Hetilap kereső

Lampé Ágnes írása

Világjárvánnyá fejlődhet-e a sertésinfluenza? Mikor indulhat az oltóanyaggyártás? Mi lehet az oka annak, hogy a vírus leginkább fiatal, egészséges embereket támad meg? Jakab Zsuzsát, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatóját kérdeztük.

Mexikóból hollywoodi katasztrófafilmbe illő képsorok érkeznek. Mindenki maszkban, az éttermek, a bárok, a mozik zárva. Az utcák kihaltak, üres nézőtér előtt fociztak a százezres Azték Stadionban. Az ENSZ főtitkára úgy nyilatkozott: a halálos sertésinfluenza terjedésével világméretű járvány törhet ki. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO vezetője pedig azt mondta: a halálos vírust nem lehet megállítani.

Influenzapandémia, vagyis világjárvány minden évszázadban előfordul. Felbukkanására számítottunk, Európa jó ideje készült rá. Csak épp azt nem tudhattuk, mikor és milyen vírustól ered majd. Sokáig azt hittük, a madárinfluenza az, aztán kiderült, abból nem lett járvány. A sertésinfluenza-vírusban viszont megvan a lehetőség, hogy világjárvánnyá fejlődjön. Ez ugyanis a sertés- és a madárinfluenza, valamint az embert megtámadó vírus kombinációja. Az a nyugtalanító, hogy elkezdett emberről emberre terjedni. Mellettünk szól, hogy az influenza-időszak végéhez közeledünk, és ha szerencsénk van, a következő hónapokban nem alakul ki világjárvány. Arra viszont számítani kell, hogy a vírus ősszel visszatér, ezért folytatni kell a felkészülést. Figyeljük a mutációkat, és ezekhez igazítjuk a gyógykezeléseket. Ha erre a konkrét vírusra nincs is aktuális vakcina, két hónap alatt kifejleszthető, és indulhat a gyártása.

Szakértők különösnek tartják, hogy az A/H1N1 leginkább fiatal, egészséges embereket támad meg. Mi lehet az oka?

Ez valóban érdekes körülmény, mert az influenza általában egyetlen korcsoportot sem kímél, szövődményeket pedig elsősorban az időseknél és a betegeknél okoz. Nem tétlenkedtünk: az EU-ra vonatkozó közös intézkedési csomagot dolgoztunk ki, amelyet az egészségügyi miniszteri tanácsülés el is fogadott. Megerősítjük a monitoringrendszert, hogy egyetlen eset se kerülje el a figyelmünket. Megállapodtunk abban is, milyen protokoll szerint kezeljük a betegeket. Ezenkívül konkrét közegészség- és járványügyi, valamint egyéni intézkedéseket is ajánlunk.

Mint a madárinfluenzánál?

Akkor nem mentünk el odáig, hogy közös intézkedéscsomagot dolgozzunk ki. Inkább azzal foglalkoztunk, hogyan védjük meg azokat, akik közvetlen kapcsolatba kerültek fertőzött állatokkal. A madárinfluenza emberről emberre alig terjedt, a sertésinfluenza viszont igen. A WHO főigazgatója ezért emelte a készültség szintjét hármasról négyesre, majd néhány napon belül ötösre.

Volt már korábban példa hasonló intézkedésre?

Nem. De az, hogy a betegség így és ilyen sebességgel terjed, a pandémia előjele szokott lenni. A riasztásnak amúgy hat fokozata van. Az első három az előkészületet jelenti, a negyedik azt, hogy nőtt a rizikó, de még kizárható a pandémia megjelenése. Az ötös pedig azt, hogy bekövetkezhet a világjárvány, mert a vírus által okozott betegség ugyanannak a térségnek több mint két országában, önálló gócban alakult ki, és továbbterjedt. Ahogy most Mexikóban és az USA-ban.

Az A/H1N1 teljesen új vírus?

Igen. Ezért az EU-ban nem is sertés, hanem „új influenza”-vírusnak hívjuk, amelyet az emberek terjesztenek egymás között. A legjobb védekezés, ha gyakran mosunk kezet, nem piszkáljuk az orrunkat, szemünket, szánkat. Mexikóban maszkban járnak az emberek, nem fognak kezet, nem puszilják meg egymást. Jelenleg a Mexikóval szoros kapcsolatban álló országok a legveszélyeztetettebbek, például Spanyolország, ahonnan napi öt Jumbo repül oda és vissza. A gép légkondicionálója könnyen terjeszti a kórt.

Európában eddig hány esetet regisztráltak?

Eddig az EU 14 országában találtak gyanús eseteket, nyolc országban pedig igazolódott: valóban az új vírus okozott fertőzést. Hétfőig az EU-ban majd száz betegnél bizonyosodott be, hogy az A/H1N1 támadott – negyvenet Spanyolországban, tizenhatot Nagy-Britanniában, négyet Franciaországban, négyet Németországban regisztráltak. Az USA-ban ekkor már csaknem 250, Mexikóban csaknem hatszáz betegnél azonosították, és további kétezer-ötszáz esetet vizsgálnak. A helyzet azonban óráról órára változik.

Ráadásul amellett, hogy a betegség emberről emberre terjed, a szakértők szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a sertésinfluenza nem elszigetelten, hanem bizonyos közösségekben jelentős mértékben fordul elő.

És tegyük hozzá azt is, hogy az influenzavírusok könnyen mutálódnak, gyorsan fejlődnek.

Mexikó együttműködik a WHO-val?

Maximálisan. Míg korábban az indonéz hatóságok nem osztották meg a világgal a madárinfluenza-vírust, a mexikóiak abszolút nyitottak. Ha Magyarország vakcinát akarna gyártani, a vírustörzset a WHO-tól lehet beszerezni.

Ami a hírek szerint a napokban meg is érkezik, és előbb-utóbb indulhat az oltóanyaggyártás, hisz jobb félni, mint megijedni.

Jogos. Ezzel a vírussal most találkozik először a világ. Felkészültünk, és meghoztuk a szükséges döntéseket ahhoz, hogy megvédjük az embereket.