A legbetegebb nemzetek közé tartozik Európában a magyar – állapította meg nemrégiben a WHO. Rajtunk kívül Bulgária és Románia „dicsekedhet” még ilyen eredménnyel, és ez különösen annak fényében elkeserítő, hogy egy, a WEBBeteg.hu megbízásából a Szinapszis Kft. által készített, 1000 fős felmérésből kiderült: honfitársaink hajlamosak a külső körülményekre hárítani egészségük romlását. Az egészségtudatosságra és a saját felelősségünk fontosságára dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője hívta fel a figyelmet.
Miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben ismét rámutatott a magyar lakosság egészségi állapotának hanyatlására, egy ezer fős felmérésben megpróbálták kideríteni: hogyan okolják meg mindezt a magyarok. A válaszadók többsége a rossz étkezési szokásokat, a nehéz anyagi helyzetet és a túlhajszoltságot említette az okok közt.
A megkérdezettek 67 százaléka nevezett meg külső, nem befolyásolható okokat, 15 százalék a hárítás legkézenfekvőbb okának a rossz anyagi helyzetet látta. Főként az 56-65 évesek hajlottak a külső körülmények hibáztatására. Szerencsére a 18-25 éves korosztály döntően a káros szenvedélyeket és a mozgáshiányt okolta a helyzetért. Ami viszont egyértelműen kiderült a felmérésből, hogy még mindig tájékozatlanok vagyunk az egészségmegőrzés terén, és az egészségnevelésünk sem nevezhető hatékonynak.
Miért más a hibás?
Döbbenetes, milyen erős a magyarokban a hárítás, és mennyivel szívesebben fogjuk meg a könnyebbik végükön a dolgokat. – mondja dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője. – Ezzel együtt különösen figyelemreméltó és szomorú, mennyire nem ismerjük fel a mozgás jelentőségét, amely pedig gyakorlatilag minden egyes szervet, szervrendszert és a már kialakult betegségeket is pozitívan befolyásolja.

A szakértő szerint legkönnyebb a rossz anyagi helyzetre, a túlhajszoltságra, a magas gyógyszerárakra és az ország kedvezőtlen anyagi helyzetére fogni, hogy egyre betegebbek vagyunk. Holott a leggyakoribb halálozási aránnyal rendelkező kórokat, vagyis a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos betegségeket ezen tényezők befolyásolják a legkevésbé. Semmiféle közvetlen összefüggés nem fedezhető fel a rossz anyagi helyzet és a fent említett betegségek közt, sőt, bizonyos rákfajták (például a vastagbélrák) jóval gyakoribbak a gazdagabb országok lakói közt. Sokkal döntőbbek viszont a saját döntésünktől függő szokások, így főként a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és a kábítószerek.
A számok nem hazudnak
A WHO egyik korábbi, átfogó tanulmánya szerint a rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos betegség kockázatát, így például a szívbetegségekét, a strokét, az elhízásét, a cukorbetegségét, a vastagbél- és mellrákét, és a depresszióét. Ezen kívül javítja a közérzetet, tónusossá teszi az izomzatot és megadja az idős embereknek az esélyt egy önállóbb életre. A felmérésből bizonyos arányszámok is világosan mutatják az éles összefüggést:
A kardiovaszkuláris betegségek tekintetében elmondható, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint aktívan mozgóknak. A mozgás ugyanakkor megelőzheti a stoke-ot és a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti.
A korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú (erősen életmódfüggő) diabétesz ma már a fiatalabbakat is érinti. A kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30 százalékkal kisebb esélyük van, mint az inaktívoknak.
A fizikailag aktív személyeknek 40 százalékkal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrák esélyük, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen.
A mozgás csökkenti a depresszió esélyét is, segít a stresszel való megküzdésben. A gyerekeknek jó lehetőség a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig abban segít, hogy jobb viszonyban legyenek a testükkel. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, mint például az egészségesebb étkezés és a dohányzásról való lemondás.
Habzsolás és lustaság
Muszáj nyíltan beszélünk. Az összes, leginkább minket fenyegető betegség civilizációs eredetű. Azaz a gazdag államokat jobban érinti, mint az elmaradottabbakat. A civilizált embernek van pénze csokoládéra, süteményekre, állandó húsra, a szükségesnél több étel evésére, a civilizált ember teheti meg, hogy nem kell mozognia a létfenntartásához. – olvasható a http://drbabai.blog.hu-n.
A magyar társadalom előtt tehát hatalmas feladat tornyosodik: rá kell jönnünk, hogy az egészségi állapotunkért döntően mi magunk vagyunk a felelősek. Vagyis a teljes értékű, kiegyensúlyozott táplálkozásba és mozgásba fektetett munka és energia térül meg leginkább – az egészségünkben.
OrvostKeresek.hu
HozzászólásokÖsszesen: 5 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
10% eleve betegen, beteg korulmenyek koze szuli meg a gyermeket, es ennek sajnos meg orul is...
Azért az sem ártana, ha az orvosok jobban oda figyelnének a betegek panaszaira. Talán egész életemben pajzsmirigy túl működésem volt, de csak 60 éves koromban amikor már a szívemet is alaposan tönkre tette, akkor jutott eszébe egy kardiológusnak, hogy olyan vérképet csináltasson, amiben a pajzsmirigy hormon értékek is szerepelnek. Olyan kiugróan magas értékek voltak, hogy még a szakorvos is elképedt. Közben emiatt kezeltek depresszióval, eredménytelenül ( hiszen a pajzsmirigy túlműködést kellett volna csökkenteni, nem depresszió elleni gyógyszert ) volt olyan, hogy 1 hét alatt 6 kg-ot fogytam, mindenféle fogyókúra nélkül, - ez is egyértelmű jele a pajzsmirigy túl működésnek, a szapora szívverésről nem is beszélve.
Szóval, én minden szempontból egészségesen éltem, mozogtam, helyesen táplálkoztam, csak éppen az orvosok nem vették észre, hogy mi bajom van.
kedves doktor urak tessék jobban oda figyelni a betegek panaszaira !!!
Nemzetközi felmérések hosszú sora bizonyitja, hogy az önkárositó egészségromboló életvitel nagyban hozzájárul az 50 év feletti gyors egésségromlásért, a korai halálért, az átlagéletkor alacsony voltáért.
A lenézett és sokat szidott Amerikában az évtizedes kampányok, egészségügy felvilágositás és nem utolsó sorban az iskolákban bevezetett egésségügyi oktatás (amely magában foglalja a helyes táplálkozással kapcsolatos tudnivalókon kivül a az egésségügyi alapismeretek megszerzését is) jelentös etedményeket hozott az egészségmegtartásában.
Az önromboló egészségkárositó magatartásról való leszokás, az életvitel megváltoztatása NEM KERÜL PÉNZBE, plusz kiadásba, mint azt sokan szeretnék mentségként bebeszélni maguknak és környezetüknek.
Kevesebb alkohol, vagy a dohányzásról való leszokás, a kevesebb kávé, a több mozgás aligha kerül több pénzbe. Söt.
Egy kicsit talán ide tartozik ez is: Nagy divat a nyugdij korhatárának felemelésével kapcsolatban arra hivatkozni, hogy alacsony a magyar átlagos életkor. Az embere zöme nem éli meg a megemelt nyugdijbavonulási életkort. Ezek hamis állitások. Ha a statisztikából kiemeljük a szemetet, az önpusztitó életmódot folytató személyeket akkor az egészséges életmódot folytatók várható életkorának statisztikája dramatikusan emelkedik. Ezért lehet örülni annak, a Forradalmi Orbán Kormány lehetövé teszi a szabad pálinkafözeest és a sportra szánt költségvetésben az élsport nagyobb hangsúlyt kap, mint a tömegsport. Hajrá magyarok!
Talán célszerü lenne az iskolákban Magyarországon is bevezetni egy egészségügyi oktatást (valaha volt egészségtan a büdös kommunista években, én még tanultam) az általeanosban és a középiskolákban. Megkockáztatom, hogy a human biológia, az egészségtan akár érettségi tárgy is lehetne. Talán fontosabb lenne ha a diákok a koleszterinröl tanulnának, mint egyes agyament honatyák azon kivánsága, hogy a rovásirás ismeretekkel tömjék a diákokat. Egészséges szebb jövöt nekik!
Tulajdonképpen kissé értelmezhetetlen a cikk. Egyfelől nem igazán ismert, hogy a minta szociális összetétele milyen. Ismert tény, hogy a szociálisan alacsonyabb szinten élő embereknek a lehetőség sem adott nem csak a megfelelő minőségű táplálkozásra, de arra sem, hogy szabad idejüket,(ha marad egyáltalán a napi megélhetésért vívott kegyetlen küzdelemben)sporttal töltsék. Ha a szerző arra akart rámutatni, hogy a jó, vagy jobb módban élők körében milyen okok okozhatnak idő előtti halálozást, akkor azt azért jeleznie kellett volna. A rossz népegészségügyi helyzethez azért az is nagyban hozzájárul, hogy egész népcsoportok estek ki a szűrő vizsgálatokból, a felvilágosító kampányok célcsoportjaiból.E mellett ismét megjelennek olyan kórok, betegségek, amelyek szoros összefüggést mutatnak a szociális helyzettel. Tehát a magyar nemcsak a jóltápláltsága és mozgás szegény életmódja miatt beteg, hanem azért is, nert az uóbbi 50-60 év változásai teljesmértékben elbizonytalanították gazdasági alapjait illetően, valamint társadalmi státuszát tekintve is. Egy nemzet,amely bármikor feláldozható más nemzetek érdekeiért saját vezetői által, az soha nem lesz egészséges, az kipusztulásra van ítélve.
Ki maradt a felmérésböl, az orvosok hozzáállása a betegekhez.....
magyarul, aki tud boritékolni, meg is gyógyul..no nem egyszerüen, mert a kapcsolati rendszereket végig kell járnia, igy több orvos zsebe telitödik....
aki nem tud boritékolni, hát az nem is érdekes.....
Nem tulzok, tudom mit beszélek.
Ezért NAGY TISZTELET A KIVÉTELNEK, olyan orvos is van, de, egyre ritkább, sajnos ez észlelhetö a legkisebb rangu-tól, a legnagyobb tudós orvosokig.