Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Részei-e a városimázsnak a meghatározó kisebbségi csoportok: a melegek, a romák vagy a zsidók identitása és kultúrája Berlinben és Budapesten? - teszi fel a kérdést a BudapestBerlinSzalon. A 2008 őszén indult, "városdialógusra" épülő eseménysorozat negyedik kiadása építészekkel, szociológusokkal és művészekkel keresi a választ szerdán este a Tűzraktérben -- közölte az MTI.

Mint Gantner B. Eszter, a BudapestBerlinSzalon egyik szervezője az MTI-nek elmondta, a beszélgetés megrendezését az inspirálta, hogy Budapest jelenleg nem vállalja fel reprezentatív kisebbségeit, pedig a kisebbségi kultúra olyan érték, amely turistákat vonzhatna, és eladhatóbbá tenné a fővárost mint toleráns helyet.

"Arra szeretnénk kifuttatni a beszélgetést, hogy az itthoni viszonyokon való sajnálkozás helyett inkább azokat a gondolkodásunkban, mentalitásunkban meglévő pontokat keressük, amelyek átfordíthatók pozitívba" - jegyezte meg. A fiatal történész hangsúlyozta: Berlinben sincs sok pénz, a főváros Németországon belül szegény településnek számít, de vezetése értéknek tartja az alternatív kultúrát. "Budapesten azonban még a párbeszéd is hiányzik, ezért szeretnénk megtalálni azokat a pontokat, ahol tanulhatunk Berlintől; ezért van értelme az összehasonlításnak" - tette hozzá.

Gantner B. Eszter elmondása szerint a beszélgetés során elsősorban a három kisebbség városi szubkulturális megjelenéséről esik majd szó Budapest kapcsán, ezért a zsidóság esetében például nem csupán az építészeti örökségből indulnak ki, hanem a zsidó fiatalok által látogatott alternatív szórakozóhelyeket vizsgálják.

A sajátos fővárosi roma szubkultúra is lehet "eladható" - hívta fel a figyelmet: erre épülve vált nagyon sikeressé a Beyond Budapest túrasorozat, melynek során két fiatal szociológus tart a VIII. kerületben rendhagyó vezetést magyaroknak és külföldi turistáknak.

"A melegbárokról, a melegbarát helyekről nem lehet információt szerezni a programajánló magazinokból, míg Berlinben ez virágzó üzletággá nőtte ki magát" - emlékeztetett Gantner B. Eszter, hozzátéve: "pedig kifelé és persze befelé is mutatnunk kellene, hogy Budapest multikulturális, befogadó város, ahogy Berlin, Amszterdam, London vagy Barcelona ezt sikeresen megteszi".

A BudapestBerlinSzalon szervezői a beszélgetésre Antal Júliát, az Ösztrosokk női bulisorozat szervezőjét, Bojár Iván András építészetkritikust, Budapest városarculati tanácsnokát, Gauder Péter építészt, a Studio Metropolitana ügyvezetőjét, Kiss Noémi írót és Schönberger Ádámot, a Sirály művészeti vezetőjét hívták meg; a moderátor Zsigó Dávid szociológus lesz.

A moderált beszélgetést kötetlenebb eszmecsere követi, majd "nyáresti örömzene" kíséretével folytatható a társalgás.

Gantner B. Eszter elmondása szerint az eseménysorozat célja Budapest és Berlin fejlődési dinamikája köré szerveződve találni válaszokat a közös vagy egyéni gondokra és kérdésekre. A hangsúlyozottan politikamentes rendezvények a meghívott vendégekkel való beszélgetésekre, és az azt követő eszmecserékre épülnek, melyekbe a közönség is bekapcsolódhat, de a szalon minden korosztályt meg kíván szólítani, így fontos szerepet kap a zene és a vizualitás is.

Az első BudapestBerlinSzalont 2008. október végén tartották a Kortárs Építészeti Központ akkori, Szervita téri székházában.