Hetilap kereső

Mogyorósi Géza írása

A második világháború befejeződésének 65. évfordulója kapcsán rengeteget hallani a hitleri korszak „prominenseiről”. Hermann Göring is seregnyi publicisztika, könyv, dokumentumfilm, színházi darab főszereplője volt már. Az talán kevésbé közismert, hogy a pilótából lett főnáci öccse, Albert számos üldözöttet mentett meg. MOGYORÓSI GÉZA berlini írása.

Albertnak és Hermannak már az 1923-as „sörpuccs” idején eltérő véleményük volt Adolf Hitlerről.

De nemcsak a vélemények tértek el, az apák is különböztek. Hermanné a mai Namíbiában, majd Haitin volt diplomata. Alberté minden valószínűség szerint egy tehetős zsidó orvos, a lovagi címmel is büszkélkedő, vagyonos Hermann von Epenstein volt, aki az idős családfőt, Heinrich Göringet úgy másfél évtizeden át asztalnál-ágyban „helyettesítette”. Kastélyaiban luxuskörülmények között nevelkedtek Frau Göring lányai és fiai.

Albert feltűnően hasonlított zsidó keresztapjára, és az első világháborús pilóta hősből morfinistává és hájas pojácává züllött főnácival, Hermann Göringgel homlokegyenest ellenkező politikai nézeteket vallott.

Lehet, hogy nem is volt kötelező a harmadik birodalomban 1933 és 1945 között imádni Adolf Hitlert?



A nagy hatalmú bátytól eltérő világszemlélete ellenére ugyanis Albert kapta meg a bekebelezett csehországi Škoda Művek exportfőnöki posztját. Ez a jól fizető állás megnövelte Albert Göring mozgásterét. (Aki egyaránt szoros kapcsolatot tartott hazájával és a cseh ellenállással. Magyarországon is sűrűn járt a mulatozást és a nőket kedvelő snájdig férfi. Lehár Ferenc operettkirályon kívül számos magyart mondhatott barátjának.)

Kortanúk szerint Albert segített apróbb szabotázsakciók eltussolásában, okirat-hamisításban, életmentő úti dokumentumok alá kanyarítva híres-hírhedt (fél)testvére aláírását.

Antifasiszta aktivitása nem maradt titok a Gestapo előtt sem. Hermann többször kihúzta a pácból Albertet: így tett akkor is, amikor öccse 1941-ben súlyos autóbalesetet okozott, majd ’43-ban, midőn banki hitelcsalás gyanúja miatt került a birodalmi nyomozó szervek látókörébe.

És mi várt a két Göringre a hitleri rezsim összeomlása után? Hermann sorsa közismert. Az 53 éves, kényszerdiétán átesett egykori főnácit kötél általi halálra ítélte a nürnbergi törvényszék 1946 őszén. Az exmarsall az akasztás előtti napon szétharapott egy ciánkálikapszulát.

Albert húsz esztendővel élte túl bátyját. Noha Bajorországban őt is kihallgatták a bírák, Nürnbergben akadt elég megmentett ember, aki tanúskodott mellette. A szabadon engedett Albertet aztán a csehszlovákok ismét őrizetbe vették, de ott is fény derült antifasiszta aktivitására. Családneve az NSZK-ban élete végéig teher maradt. Munkanélküliként, szegényen halt meg Münchenben 1966-ban.


Hitler, Goebbels, Göring és Ribbentrop arról beszélgetnek, mit fognak csinálni abban az esetben, ha Németország netán mégis elvesztené a háborút.
– Én zsidó rikkancsnak maszkírozom magam – mondja Goebbels.
– Én elmegyek hentesnek – így Göring.
– Én – úgymond Ribbentrop – visszamegyek borügynöknek. És te, Führer?
– Engem a dolog egyáltalán nem érdekel. Én osztrák állampolgár vagyok.
(Szabad Száj, 1946. október)