "Mikrobiális oázisnak neveztük el, mivel a mikroorganizmusok egy olyan élőhelyen virulnak, amely kősóban (halit) és más nedvszívó (higroszkopikus) vegyületekben, így a vízmentes szulfátok csoportjába tartozó anhidritben, valamint perklorátban gazdag" - magyarázta a kutatásokat irányító Victor Parro, a madridi Asztrobiológiai Központ tudósa.

A vegyületek, amelyek biztosítják a mikroorganizmusok életfeltételeit, a levegőben lévő csekély nedvességet képesek kondenzálni, amelyek igen vékony, alig néhány mikron (mikron a milliméter ezredrésze) vastagságú filmréteget képeznek. "Ebben a környezetben a mikroorganizmusok minden szükségessel rendelkeznek - táplálékkal és vízzel. Ezek a baktériumok nem sokban különböznek más, hasonlóan sós környezetben élő mikroorganizmusoktól, furcsaságuk abban rejlik, hogy oxigén és napfény nélkül léteznek, 2-3 méteres mélységben" - hangsúlyozta Victor Parro, aki szerint amennyiben az Atacama-sivataghoz hasonlatos mikroorganizmusok létezhetnek a Marson, a SOLID segítségével meg lehet találni a baktériumokat. A vörös bolygón ugyanis találtak sós üledékes rétegeket. "A só magas koncentrációjának kétféle hatása van: egyrészt magába szívja a nedvességet, másrészt csökkenti a fagypontot. Így a víz néhány fokkal 0 Celsius fok alatt is filmrétegeket képezhet" - fogalmazott Victor Parro, hozzátéve, hogy a magas sókoncentráció, valamint a víz hiánya segít megőrizni a biológiai molekulákat, ezek nyomait észlelni lehet még akkor is, ha a Marson évmilliók óta nincs élet. "Amennyiben a Marson az Atacama-sivataghoz hasonló mikroorganizmusok léteztek hasonló környezetben, maradványaikat megtalálhatjuk a SOLID elvén működő berendezéssel" - összegezte Victor Parro.