Kiszivárgott! Letölthető Avatar screener kópiája!

Az olcsóbb DVD azért nem megoldás, mert:

- Aki lopni szeret, az akár a szemetet is ellopja, mert az élvezet miatt lop. A film vagy zene lopást első sorban a hencegési vágy működteti. Kb. így: "nekem már előbb meg volt beeeeeee!". Persze van olyan is, hogy nem is lehet beszerezni legálisan bizonyos dolgokat, de ezek nagyon extrém dolgok. Például, ha igazi Hi-Fi rajongó vagy, akkor iszonyat nehéz jó minőségű felvételekhez jutni. Mára már mindent elöntött a populáris fos. Igazi kultúra szinte nincs is. Ha ilyesmire vagy rákattanva, akkor kénytelen vagy megszerezni onnan, ahonnan lehet.

- Manapság már minden szellemi termék előállítása nagyon sokba kerül. Például az Avatar mögött akkora szellemi háttér van, amit innen a provinciális Magyarországról a legtöbben el sem tudnak képzelni. Tudom, hogy minden magyar azt képzeli, hogy mi Magyarok vagyunk a legokosabbak és a legkreatívabbak a világon, de aki ezt elhiszi, az már eleve nem lehet valami okos és kreatív elme. Ha a terméket olcsón adnák, akkor lehet hogy soha nem jönne vissza a befektetett tőke, és az végső soron a kulturális fejlődés gátja lenne.

- Több ok is bevillant az előbb, de közben elfelejtettem :)

A lényeg az, hogy nem a kultúra ára okozza azt, hogy lopják, és még örülni is lehet neki, hogy egyáltalán érdekel valakit annyira, hogy képes ilyesmit lopni! :)

Ha tényleg az elbíráló bizottság hozhatja csak nyilvánosságra a felvételeket, akkor miért nem védekeznek? Teljesen egyértelműen rá lehetne bizonyítani a tolvajra a tettét. Minden film körülbelül 180 ezer képkockából áll, ha 25 frame / sec képfrekvenciával számolunk. Ha 100Hz-es képfrissítéssel, akkor ennek a négyszerese. Elegendő lenne mindegyik zsűri tagnak olyan egyedileg megjelölt példányokat kiosztani, amelyeken 20-30 képkockán lenne valami pici, de teljesen egyértelmű azonosító jel. Mindegyik zsűri tag példánya 10-20 képkockán eltérne az eredetitől, de úgy, hogy mindegyik ilyen megjelölt példány is eltérne egymástól. Aki nézné a filmet, az soha nem jönne rá, hogy melyik frame rejt valamilyen jelet. A kiszivárogtatott példányon azonban ezek a megjelölt képkockák ott lennének. Az első két-három kizárás és megcibálás után a zsűri tagok rádöbbennének, hogy az informatika ellen nem elég ügyesek.

Sőt! Tovább megyek. A kereskedelemben eladott példányok is hordozhatnának ilyen azonosító „hibákat”. Amikor valaki megvenne egy kópiát, akkor a kópia csomagján lehetne egy egyedi vonalkód. A kibocsátó cég ennek az egyedi azonosítónak a segítségével , egy adatbázisból egyértelműen hozzá lehetne rendelni hogy abban a kópiában konkréten melyik kockákon milyen markerek vannak. Ugyan így az on-line letöltések példányait is meg lehetne jelölni persze. Ezzel a módszerrel minden egyes kalóz példányról egyértelműen lehetne tudni, hogy ki volt a jogos tulajdonosa.

Tudom hogy sokan szidnak most!

Ez a kis leírásom csak egy példa arra, hogy ha nagyon akarnák, akkor ezt a „bűnt” is nagyon egyszerű eszközökkel meg tudnák fékezni. Teljesen nem lehetne megakadályozni a szerzői jog sértéseket, de drasztikusan vissza lehetne szorítani. Mert mi van jelenleg. Bárki, de tényleg bárki, nulla informatikai tudással képes sokszorosítani filmeket, zenéket, szoftvereket. Képtelenség megfogni. Ha efféle okos védelmet építenének az olya fontosnak mondott szellemi termékeikbe, akkor kizárólag a komolyabb informatikai tudás birtokában lenne esélye az elkövetőnek, hogy ne bukjon le. Én azt mondom, hogy az a pár ember meg is érdemelné, hogy így keressen sokat.

Még csak most? Senkit ne zavarjon hogy már legalább egyhónapja fent van a neten...

Amúgy ha olcsóbbak lennének a CD-k, DVD-k, nem töltenének le annyian zenét, filmet.