Kapálózik a kis nyavalyás, próbálkozik mindenféle plasztikai agyafúrtsággal! Ameddig nem cserél ki valamit antigén-szerkezetében, reménytelen kisiklani mindet látó mikroszkópjaink alól. A mai válságos időszakban, bízunk benne, neki sem futja egy generálszervizre, így a mostani oltóanyag akár még a következő szezonban is jó lesz, annak, aki beoltathatja magát. A tojásallergiások táborába beléphetnek az egyéb allergiások is? Dr. Szolnoki Istvánt, az ÁNTSZ főosztályvezető-helyettesét kérdeztük.

A védőoltás mellékhatásai közt az ekcéma fokozódását, gyógyszerérzékenységet is említik, de a higany jelenléte miatt esetleg a fémallergiásoknak is érdemes odafigyelni. Mennyire súlyosbodhat a tünet, mennyi ideig állhat fenn a rosszabbodás?

Az oltóanyaghoz mellékelt betegtájékoztatók körültekintően tartalmaznak minden olyan oltási reakciót, mellékhatást, melyet korábban már észleltek, akkor is, ha azok előfordulása ritka. A Fluval P oltóanyag klinikai vizsgálatai során például egy esetben észlelték fennálló ekcéma fokozódását. Az ekcémás betegeknél nem törvényszerű, hogy a tüneteik az oltást követően súlyosbodjanak, illetve ennek mértéke és időtartama betegenként változó lehet. A jelenlegi járványügyi helyzetben az ekcéma nem tekinthető oltási ellenjavallatnak.

És aki másra allergiás, érzékeny?

Ismert gyógyszerérzékenység, fémérzékenység esetén is csak akkor nem szabad oltani, ha az oltandónál korábban már súlyos, életveszélyes allergiás reakciót is megfigyeltek az oltóanyagban, nyomokban megtalálható allergénekkel szemben. A fémallergia legtöbbször kontakt bőrallergia formájában fordul elő, így az izomba adott oltás különös veszélyt nem jelent. Ennek ellenére a tájékoztatóban leírt figyelmeztetéseket komolyan kell venni, és az oltóorvost tájékoztatni kell a részleges ellenjavallatok fennállásáról is. A Fluval P és minden más oltóanyag esetében is fel kell készülni nem várt reakciók jelentkezésére, ezért az oltás beadásakor a szükséges orvosi felszerelést biztosítani kell. Ezzel is magyarázható, hogy Magyarországon az ÁNTSZ az oltóhelyek létesítését szigorú feltételekhez köti.

Van lehetőség arra, hogy aki nem tudja, átesett-e már a vírus okozta betegségen, oltás előtt valamilyen vizsgálattal ezt kideríthesse? Okozhat-e gondot az oltás, ha már előzőleg átesett a vírus okozta megbetegedésen?

Van lehetőség térítés ellenében a lezajlott fertőzést okozó kórokozó kimutatására. A vizsgálatot azonban nem javasoljuk, hiszen az ország lakosságához képest eddig kevés számban estek át az új influenzán (csak a múlt héten léptük át a járványos küszöböt az influenzaszerű megbetegedések tekintetében). Aki pedig mégis átesett már a betegségen, annak is hasznos az oltás, hiszen fokozottabb immunválasz alakul ki nála. Az Európai Unióban engedélyezett valamennyi oltóanyag, így a magyar oltóanyag is inaktivált, azaz elölt vírust tartalmaz. Ezek nem okoznak kedvezőtlen hatást még akkor sem, ha az oltandó az oltás időpontjában már fertőződött, vagy már átesett a betegségen. A késve adott oltás egyetlen hátránya, hogy már nem tudja kifejteni teljes védőhatását.

Hallottuk, hogy már mutálódott a vírus. Mennyire hatékony ezzel szemben az oltóanyag?

A vírusmutáció az influenzavírus esetében folyamatos jelenség. A vírus szerkezetében rendszeresen történnek változások, melyeket a világ nagy laboratóriumai figyelemmel kísérnek. A mutációk egy része nem eredményez további terjedésre képes új vírust, vagy nem okoz jelentős változást a vírus tulajdonságaiban. A Déli-féltekén, az Egyesült Államokban és Európában izolált Influenza A vírusok 99%-a jelenleg is az új H1N1 csoportjába tartozik. Bár az új H1N1 vírusnak, számos mutánsát megtalálták, antigén-szerkezetében egyelőre jelentős változás nem történt, így a kifejlesztett és törzskönyvezett új oltóanyagok hatékonyan védenek ellenük. Az előrejelzések szerint ez a domináns vírus kitart a szezon végéig, sőt meghatározó lehet a következő, 2010-2011-es szezonban is. Újabb, veszélyesebb influenza vírus megjelenését nem lehet kizárni, de bízunk abban, hogy a nemcsak Európában, hanem az egész világon működő influenza figyelő rendszer (surveillance) azt is idejében észleli és az izolálását követő 5-6 hónapon belül ismét elkészülhet ellene a hatékony oltóanyag.

A tájékoztatóban azt olvastam, hogy halálozási arány a szezonális influenzánál 0,1 százalék, a H1N1 esetében 0,007-0,0045 % között van. Ha a halálos kimenetelű esetek a H1N1 esetén ritkábban, mint a szezonális influenzánál, akkor Ön szerint miért sokkol a média a sertésinfluenzában elhunytak adataival?

Még több anyag a témában:

A halálozási értékek, nemcsak a vírus tulajdonságaitól, hanem az egyes országok egészségügyi ellátó-rendszerének, járványügyi szolgálatának színvonalától is függenek és eltérőek az egyes korcsoportokban, rizikócsoportokban. A Mexikóból érkező első sajtó-hírek szerint a halálozás elérte az 5-10%-ot is. Később kiderült, hogy ez csak a súlyos, kórházban ápolt esetekre vonatkozott, sőt a betegek egy része nem az influenza következtében hunyt el. A Déli-féltekén a járvány első hulláma már levonult, és azt tapasztalták, hogy a betegség lefolyása H1N1 fertőzés után nem súlyosabb, mint a szezonális influenza vírusok esetében, de jóval több a megbetegedések száma a fiatalok és a fiatal felnőttek körében, mint az elmúlt években. A közvéleményt sokkolják a fiatalok és a középkorú munkaképes lakosság körében előforduló halálos esetek, valamint a fertőzött várandósokról szóló tragikus híradások. A fiatalabb korosztályok nagyobb érintettsége sajnos törvényszerű velejárója a pandémiának, az új H1N1 járványnak. A influenza és szövődményei következtében elhunyt idős, krónikus betegek száma évente több százra tehető Magyarországon is, de rájuk a média eddig kevés figyelmet fordított. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy a veszélyeztetett körbe tartozók, akik térítésmentesen jogosultak a védőoltásra, minél előbb, minél nagyobb számban éljenek az oltás lehetőségével.