Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Tovább folytatódik az internetcenzúra elleni tiltakozássorozat Európában. Miközben több állam nem tett le a világháló ellenőrzéséről, jövő hétre ismét tüntetéseket szerveznek számos nagyvárosba. Hackerek már az internet megbénításával fenyegetnek. Az egyelőre verbálisan vívott harcban az Egyesült Államok is visszalőtt: háborús cselekménynek értékelnének mindenféle szabotázsakciót.

Egyre fokozódik a nyomás az Európai Unió tagállamain, hogy vonják vissza a Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást. Az online kalózok és hamisítók elrettentését célzó, ellenzői szerint viszont a netezők fölötti hatalmi kontrollt eredményező nemzetközi megállapodást (Anti-Conterfeit Trade Agreement – ACTA) még január végén írta alá az EU-tagok többsége, amivel százezres nagyságrendű összeurópai tüntetési hullámot váltottak ki - írta a Népszabadság.

Tömegtüntetések az ACTA ellen: Olaj a tűzfalra

A tömegdemonstrációk hatására a tagállamok sorra farolnak ki az ACTA mögül. A nemzetközi ACTA-ellenes akciónap sikerén felbuzdulva, február 25-ére hasonló méretű tiltakozássorozatot szerveznek az aktivisták. Az eddigi információk szerint nagyjából száz európai városban tüntetnek majd az internet szabadságáért, Budapesten a legutóbbi Anti ACTA tüntetést is szervező Occupy Budapest flash-mobot hirdetett, hogy az Európai Parlament tájékoztatási irodája előtt "intsenek búcsút" az ACTÁ-nak.

Magyarországon a tüntetések hatására a hírek szerint társadalmi egyeztetésre bocsátják az ACTA-t a parlamenti ratifikáció előtt. Több más EU-tagállam viszont már bejelentette, hogy elnapolják a ratifikációt.

Nem eszik forrón

Az ACTA-t titokban készítették elő több mint hat éven keresztül, majd tavaly októberben írta alá azt a kezdeményező Egyesült Államok és további hét ország. A két kalóz-nagyhatalom, Kína és Oroszország nem csatlakozott, az Európai Unió, Mexikó és Svájc pedig támogatásáról biztosította a projektet, de későbbre ígérte annak aláírását. Idén január 26-án aztán Tokióban az Unió vezetése, valamint 22 tagállama is aláírta a dokumentumot.

Öt EU-tag tehát már eleve ódzkodott: Ciprus, Észtország, Németország, Hollandia és Szlovákia arra hivatkozott, otthon még meg kell vitatniuk a dolgot. Az aláírással még nem lépett hatályba a megállapodás (ahhoz az EU közösen fog csatlakozni, miután az összes tagállama törvénybe iktatta és az Európai Parlament is megszavazta). Egyre inkább úgy tűnik azonban, nem is fog hatályba lépni – legalábbis az Unióban.

Már Brüsszelben is áll a bál az ACTA miatt, az Európai Szocialisták és az Európai Egyesült Baloldal is tiltakozik ellene, Kader Arif, az Európai Parlament ACTA-ügyi jelentéstevője pedig lemondott a megállapodás elleni tiltakozásul. Majd egymás után visszakozott a lengyel, a cseh, a holland, a német és a bolgár kormány; valamennyien elhalasztják a ratifikációs folyamatot, és a közös uniós állásfoglalásra várnak. Az uniós vita legkorábban júniusban várható – ha addig marad még valaki az asztalnál.

ACTA nélkül is marad a szigor

A közös csatlakozás miatt egyetlen EU-tag is megakaszthatja a folyamatot, bár az ACTA ettől még hatályba léphet, ha legalább 6 ország ratifikálta. Így a jelenlegi állás szerint valószínűtlen, hogy Magyarországon bármi is változzon az ACTA miatt – már csak azért is, mert a szerzői jogi visszaéléseket a Btk. már most is szigorúbban bünteti az ACTA-nál.


Az internet szabadságát féltő civil aktivisták a neten sem tétlenkednek, továbbra is sorra érik túlterheléses támadások az ACTA-t aláíró országok állami, kormányzati weboldalait, százezrek írták alá az ACTA-t elítélő petíciókat. Az internet-cenzúrázási törekvések (konkrétan az amerikai kalózellenes törvényjavaslat, a SOPA) miatt a múlt héten minden idők legnagyobb hackerfenyegetését tették közzé az Anonymous hacktivista csoport nevében. Ha hinni lehet az "Operation Blackout" fenyegetésnek, akkor március 31-én "elsötétülhet az internet". Az Anonymous ezúttal nem csak kormányzati portálokat akar túlterhelni, hanem magát az internet alapvető infrastruktúráját, a domainnév-kiszolgáló rendszert.

13 gyökér

Fenyegetésük szerint azt a 13 "DNS gyökérszervert" akarják megbénítani, amelyek valójában többezres gépparkot takarnak a világ több tucatnyi országában (Magyaroszágon is vannak elemei a hálózatnak), és egyfajta telefonkönyvként a böngészőbe beírt http-címek és a céloldal IP-címe közötti kapcsolatot teremtik meg.

Az internet történetében még egyszer sem sikerült senkinek kiütni az összes gyökérszervert (bár 2007-ben egy hackerakcióval négyet lelassítottak), a fenyegetést mégis komolyan vehetik, a Pentagon legalábbis éppen a héten jelentette be, hogy a külföldről érkező számítógépes szabotázsakciókat háborús cselekedetnek minősítik, és megfelelő (katonai) választ fognak adni rá. Az sem véletlen, hogy az Egyesült Államokban sürgősen el akarják fogadtatni a kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló cyber-biztonsági törvényt, "mielőtt még katasztrofális támadás érné az országot".

Az FBI is bekavarhat - folytatás a Népszabadságon.