2012. május 26. szombat - Fülöp, Evelin. Holnapi névnap: Hella
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Nehéz idők
progresszív blog
2012. május 25. 15:40
Egy mondat az igazságról
hirado.hu
2012. május 24. 11:23
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
A miniszter a magyar cigányokról Erdélyben
2012. május 25. 21:05
Ilyen idő lesz a hétvégén
2012. május 25. 19:16
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
TILTAKOZÁSOK, DEMONSTRÁCIÓK
Skubi
-
2012.05.25 23:41
Hmmm....
hulot
-
2012.05.25 22:50
Szalai Annamária 9 évre
kykicz
-
2012.05.25 22:32
ORBÁN A MAGYARSÁG MEGOSZTÓJA
Qkory
-
2012.05.25 21:52
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
Rózsa Misi
-
2012.05.25 21:45
magyarfoci
Rózsa Misi
-
2012.05.25 21:43
Társalgó, 2012. május
nonest
-
2012.05.25 21:40
ÚSZÁS
csi77a
-
2012.05.25 20:19
História
Csülök
-
2012.05.25 20:13
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
zoja
-
2012.05.25 19:50
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Csütörtök, 2009. március 19. 10:13
Mészáros Tamás
írása
Címkék:
Mészáros
Hangzatos semmi
A pontos igazság
Ritkán látható, drámai jelenetsorral szolgált múlt hét elején a TV2 Mokkája. A reggeli műsor egymást követő két vendége Orbán Viktor és Bokros Lajos volt. A Fidesz elnöke legutóbbi „országértékelő” beszédének egyes részleteiről beszélt ugyan, de szóba kerültek Bokros Lajos jelenidejű válságkezelő javaslatai is, amelyeket Orbán azzal utasított el, hogy felidézte: annak idején, 1995-ben a Bokros-csomag néven elhíresült intézkedéscsomag legalább huszonöt, „nem is lényegtelen pontját” semmisítette meg az Alkotmánybíróság. Hogyan is bízhatnánk hát olyan közgazdászban, aki így „nekivezette kormányát az alkotmánynak”? – a pártelnök lényegében ezzel a szónoki kérdéssel fejezte ki mai álláspontját.
Aztán rögtön Bokros Lajos váltotta a riportalany székében. A volt pénzügyminiszter mindig fegyelmezett arcán látszottak az erős felindulás jelei, s bár ezúttal is igyekezett uralkodni magán, feszült hangon, nyomatékkal kérte ki magának, hogy Orbán nem tartja tiszteletben a tényeket. Mert lehet bármilyen véleménye az egykori csomagról, az nem felel meg a valóságnak, amit az alkotmánybírósági döntésekről állít: Bokros áperté kijelentette, hogy az 1995-ös törvényeit „mindössze három pontban” utasította el a taláros testület.
A műsor nézőire ez a két szorosan összetartozó beszélgetés minden bizonnyal erős hatást gyakorolt, hiszen Bokros a nagy nyilvánosság előtt oly nemes felháborodással utasította vissza az őt szakmai hitelében sértő Orbán-nyilatkozatot, hogy kevés kétséget hagyott szavai igazsága felől. Ronthatták a Fidesz elnökének hitelét az akárcsak legutóbbi beszédében is szép számmal előforduló valótlan állítások – tehát a Bokros-csomagot illető vádja sem tűnt meggyőzőnek. Végtére másfél évtized távlatából senki nem tudja fejből elősorolni az alkotmánybírósági határozatokat – de ki gondolna arra, hogy maga Bokros „rosszul emlékszik” a történtekre. Magam is elkövettem azt a hibát, hogy engedtem személyes szuggesztiójának, és egy későbbi televíziós beszélgetésben felidéztem, mennyire megdöbbentett, amikor Orbán Viktor „szemrebbenés nélkül” előállt a huszonöt pontos AB-elutasítással.
Másnap a jobboldali napilap közölte néhány 1995-ből keltezett alkotmánybírósági határozat számát, s rájuk hivatkozva azt írta: márpedig Bokros Lajos nem mondott igazat, amikor a jogszabályoknak csak három pontjáról ismerte el, hogy megsemmisítették. A cikk megfogalmazásai azonban bizonytalanok voltak, s elképzelhetőnek tűnt, hogy netán játék folyik a kifejezésekkel, hiszen nincs meghatározva, mit tekintsünk a csomag egyes „pontjainak”.
Mindenesetre, ha megnézzük az AB-nek az egykori gazdasági stabilizációs törvényekkel kapcsolatos döntéseit, bizonyítottnak kell tekintenünk, hogy 1995-ben egymás után tizenhat olyan határozat született, amely vagy teljes paragrafusokat, vagy csupán azok egyes bekezdéseit – olykor csupán bizonyos
megfogalmazásait – alkotmányellenesnek minősítette. Ha tehát átvesszük az Orbán és Bokros által egyaránt használt kifejezést, bízvást fogalmazhatunk úgy, hogy jó néhány határozat akár egyszerre több pontot is hatályon kívül helyezett.
Öszszességében sokkal többet háromnál – és valóban nem épp lényegteleneket. Az AB a Bokros-csomag által érintett területek majd mindegyikén talált alkotmányjogilag védendő társadalmi érdekeket, ezért kijelenthető, hogy az úgynevezett stabilizációs törvények hatályba lépését, illetve alkalmazását csakugyan jelentős mértékben megakadályozta. A bírák jogértelmezésein természetesen lehet vitatkozni, még politikai szerepvállalásuk is elemezhető, de ahhoz nem fér kétség, hogy az érvényes ítéletek dolgában Orbán Viktor számszerűen nemigen túlzott. Bokros viszont visszaélt azzal a lehetőséggel, hogy ő követte a stúdióban a Fidesz elnökét, és így módjában állt félrevezetni a nyilvánosságot.
Helytelen volna alábecsülni ennek a történetnek a jelentőségét. Mert nem egyszerűen arról van szó, hogy két közszereplő egyazon kérdésben különböző véleményeket fogalmaz meg. Itt és most Bokros neve és programja a válság kezelésének egyik lehetséges zálogaként jelenik meg a társadalmi-politikai diskurzusban, szemben a Fidesz minden konkrétumot nélkülöző, rafinált demagógiájával. Ha egy tartalmilag elemezhető, megvitatható és akár a politikai konszenzus részévé tehető szakmai tervezet tulajdonosa lerombolja saját szavahihetőségét, azzal nem csupán a maga renoméját kockáztatja, hanem mindazokét, akik ebben az országban túl akarnak lépni a recesszió és a tarthatatlan gazdasági helyzet ráolvasásos, mondhatni sámánisztikus kezelésén. Ha a társadalom nem hihet Bokrosnak, a következetes reformok egyszemélyes szimbólumának, akkor milyen közbizalomra számíthat itt bármiféle racionális érvelés – szemben a mindenkinek mindent megígérő jobboldali populizmussal.
Ha Orbán Viktor akár egyetlen állítása – miközben amúgy a hangzatos semmit árulja – mégiscsak hitelt érdemlőbb lehet, mint az önkritikára képtelen Bokros Lajosé, akkor a felelős politizálás képviselői bajban vannak.
Bajban vagyunk.
A műsor nézőire ez a két szorosan összetartozó beszélgetés minden bizonnyal erős hatást gyakorolt, hiszen Bokros a nagy nyilvánosság előtt oly nemes felháborodással utasította vissza az őt szakmai hitelében sértő Orbán-nyilatkozatot, hogy kevés kétséget hagyott szavai igazsága felől. Ronthatták a Fidesz elnökének hitelét az akárcsak legutóbbi beszédében is szép számmal előforduló valótlan állítások – tehát a Bokros-csomagot illető vádja sem tűnt meggyőzőnek. Végtére másfél évtized távlatából senki nem tudja fejből elősorolni az alkotmánybírósági határozatokat – de ki gondolna arra, hogy maga Bokros „rosszul emlékszik” a történtekre. Magam is elkövettem azt a hibát, hogy engedtem személyes szuggesztiójának, és egy későbbi televíziós beszélgetésben felidéztem, mennyire megdöbbentett, amikor Orbán Viktor „szemrebbenés nélkül” előállt a huszonöt pontos AB-elutasítással.
Másnap a jobboldali napilap közölte néhány 1995-ből keltezett alkotmánybírósági határozat számát, s rájuk hivatkozva azt írta: márpedig Bokros Lajos nem mondott igazat, amikor a jogszabályoknak csak három pontjáról ismerte el, hogy megsemmisítették. A cikk megfogalmazásai azonban bizonytalanok voltak, s elképzelhetőnek tűnt, hogy netán játék folyik a kifejezésekkel, hiszen nincs meghatározva, mit tekintsünk a csomag egyes „pontjainak”.
Mindenesetre, ha megnézzük az AB-nek az egykori gazdasági stabilizációs törvényekkel kapcsolatos döntéseit, bizonyítottnak kell tekintenünk, hogy 1995-ben egymás után tizenhat olyan határozat született, amely vagy teljes paragrafusokat, vagy csupán azok egyes bekezdéseit – olykor csupán bizonyos
Öszszességében sokkal többet háromnál – és valóban nem épp lényegteleneket. Az AB a Bokros-csomag által érintett területek majd mindegyikén talált alkotmányjogilag védendő társadalmi érdekeket, ezért kijelenthető, hogy az úgynevezett stabilizációs törvények hatályba lépését, illetve alkalmazását csakugyan jelentős mértékben megakadályozta. A bírák jogértelmezésein természetesen lehet vitatkozni, még politikai szerepvállalásuk is elemezhető, de ahhoz nem fér kétség, hogy az érvényes ítéletek dolgában Orbán Viktor számszerűen nemigen túlzott. Bokros viszont visszaélt azzal a lehetőséggel, hogy ő követte a stúdióban a Fidesz elnökét, és így módjában állt félrevezetni a nyilvánosságot.
Helytelen volna alábecsülni ennek a történetnek a jelentőségét. Mert nem egyszerűen arról van szó, hogy két közszereplő egyazon kérdésben különböző véleményeket fogalmaz meg. Itt és most Bokros neve és programja a válság kezelésének egyik lehetséges zálogaként jelenik meg a társadalmi-politikai diskurzusban, szemben a Fidesz minden konkrétumot nélkülöző, rafinált demagógiájával. Ha egy tartalmilag elemezhető, megvitatható és akár a politikai konszenzus részévé tehető szakmai tervezet tulajdonosa lerombolja saját szavahihetőségét, azzal nem csupán a maga renoméját kockáztatja, hanem mindazokét, akik ebben az országban túl akarnak lépni a recesszió és a tarthatatlan gazdasági helyzet ráolvasásos, mondhatni sámánisztikus kezelésén. Ha a társadalom nem hihet Bokrosnak, a következetes reformok egyszemélyes szimbólumának, akkor milyen közbizalomra számíthat itt bármiféle racionális érvelés – szemben a mindenkinek mindent megígérő jobboldali populizmussal.
Ha Orbán Viktor akár egyetlen állítása – miközben amúgy a hangzatos semmit árulja – mégiscsak hitelt érdemlőbb lehet, mint az önkritikára képtelen Bokros Lajosé, akkor a felelős politizálás képviselői bajban vannak.
Bajban vagyunk.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXI. évfolyam 12. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Fent és lent
Közterületesek a 99-esen!
Egyenlítő
A kormány és a realitás
Banditapolitika
Halihó! Ellenzék! Na kapjuk össze magunkat villámgyorsan!
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Bill of Rights - az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya
Nagy-Britannia
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 18 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Mégegyszer elolvastam a vitaindíó írást. A #15. számú hozzászólásomat fenntartom. Más írás kapcsán leírtam a véleményemet ezen felül:
A cikk második fotójához- ha én lennék a 168 óra Szerkesztősége- szellemes, találó képaláírást kérnék, pályázatként. Ez szokásos. A fotó jó, jellemző pillanatot rögzít.
Máris kiírtam a pályázatot, Saját hatáskörömben. Nyertem is. (Ezt már más cikkhez írt véleményemben sejtettem, minden utánközlés fenntartva.)
Az aláírás:
"Mind a két kezemen meg tudom számolni, mikor mondtam igazat".
A nyilatkozó arckifejezése árulkodó.
A nyereményre nem tartok igényt.
2009-03-19 13:46:46 #8
Én ismerek személyesen egy embert, akit a születése pillanatában elkúrtak))RM de nem Rákosi Mátyás))
Elnézést kérek: "ismerem" levelező nevét elírtam!
"Gyu_46" hozzászólásához:
1. Az első mondatával teljes mértékben egyetértek. Én nem tudom megítélni, hogy Mészáros Tamás milyen mértékben, milyen alapossággal járt utána az AB ítéleteinek. Erre a választ csak Ő tudja megadni. Valószínűleg meg fogja tenni.
2. Az "imerem" hozzászóló semmit nem bizonyít, csak ír valamit. Nincs felelősségérzete? Névtelenségébe burkolózva "állíthat bármit?" Tényeket, kérem ismételten- hiteles- tényeket! Amíg ez ninincs, addig az "imeretlen" személy hiteltelen, szalonképtelen.
3. "DONJ" levelezővel egyetértek!
Szép Estét!
Leírtam tegnap is, leírom ma is:
Orbán és Gyurcsány Uraknak pillanatnyilag a legkisebb gondja az ország válsága. Ha átéreznék ennek felelősségét, már régen elsétáltak volna kézen fogva, vagy együtt léptek volna fel ellene. Bokros Tanárúr pedig nem ígér semmit, csak "vért és könnyeket". Sajnos azt hiszem, itt az ideje fizetnünk (már így is közel a végrehajtó, aki viszi mindenünket). Ha pedig rajtam múlna, hát inkább az Ő kezébe tenném le a gyermekeim jövőjét(az enyémnek már annyi...), mint holmi pártvezérekébe. Sajnos ezt nagyon kevesen látják majd, és emiatt reménytelen is. Mindenesetre -ha megengedik- belépnék az őszike13, Öreg és csibesz alkotta csapatba, magam is támogatnám a Miniszterelnöki székbe. És, hogy ne csak keserűséggel fejezzem be soraimat: erre kb. annyi az esélyünk, mint a kamikazepilóták veterántalálkozójának :) !!!
Hát Bokrosnak én is adnék négy évet. Egyébként a szociaéista elvtársak mellett ott voltak a liberális urak is az idézett aktusnál.
ÖREG! nem vagyok hive a radikalis módszereknek, de most egyet értek veled.
Hogy mi is a pontos igazság, azt hiszem, hogy a két vélemény közül egyik se. Mindkettő szubjektív. (Bár eddig úgy tudtam, hogy a számok objektívek)
Mondd csak, kedves Rózsa Misi! Te elolvastad ezt a cikket, vagy csak azért írtál ide, hogy biztosíts bennünket, mennyire utálod Mészáros Tamást?
Nem szokásom , nem is tartom tulságosan eredetinek, ha a fórumon személyeskedünk. Ennek ellenére ,azért szeretném megkérdezni "Tisztelt Rózsa Misi úrtól" -aki a 168 óra nyomtatott verziójában is megjelenik időnként , hogy ezt a tömör, mélyreható elemzést, mennyi ideig tartó kutatás és utánolvasás előzte meg? Remélem egyszer néhányan még szánnának erre időt azok is, akik az országot nem "kommenista" bérencek lakának, hanem egy sokszinű nép hazájának tekintik.
Tisztelettel
DONJ
Mészáros elvtárs megint kikerülte furcsa módon azt a tényt az írásában, hogy a problémát itt az okozza leginkább, hogy drága szocialista barátai elkúrták, amit csak el lehetett kúrni.
Akiben egy pillanatra is felmerűl a két prominens közjogi szereplő közötti hitelesség kérdése, illetve annak csak netán párhuzamba állítása, ott valami nagy baj van. Tudniillik az még most sem látja tisztán, hogy az Orbán politika igazi arca milyen is.Tetszenek tudni aki oly nagyon áhítja az Orbanizmust, hát csak annyi kéretik, ha eléri akkor lesz szives majd, csend legyen a karzatonnal reagálni. Hiszen az azt meg is érdemli. A józan racionális gondolkodásúak pedig majd szívnak, mint a szomjas teve.
Mészáros Tamás múltját nem ismerem, inkább az szomorít el, hogy a leírtak elemzése helyett legazemberezik a cikk íróját. Ráadásul egy negyven évvel ezelőtti ügy miatt.
Amit viszont fel lehetett volna vetni, az a tény, hogy Mészáros Tamás nem járt utána gondosan a tényeknek. Az Alkotmánybíróság ugyanis a Bokros csomag legtöbb elutasított tételét halasztó hatállyal vetette el, azzal a kifogással, hogy egyes intézkedéseket nem szabad váratlanul, azonnali hatállyal bevezetni.
Ilyenek például a gyermekgondozásra vonatkozó változások, amiket 10 hónapos halasztással engedtek bevezetni, mert a "készülőben" lévő csemetékre vonatkozó változásokat a szülők nem tudják már kezelni, hasonlóképp a vállalkozásokat sem engedték váratlanul olyan helyzetbe hozni, amire nem készülhettek fel.
Szóval nem fehér-fekete az élet, lehet, hogy Bokros Lajos a ténylegesen visszautasított tervekről beszélt, míg Orbán Viktor valamennyi módosításról.
Mellesleg O. V. éppen az általa keményen bírált Bokros-csomagnak köszönhette miniszterelnöksége első két évének sikereit.
Amióta megszűnt az Urán azóta meg kell néznem mit veszek és menyiért,de én adnák 4 évet BOKROS LAJOS úrnak hozza helyre a MAGYAR gazdaságot!Szerintem 4 év allat helyre tenné ,az igaz áldozatot kellene hozni szerintem megérné!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nocsak!
A bíróságok már akkor is ilyen "gyorsan" dolgoztak?
Úgy látszik ez nem sokat változott.
Tényleg bajban vagytok komenisták,hamarosan nem lesz pénz az ilyen férgekre sem minte vagy tomi.Ez tényleg nagy baj nagyon sajnálom.
Bajban vagyunk, hogy a tolvaj Mészáros Tamás firkál hitelességről! A demagóg bértollnok ugyanis 1967. januártól – 1969. májusig külsős másodasszisztensként dolgozott az akkori MTV-nél, és az ottani forgatási helyszíneiről 50.000 Ft értékben, különböző értéktárgyak lopkodott, amiért öt hónap szabadságvesztés ítélték, ami azonban közkegyelem folytán nem került végrehajtásra. A hatvanas évek 50 ezer Forintja mai áron számítva 10-15 millió Forint érték közé tehető.
A forrás egy 1975. évi bírósági ítélet és egy 1969-es rendőrújságból származó cikk.
Ennek a történetnek a jelentőségét is helytelen volna alábecsülni!
Bajban vagyunk, így igaz.
Tudjuk: a hála nem politikai fogalom, de leanyázni azt az intézkedéscsomagot, aminek következtében a jobboldal mini-Ducéja 5,8 %-os GDP bővüléssel vette át az országot (és 3,3 %-kal adta tovább 4 év múlva) arcátlan pimaszság. És ha jól meggondoljuk, ez az igazi hazugság.