Az újonnan nyilvánosságra hozott felfedezésekkel közel duplájára nőtt, 15-re emelkedett a Francia Űrügynökség (CNES) által vezetett programban talált, a Naptól távoli csillagok körül keringő bolygók száma – írta az űrvilág.hu.

A CoRoT ún. tranzit módszerrel próbálja megtalálni az exobolygókat, vagyis a nagyszámú megfigyelt csillag fényének folyamatos mérése során fellépő apró, periodikus elhalványodásokat keresi. Ezeknek az egyik lehetséges oka a csillag előtt átvonuló bolygók fedése, amikor kitakarják az űrtávcső elől a csillagfény egy részét. Maga a felfedezés azonban távolról sem ilyen kézenfekvő, a fénygörbe változásainak ugyanis más okai is lehetnek. A „gyanús” jelölteket utána földi távcsövekkel is meg kell figyelni. Az igazoló földi mérések akár két évig is eltarthatnak. A CoRoT esetében a szükséges színképi vizsgálatokat mintegy 15 különböző teleszkóppal végzik. Az összes megfigyelésből adódik a bolygók átmérője, tömege (e kettőből pedig a sűrűsége), valamint a pályaparaméterei – anélkül, hogy magukat a bolygókat bárki is közvetlenül látná. A tranzit módszerrel kapható a legteljesebb információ egy-egy exobolygót tartalmazó rendszerről. A ma ismert kb. 450 exobolygóból eddig mindössze 82 az, amelyet tranzit módszerrel találtak, s közülük 15-öt köszönhetnek a CoRoT-nak a csillagászok.

Minden új felfedezés egy kicsit többet ad hozzá a Naprendszeren kívüli bolygókról, keletkezésükről és fejlődésükről összegyűjtött ismereteinkhez. A most bejelentett hét új bolygó közt mindenféle előfordul. Közülük a legkisebb, a CoRoT-8b, más ismert exobolygókkal összehasonlítva közepes méretű. Tömege és átmérője a Szaturnuszénak kb. 70%-a. (Érdemes megemlíteni, hogy a bolygók elnevezésénél a sorszám a felfedezési sorrendre utal, a b betű pedig arra, hogy az adott csillag elsőként megtalált bolygójáról van szó. Maga a csillag kapja az a jelzést, ha pedig később netán több bolygó is akadna ugyanott, azokat a felfedezésük időrendjében az ábécé további betűivel jelölnék.)

A CoRoT-15b igazából nem is bolygó, hanem inkább egy barna törpe, hiszen tömege 60-szor nagyobb a Jupiterénél. Sűrűsége tehát igen nagy, 40-szerese a Jupiterének. A barna törpék átmeneti objektumok a bolygók és a csillagok közt. Érdemes tudni, hogy az ismert barna törpék ritkábbak, mint az exobolygók. A CoRoT-10b keringési ideje (vagyis az ottani „év”) mindössze 13 földi napig tart. A bolygó pályája igen elnyúlt: a csillagához legközelebbi és legtávolabbi pontjában a sugárzás intenzitása közt tízszeres az eltérés. A becslések szerint ott a hőmérséklet az igen gyorsan váltakozó évszakok során 250 °C és 600 °C közt ingadozhat. A CoRoT-11b különlegessége, hogy maga az anyacsillaga gyorsan, mindössze 40 óra alatt fordul meg a tengelye körül. A Nap esetében ez a periódus 26 nap – írta az űrvilág.hu.

Korábbi cikkeink a rovatban

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Vissza a lap tetejére