Gigászi kollekcióval bukott le egy illegális letöltő Franciaországban

Egyetértek mokkaczukával: többmillió embert le lehetne csukatni ezalapján.

Talán ha egy új DVD film nem 4-5000 forint lenne (most nem a 900 forintos, "turkálós" dvd-kről beszélek) hanem 1000-1500 forint, meg egy zene CD, talán kevesebben töltenének és többen vennének.

Körülbelül egymilliárd embert lehetne ugyanezért meghurcolni. Csak én több tucat embert ismerek, akinél hegyekben áll a DVD. Tegnap benn voltam egy Alexandrában. Volt olyan DVD, amiért 4-5000 forintot akartak elkérni. Fönn van a pirate-on is, a mininován is. Fel kéne már fogni, hogy ugyanaz a helyzet, mint ami volt anno a metróban: ha valaki ingyen le tudott menni, az le is ment. Amióta ott állnak a pribékek a bejáratnál hatosával, azóta nem mennek le, mert nem tudnak. Ilyen az emberi természet. Mellesleg a letöltés ugyanaz, mint az én gyerekkoromban volt a szalagra meg a kazettára másolás. Hagyjuk már ezt! Oldják meg technikailag, hogy ne lehessen megosztani dolgokat. Ez az előttük álló nagy feladat. Mellesleg ha megteszik, ami szerintem lehetetlen, de én nem vagyok egy műszaki ember, AKKOR SEM fogok négy-ötezer forintot kiadni SEMMILYEN filmért, ha csak nem ajándékba veszem valakinek, egy évben egyszer. A pofátlanul drága árucikkek ott fognak porosodni a polcon. Nem az lesz, hogy na, aki eddig évente letöltött ötven filmet, az majd meg fogja őket venni évente 2000 forintos átlagáron, azaz százezer forintért. Lópikulát. Akkor majd nem fog venni. Az nem létszükséglet.

Hogy mi van?

Milyen jogszabály alapján született ez az ítélet?

A "Création et Internet" törvény gyakorlatilag egy automatizált büntetési rendszer annak érdekében, hogy meggátolja a jogvédett anyagok illegális letöltését vagy fájlcserélőkön keresztüli megosztását. Ha valakit rajtakapnak, először a szolgáltató e-mailben figyelmezteti, aztán ajánlott levélben értesítik, ha ezután se függeszti fel a letöltéseket, akkor egyszerűen lekapcsolják a hálózatról, mégpedig akár hosszú hónapokra. Egy központi feketelistán is nyilvántartanák az elkövetőket, hogy máshonnan se tudjanak saját hozzáféréshez jutni.

Annak érdekében, hogy a felhasználók ne védekezhessenek azzal, hogy például otthoni Wi-Fi hálózatukon keresztül egy idegen töltötte le a jogvédett anyagokat, a törvény értelmében kötelező lenne a vezeték nélküli hálózatokat védeni, nyilvános helyeken (például internetkávézók, hotspotok) pedig csak olyan weboldalak lennének elérhetők, amelyeket előzetesen a kormányzat jóváhagyott. A törvény sok kritikusa szerint ezek az orwelli módszerek a szabadságjogok sárba tiprásával egyenlőek, sértik a jogbiztonságot és a személyes adatokat is.

A fájlcserélőket szigorúan büntető törvénynek nem csak francia ellenzői vannak: a Création et Internet az Uniós irányelvekkel is szembehelyezkedik. Az Európai Parlament távközlési reformjának fontos pillérét jelenti annak kinyilvánítása, hogy az internethez való hozzáférés minden európai polgár alapvető jogainak része. A Tanács előtt lévő, az EP által május elején megszavazott reformjavaslat kiemeli, hogy a világhálóra is vonatkozik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény.

A francia törvényi szabályozáshoz hasonló próbálkozások más országokban, így Nagy-Britanniában, Németországban és Svédországban is születtek az ipari lobbi részéről, ezek azonban sorra elbuktak.

Helyes, de a jövőben a szolgáltató figyeljen meg minden felhasználót, és készítsen részletes kimutatást a nézett és elolvasott oldalak alapján, és havonta minősítse az előfizetőt. Ha nem az elvárások szerint internetezik az illető, akkor kínai internálótáborokba kapjon beutalót. Az internet felhasználásról pedig rendszeresen vizsgát legyen kötelező tenni.

Nevetséges.