0
Heltai András írása
2011. március 13.

Enciklopédia a neten: a Wikipédia-sztori

A franciák híres Enciklopédiája, 35 kötetében hatvanezernél több szócikkével az európai felvilágosodás nagy műve volt. Diderot, Montesquieu, Voltaire, Rousseau és társaik száznegyvenhatan írták. 260 évvel később, a Wikipédián százezernél többen dolgoznak rendszeresen. Az internetes tudástár 237 nyelven olvasható, 16 millió szócikket tartalmazó oldalainak 400 millió látogatója van havonta. Mindössze tízéves sikertörténetének járt utána HELTAI ANDRÁS.

Kapcsolódó írásaink

Az amerikai Jimmy Wales közgazdászként végzett. Az ő ötlete volt a lexikon az interneten, amelyet bárki nemcsak szabadon használhat, hanem írhat, szerkeszthet is. A filozófiából doktorált Larry Sangerrel indították 2001 januárjában – s hozzá a rendhagyó új szoftvert, amellyel on-line beírhatunk a közös műbe.

A wiki gyorsat jelent hawaii nyelven. Rosszakarói, irigyei ezért a lexikonok McDonalds’aként is emlegetik. Tény, hogy az Encyclopaedia Britannica, a Brockhaus vagy a nagy Larousse sok cikke átfogóbb, mélyebbre ás. A vaskos kötetsorokat azonban nagy pénzekért kell megvennünk, és ritkán újulnak meg. Az angol Wikipediában már több mint 3,5 millió szócikk, több mint egymilliárd szó van – 25-ször annyi, mint a Britannicában. S Wiki-pediánkban akár másnap utánanézhetünk új eseményeknek, embereknek, felfedezéseknek, alkotásoknak. Hiszen a háttér egyedi: nem (csak) szaktudósok írják, szerkesztik, hanem „bárki”.

Hiteles forrás

A gyakorlatban persze eleve kiszűrik a tudatlanokat, a pártok vagy az üzleti világ propagandistáit, nemkülönben a szelíd vagy kevésbé szelíd bolondokat. S tisztes szerzőknek sem lehet akármit írniuk – elvárt a hiteles forrás megadása. Fontos a logikus, érthető megfogalmazás is, habár azt a szerkesztők előbb-utóbb ellenőrzik, s ha szükséges, javítják.

Természetesen még a legelvontabb tudományágakban is gyakran szögesen ellentmondanak egymásnak hiteles szakemberek nézetei. Ilyen esetekben indul a szerkesztők eszmecseréje a minden szócikkhez kapcsolódó úgynevezett „vitalapon”. Ha kialakul egységes álláspont, jó. Ha nem, két vagy akár több nézet is helyet kaphat. Egyébként figyelemmel kísérhetjük a különböző változatokat, megtekinthetjük visszamenőleg a módosításokat, egészen egy-egy szócikk születéséig.

A Wikipédia bírálói szívesen hozzák fel a rendhagyó lexikon ellen: ha nemcsak elismert szakemberek a szerzők, szűk csoportok áltudományos nézetei egyenrangúan jelenhetnek meg a széles körben osztott álláspontok mellett vagy velük szemben. Különösen, ha kevesek által ismert témákról van szó. Ez lehetséges. Ám ha jószerével naponta használjuk a legnagyobbakat, az angol, a német, a francia Wikipediát, a gyakorlatban ilyen problémával aligha találkozunk.

Médiafájlok

Gervai Péter, a 2003 óta létező magyar Wikipédia alapítója és a Wikimédia Magyarország Egyesület vezetője már sokszor hallotta a kérdést: melyek a magyar Wikipédia legvitatottabb oldalai? „A politika, a vallás, az etika... Amikor homlokegyenest ellenkező véleményeket kapunk, kivárunk. Szembesítünk, vitatkozunk, amíg olyan szöveg alakul ki, amely tárgyilagosnak tekinthető, és tükrözi a különböző álláspontokat.”

A Wikimédia Magyarország Egyesület a 27 nemzetközi társszervezet egyike, fontos feladatai közé tartozik a magyar Wikipédia lexikon háttértámogatása. Az oldalain e sorok írásakor 181 ezer szócikk volt olvasható, az aktív szerkesztők száma 600, s ezzel a magyar változat 18. a világmezőnyben. Azóta már nyilván több a cikk, hiszen a lexikon s a többi tudástár egyik fő vonzereje éppen az állandó, eleven fejlődés: a legnépszerűbb és legnagyobb angol változat csaknem 1200 cikkel bővül – naponta. Az angol mértékadó, de milyen érdekes a kis nyelvek, sőt, dialektusok törekvése, hogy ebben a formában is segítsék fennmaradásukat, fejlődésüket. A katalán az elsők között volt, de van bajor és alfelnémet, provanszál és aragóniai, baszk, tarantói és szicíliai Wikipedia is. Létezik latin, és készül a lexikon a mesterséges nyelveken, az eszperantón és a volapükön is.

S akkor még csak az alapkezdeményről, a lexikonról beszéltünk – amelyből egyre több rokon vállalkozás nő ki. A Wikipedia Commons például, a világméretű audiovizuális gyűjtemény. Vagy 7,5 millió kép- és médiafájlt találunk benne, a nagy képtárak kincseitől politikusok portréiig, beszédeiig. Ez esetben is bárki által szabadon felhasználható minden: a képek, a videók, a zenék és egyéb hangfelvételek a legkülönfélébb nyelveken. Azután Wiktionary címmel kiváló értelmező szótárakat találunk a neten – a nagy nyelvek esetében a szakkifejezések gazdag tárával is.

A magyar, méreteit tekintve, az előkelő 12. helyen áll.

A Wikimédia szolgál digitalizált könyvekkel, szótárakkal, oktatási anyagokkal is. Hiszen a web.2 legifjabb nemzedékeit meg kell tanítani a lexikon helyes használatára. Nem kimásolni – hanem gondolkodva keresni, a Wiki-pédian túl is. Hiszen egyik haszna éppen az, hogy – miután megadta az alapvető ismereteket – linkeket, forrásokat kínálva segít továbblépni.

Sok kicsi...

A magyar egyesület önkéntesei ebben a tájékoztató munkában is aktívak, mondja Gervai Péter.

S persze abban, hogy keressék az önkéntes munkájukhoz nélkülözhetetlen támogatást. A központi, amerikai alapítvány tavaly 16 millió dollárt szedett össze. Részben nagy donoroktól, például a Ford Alapítványtól – ám a pénzek jelentős része a lelkes, hálás felhasználók pénzecskéiből jön össze: az amerikai átlag 21 dollár volt.

A forrás összesen nem sok, ha tudjuk, mekkora a költséges műszaki héttér: két óriási központ, az USA-ban és Amszterdamban, összesen 424 szerverrel, azokról érjük el az oldalakat az aragóniaitól a volapükig. A magyarok is kérnek támogatást, szerencsére kapnak is, hasonlóan a többiekhez: „nagyoktól” és az ügyért lelkesedő hívektől egyaránt.

Mint minden sikertörténet esetében, itt is akadnak fanyalgók. Vannak, akik kifogásolják: jóllehet egymilliónál is több regisztrált szerzője van világszerte a Wikipédiának (és rengeteg nem regisztrált is bedolgozik), a cikkek jelentős része a szerzők-szerkesztők szűk köréből származik. Akik ráadásul túlnyomórészt fiatal, egyedülálló férfiak: az átlagkor 33 év.

A jó lexikon

Gervai Péter szerint Magyarországon a fiatalok túlsúlya nem feltétlenül jellemző, de tény: nálunk is sok idősebb szakembert elriasztanak a számukra idegen online munka technikai nehézségei. Éppen ezért most próbálják ki az új rendszert, amellyel még könnyebb lesz az internetes közreműködés.

Egyébként éppen Wales, az alapító atya ismerte el egy nyilatkozatában: tévedés, hogy a Wikipédia annyira demokratikus. „Sok ugyanis az idióta, őket nem szabad szóhoz engedni, s kell bizonyos elitszellem ahhoz, hogy jó lexikon készüljön...”

Diderot a nagy filozófusok mellett órásmestert bízott meg a szakcikk megírásával enciklopédiája számára, földmérőt, hogy a térképkészítésről írjon. A francia húsz évig fáradozott nagy művén, az amerikainak egy évtized elég volt, hogy megszülessen a világ legnagyobb és legolvasottabb lexikona – igaz, az ő munkáját az egész világ segítette és segíti.

Hozzászólások
Összesen: 0 db

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

Hozzászólhat a Facebook azonosítójával is.
Kattintson a "Facebook bejelentkezés" gombra!
Hozzászólás Facebook regiszrációval

Kedvezménykártya a 168 Órától

EDC kártya, akár Önnek is

Kedvezménykártya a 168 Órától

2014. július 10. csütörtök
Megosztások