Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az ESA Proba-2 műholdja négy egymás utáni pályáján is „látta” a július 11-i teljes napfogyatkozást – igaz csak részlegesen.

A Csendes-óceán déli részéről volt látható a legutóbbi teljes napfogyatkozás. A Húsvét-szigetekre például több ezer érdeklődő utazott, Polinéziában pedig a labdarúgó világbajnokság épp akkor zajló döntője helyett a legtöbb ember inkább az eget nézte. A fogyatkozás alkalmával csillagászati megfigyeléseket is végeztek, hiszen ilyenkor a Földről is jól látszik a napkorona. Eközben néhány száz kilométerrel „feljebb” az európai Proba-2 mesterséges hold is a Napot figyelte – írta az űrvilág.hu.

A Proba-2 négy pályán át keresztezte a Föld árnyékát. A látvány kedvéért az átvonulások közötti időszakokból kivágták azokat a részeket, amikor bolygónk nem takarta el a Napot a műhold műszerei elől:


Az ESA mikroműholdja egyszer sem repült át a totalitás sávja fölött, így az űreszköz műszerei elől a Föld csak részlegesen takarta ki a Napot. Míg a földi megfigyelők a látható fény tartományában tanulmányozták a napkorona finomszerkezetét, addig a Proba-2 rövidebb hullámhosszakon, az extrém ultraibolyában (a SWAP műszerével). A kutatók együtt elemzik majd a napkorona megfigyeléseit. Az űreszközök közül nem csak a Proba-2, de a japán Hinode és az amerikai Solar Dynamics Observatory is részt vett a kampányban.

A Nap megfigyelésére készült másik fedélzeti műszer, a LYRA radiométer azt vizsgálta, hogy a különböző kitakarási fázisokban mennyi sugárzás érkezik a Napról, mivel a korong megvilágítása nem teljesen egységes. A Proba-2 további két mérőműszere a fogyatkozásnak a földi felső légkörre kifejtett hatását figyelte. A Napból érkező ionizáló sugárzás csökkenésének hatására a fogyatkozás sávjában ideiglenesen „lyuk” keletkezik az ionoszférában. Így tanulmányozható, hogyan reagál az ionoszféra a napsugárzás változásaira – írta az űrvilág.hu.