Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Bár egyelőre hivatalos szakmai anyagokból nem, csak a városi „hírcsatornákból”, az egyes településeken kialakult konfliktusokról szóló híradásokból tájékozódhatunk, az intézkedések fő irányelvei kirajzolódnak: a kormány liberális-baloldali, vagy leginkább az annak vélt világi intézmények ellehetetlenítését és az egyházi oktatás térnyerését tűzte ki célul a tanárok, a szülők és a gyerekek akaratától függetlenül. A pedagógusok közben (pártállástól függetlenül) sztrájkbizottságot alakítottak annak érdekében, hogy a kormány a szakmát is bevonja az oktatást érintő intézkedéstervezetekbe.

Nem bezárás, hanem összevonás, átszervezés – ezzel magyarázta a kormány az elmúlt időszak iskola-összevonási hullámát. Pontosabban a hatékonyságnöveléssel és az elkerülhetetlen költségcsökkentéssel, bár továbbra sem tette az állampolgárok számára világossá, hogyan valósítja meg az iskolák önállóságának megszüntetésével ezeket a szempontokat.

A legnagyobb ellenállásba a Budapesti Corvinus Egyetem lehetséges felosztásának híre, valamint a budapesti Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium bezárása ütközött. A két oktatási intézmény körüli vita azonban csak a jéghegy csúcsa, hasonló konfliktusok alakultak ki más budapesti iskolákkal kapcsolatban, Szombathelyen, Nyíregyházán, Kaposváron, Nagykanizsán, Békéscsabán, Tatabányán, Dunaújvárosban, Salgótarjánban, Érden, Bonyhádon, stb. Bár a kormány eddigi tevékenységét az oktatási rendszer racionalizálásaként fogalmazta meg, szakmai érvekkel nem különösen igyekezett alátámasztani azt.

Az eddigiek alapján az iskola-összevonások „folyamatábráját” a következőképpen lehet felrajzolni: az iskolák vezetői városi híresztelésekből hallanak az intézmény esetleges bezárásáról, az önkormányzatokhoz vagy a kormányhoz fordulnak, ahonnan a végső döntésig nem kapnak konkrét választ iskolájuk sorsáról, lehetőség sem nyílik a szakmai vitákra. Az iskolák jelenleg az önkormányzatok felügyelete alatt állnak, a folyamatok közötti hasonlóság azonban azt mutatja: az intézkedéseket az önkormányzatok végrehajtják, függetlenül attól, mekkora ellenállásba ütköznek a helyi közösségben.

A központi vezérlés nem okoz különösebb meglepetést, hiszen a kormány deklarált célja, hogy az oktatási intézményeket közvetlenül az állam irányítsa. Felmerül azonban, hogy mennyire jelent mindez hatékony és költségkímélő megoldást. A kérdés pontos felvetésére azonban csak akkor adódik majd lehetőség, ha kiderül, milyen formában valósulna meg az iskolák közvetlen állami felügyelete. A legnagyobb probléma viszont az, hogy miért az állami irányítás és az átfogó oktatási stratégia bevezetése előtt hozzák meg, bármiféle központi tervezés nélkül, helyi szinten az oktatási intézmények sorsát érintő legfontosabb döntéseket?

Szakmai vitákra valószínűleg a későbbiekben sem számíthatunk. A városi híresztelésekből és megfellebbezhetetlen döntésekből kirajzolódó új oktatási rendszerben nincs helye sem az átláthatóságnak, sem a pedagógusokkal és szülőkkel folytatott konzultációnak, sem a szakmai vitaanyagoknak. Ha a kormánypártok politikusai meg is próbálták döntéseik mellett szakmai alapon érvelni – például az általános és középiskoláknál az alacsony oktatási színvonalra vagy az alacsony gyerekszámra hivatkozva – minden esetben kiderült: valójában a bezárásra ítélt iskolákban magas színvonalú vagy éppen speciális (pl.: német nemzetiségi) oktatás folyik, túljelentkezéssel szembesülnek, és a szülők is elégedettek az intézménnyel. Nem véletlen tehát, hogy a kormány nem kíván komolyabb szakmai konzultációt folytatni minderről.

A változtatás okát célszerűbb politikai ideológiai, és nem szakmai vonalon keresnünk. Egy VII. kerületi fideszes képviselővel folytatott beszélgetésről készült hangfelvétel szerint a politikus egyértelművé teszi: az iskola bezárásának oka egész egyszerűen az, hogy a kormánypárti politikusok szerint az előző kormányzati ciklusban a mostani ellenzéki pártok „néhány milliót beletoltak abba az iskolába korábban, míg más iskolákba annyira nem”. A Budapesti Corvinus Egyetem lehetséges felosztását – tudva, hogy Magyarország legjobb, a Financial Times rangsorában pedig Európa ötven legjobb üzleti képzését nyújtó egyetemének megfosztását önállóságától nehezen lehetne racionális érvekkel alátámasztani – meg sem próbálta a kormány kommunikálni, Hoffmann Rózsa zavart magyarázkodásától eltekintve. A döntéstervezet sokkal racionálosabb interpretációja ahhoz a kijelentéshez kapcsolódott, amely szerint „Orbán Viktor többször kijelentette, hogy a Corvinus-t „baloldali fészeknek” tartja, ezzel utalva talán Németh Miklós díszdoktorrá avatására a rendszerváltás után, vagy Bajnai Gordon februári előadására, melyben komoly kritikákat fogalmazott meg a jelenlegi kormánnyal szemben. A változtatások hátterében tehát fellelhető egy kész oktatási program vagy stratégia, amely ha nem is komoly szakmai, de legalábbis komoly ideológiai alapokon nyugszik.

Az írás folytatása az Intézet a Demokratikus Alternatíváért oldalán olvasható.

(Ámon Katalin)