Hetilap kereső

Dorogi Katalin írása

- Az RNL Bio sikeresen klónozott retriever kölyköket emberben előforduló ráksejtek szag alapján történő felismeréséhez - olvashattuk néhány napja a hírekben. Mint ahogy azt is, hogy tavaly sikerült már "újraalkotni" egy pitbullt egy amerikai nő számára - ez volt az első kereskedelmi klónozás. Hírlapi kacsa vagy valóság?

Arról kérdeztünk szakembereket, hogy csakugyan felismeri a kutya az emberen a rákot, és elterjedhet-e nálunk is a kutyaklónozás.

– Én még nem hallottam arról, hogy a kutyák szimatát használnák a rákdiagnosztikában – mondja dr. Jakkel Tamás, aki sebész onkológus és egyben kutyatenyésztő valamint nemzetközi bíró. Honi kutyaklónozásról sem hallott még, és szerinte egy lelkiismeretes tenyésztő nem tenne ilyet.
– Az első klónozott állatról, a Dolly nevű birkáról kiderült, hogy néhány év múlva hirtelen el kezdett öregedni. Miért tenné ezt az ember egy olyan humanizált élőlénnyel, mint a kutya vagy akár a ló? A kutyázás, a kutyatartás eszmekörében nagyon eltér a haszonállat-tartástól. A tudományos kísérletezőket már más szempontok vezetik. A nyolcvanas években például nagy számban tenyésztették a világ laboratóriumaiban a beagle nevű kopófajtát. Részben, mert szelíd, nem túl igényes, kis testű, másrészt az immunrendszere kicsit különbözik a többi kutyától, és sokban hasonlatos az ember immunrendszeréhez, tehát még a leginkább vele lehetett modellezni bizonyos gyógyszerek hatását.

Nem is a tenyésztők agyában született meg először az igény a hasonmás létrehozására, hanem a gazdag gazdikban, vetem közbe.
– Akik azt gondolják, hogy milyen jópofa, hogy nekem volt egy Fifi nevű kutyám, és én még egy Fifit szeretnék, sőt én mindig Fifit szeretnék, azok sérült pszichéjű emberek. A számuk egyébként a világban jelentős, és képesek elegendő tőkét szerezni a szándékukhoz. Ám léteznek lényegesen egyszerűbb módszerek az állattenyésztésben, így az ebtenyésztésben is. Le lehet fagyasztani a kutya szaporítóanyagát, és később felhasználni, így még évtizedek múlva is születhetnek tőle kölykök – mondja Jakkel Tamás, akitől megtudom még, hogy ez a módszer Magyarországon is elérhető.

Csányi Vilmos etológus és „kutyológus ” hallott már a rákot kiszimatoló kutyákról, ám szerinte a jelenség nagyon ritka.
– A kutyák 2-300 féle különböző feladatot tudnak ellátni, ezekből az egyik az, hogy vannak olyan ügyes kutyák, akik a bőrrákot elég korai stádiumban megérzik, és erre lehet őket használni. De vannak olyan ebek is, akik előre jelzik az epilepsziás rohamot, így az illetőnek még ideje van leülni, elhelyezkedni valahol.

Csányi Vilmos úgy tudja, csak a bőrrákot tudja jelezni a kutya, mivel az kívül van: ha egy bizonyos helyen szimatol és jelez, ott már kezdeti stádiumban meg lehet találni az elváltozást. Alkalmazása a bőrgyógyászatban mégsem terjedt el, mivel csak nagyon kevés kutyapéldány rendelkezik ezzel a adottsággal, nem lehet bármelyik ebet betanítani a rákfelismerésre. Az epilepszia jelzésére már jóval gyakrabban be lehet tanítani a kutyát: a roham előtt megváltozik az ember illata, és a kutya ezt „veszi”.

Csányi Vilmos sem tud arról, hogy klónoznának kutyát Magyarországon, viszont úgy véli, el fog terjedni, mert nagyobb igény van, mint a birkaklónozásra.

A klónnal gazdi kap egy fizikai valójában kísértetiesen hasonló blökit, ugyanolyan színe, foltjai, pöttyei vannak, de a tulajdonságait tekintve ugyanaz a kutya lesz-e? – kérdem.
Ha nem úgy neveli, mint akiből a klónt csináltatta, akkor nem – feleli az etológus. - A kutyák is teljesen meg lehet változtatni neveléssel. Egy rottweiler persze rottweiler marad, a pincsi meg pincsi, de a fajtajellegen belül rendkívül nagy eltérések vannak, a kutyák ebből a szempontból épp olyanok, mint az ember. Más állatnál nincsen belső változatosság. Pontosan azért, mert a kutyát a tanulás, a környezeti hatások, a szociális kapcsolatok rendkívüli mértékben befolyásolják, az, hogy agresszív vagy barátságos lesz-e, tanulékony, kedves vagy egy undok dög, az azon múlik, hogy hogyan bánnak vele.

Ha valakinek évtizedekkel ezelőtt volt egy kutyája, tudja, hol van eltemetve, és megszerzi a csontjait, abból klónozással „feltámaszthatja” a régi ebet? – kérdem.
– Késő – tudom meg Csányi Vilmostól. Testi sejtekből ki lehet venni a sejtmagot, de abban a csontvázban már elpusztultak az erra alkalmas csontsejtek. Igaz, van benne DNS, erre épül az a félig fantázia, félig nem lehetetlen törekvés, hogy mamutokat varázsoljanak elő régi csontokból, ahol a DNS apró darabokban még létezik.

– De ez sem úgy megy, mint a publikum képzeli, hogy matatnak egy kicsit, és akkor már bújik elő a mamut – nevet Csányi Vilmos. – Kell keresni egy hozzá nagyon hasonló állatot, ilyen például az elefánt. Próbálják egy elefánt petesejtjébe belevinni a mamut DNS darabkáit abban a reményben, hogy majd ebből valamennyi megmarad. Akkor lesz egy kis elefánt, amiben van néhány apró DNS-darab. Ha ez a példány nőstény, akkor az ő petesejtjeivel ugyanezt elvégzik még egyszer, és így tovább. Úgy gondolják, hogy majd 10-15-ik alkalomra már nagyon sok DNS lesz a mamutból, és egyre inkább kezd hasonlítani a régi mamutra. De hogy ez tényleg így lesz-e, azt majd meglátjuk.