Hetilap kereső

168 Óra Online írása - Forrás: MTI

Rekordintenzitású protonnyalábokat ütköztettek az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC). A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN nagy hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, és ennek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.

Az LHC szakemberei két héten át készítették fel a nagy hadronütköztetőt a magasabb intenzitású nyalábok ütköztetésére; ezek luminozitása 6 százalékkal nagyobb, mint az amerikai Fermilab kutatóintézet Tevatron nevű gyorsítójának korábbi rekordja. (A luminozitás az ütközések gyakoriságát jellemzi: egyenesen arányos az egymással ütköző nyalábok részecskeszámaival és fordítottan a nyalábok átfedési felületével, hiszen ugyanannyi részecske esetén annál több az ütközés, minél jobban fókuszáltak, azaz mennél kisebb felületen ütköznek.)

"A nyalábok intenzitása kulcsfontosságú az LHC sikeressége szempontjából, nagyon fontos előrelépést értünk el. A magasabb luminozitás több adatot jelent, a nagyobb adathalmaz pedig javítja a felfedezések valószínűségét" - nyilatkozta Rolf Heuer, a CERN főigazgatója.

A tervek szerint az LHC folyamatosan működik 2012 végéig. Ezalatt elegendő mérési adat gyűlik össze ahhoz, hogy teljes mértékben megismerhessék a 7 teraelektronvolt ütközési energia (1 TeV = ezermilliárd elektronvolt) fizikai jelenségeit.

A 2013-as leállítás után a tervek szerint a protonnyalábok ütközési energiáját a jelenlegi 7 teraelektronvoltról 14 TeV-re emelik. Az ütközési energia megduplázása pedig megnöveli majd az új felfedezések valószínűségeit, olyanokét, amelyeket a CERN az "új fizika" kategóriájába sorol.