Ez lehetett Itália legrégibb bányája. Az eddigi legősibb erre utaló fossziliák, amelyek Liguriában kerültek napvilágra, „alig” 5000 évesek.
A régészek és barlangászok számos kőkorszaki bányászeszközre, emberi maradványokra és a falakon „csákánynyomokra” bukkantak. Mint a Reggio Calabria-i egyetem tudományos konferenciáján bejelentették, a barlang egy éven belül turisztikai látványosság lehet. Benne a „denevérek terme” futball-pálya méretű és akár már most minden gond nélkül megközelíthető amatőrök számára.


De vajon mi vezette a Homo Sapienset a bányászatra? Felice Larocca, a Bari Egyetem professzora, az ásatások koordinátora szerint őseinket a különböző színes kőzetek vonzhatták, amelyeket testük festésére használtak, ahogyan azt ma is teszik az amazóniai és új-guineai bennszülöttek.
A tudósok szerint különösen szerették a vasoxidok piros színét, de nagy keletje lehetett a sárga goethitnek is, amelyet a napon kiszárítottak, porrá őröltek, majd tűzön különböző piros, narancs és barna árnyalatúvá színeztek.
A leletek arra mutatnak, hogy a bányában azurit és malachit is volt bőségesen, de ezek csak jóval később, mintegy 7000 évvel ezelőtt „jöttek divatba.”
További olasz tárgyú cikkeink a http://www.tuttoitalia.hu/ címen.
A régészek és barlangászok számos kőkorszaki bányászeszközre, emberi maradványokra és a falakon „csákánynyomokra” bukkantak. Mint a Reggio Calabria-i egyetem tudományos konferenciáján bejelentették, a barlang egy éven belül turisztikai látványosság lehet. Benne a „denevérek terme” futball-pálya méretű és akár már most minden gond nélkül megközelíthető amatőrök számára.

De vajon mi vezette a Homo Sapienset a bányászatra? Felice Larocca, a Bari Egyetem professzora, az ásatások koordinátora szerint őseinket a különböző színes kőzetek vonzhatták, amelyeket testük festésére használtak, ahogyan azt ma is teszik az amazóniai és új-guineai bennszülöttek.
A tudósok szerint különösen szerették a vasoxidok piros színét, de nagy keletje lehetett a sárga goethitnek is, amelyet a napon kiszárítottak, porrá őröltek, majd tűzön különböző piros, narancs és barna árnyalatúvá színeztek.
A leletek arra mutatnak, hogy a bányában azurit és malachit is volt bőségesen, de ezek csak jóval később, mintegy 7000 évvel ezelőtt „jöttek divatba.”
További olasz tárgyú cikkeink a http://www.tuttoitalia.hu/ címen.
Ez lehetett Itália legrégibb bányája. Az eddigi legősibb erre utaló fossziliák, amelyek Liguriában kerültek napvilágra, „alig” 5000 évesek.
A régészek és barlangászok számos kőkorszaki bányászeszközre, emberi maradványokra és a falakon „csákánynyomokra” bukkantak. Mint a Reggio Calabria-i egyetem tudományos konferenciáján bejelentették, a barlang egy éven belül turisztikai látványosság lehet. Benne a „denevérek terme” futball-pálya méretű és akár már most minden gond nélkül megközelíthető amatőrök számára.

De vajon mi vezette a Homo Sapienset a bányászatra? Felice Larocca, a Bari Egyetem professzora, az ásatások koordinátora szerint őseinket a különböző színes kőzetek vonzhatták, amelyeket testük festésére használtak, ahogyan azt ma is teszik az amazóniai és új-guineai bennszülöttek.
A tudósok szerint különösen szerették a vasoxidok piros színét, de nagy keletje lehetett a sárga goethitnek is, amelyet a napon kiszárítottak, porrá őröltek, majd tűzön különböző piros, narancs és barna árnyalatúvá színeztek.
A leletek arra mutatnak, hogy a bányában azurit és malachit is volt bőségesen, de ezek csak jóval később, mintegy 7000 évvel ezelőtt „jöttek divatba.”
További olasz tárgyú cikkeink a http://www.tuttoitalia.hu/ címen.













A legutóbbi hozzászólásokat szeretném legelöl látni