ABCÚG
Befürödve
Mátyás Győző jegyzete
Hát annyira azért nem csodálkozom azon, hogy hirtelen ekkora adag ürülék került a termálvízbe. Vagyis azon, hogy a legújabb budapesti botrány a gyógyfürdők körül robbant ki, olyannyira, hogy egyes uszodákban lassan már több lesz a nyomozó, mint a kabinos.
Nemrégiben arra tettem javaslatot ezen a fórumon, hogy indíthatnánk afféle botrány-tippmixet, vagyis arra lehetne fogadni, hogy a közeljövőben hol lesz házkutatás, kit visznek el karperecben, melyik nagy állami cég operatív vezetői szeánszát kell megtartani a Markó utcában stb. Nos, hogy ebben a játékban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-ét most ilyen jó odds-al adják, hát az tényleg nem lep meg.
Egyfelől elég sokat látogatom az egyik uszodát, úgyhogy magam is hallok egy-két pletykát. De ennél fontosabb, hogy a budapesti „fürdőipari vállalat” tényleg egy óriás cég, megannyi ingatlannal, bonyolult, multifunkciós komplexummal, ráadásul olyan profillal, amelynél az intézmények működtetése szinte ellenőrizhetetlenül sok pénzt visz el.
A karbantartás-felújítás projektje meg jobb, mint egy kaszinónyi pénznyelő automata. Hiszen fürdőket rekonstruálni, átépíteni, újjávarázsolni, hát az maga a megvalósult mutyiálom. Márpedig az elmúlt időkben éppen a nagy fürdő-rekonstrukciók aranykorát éltük, mondhatni még az uszodák csapjaiból sem víz, hanem felújítás folyt.
Az egyik ilyen kalandot – a zajt, kényelmetlenséget, port elszenvedő vendégként – magam is végigéltem, amelynek végeredménye elég felemás lett. Értelemszerűen a fürdő tisztább, kulturáltabb most, mint a felújítás előtt, de azért laikusként is megállapíthattam, hogy a dokumentációban szereplő összegből már egy jóval nívósabb akvaparkot is ki lehetett volna hozni.
A generálozott uszoda vendégei között természetesen hozzáértők is akadtak, akik hidrológiai, gépészeti, építészeti, meg funkcionális szempontokat is mérlegelve tudták megítélni az eredményt, és ők úgy saccolták, hogy a papíron ráfordított összegnek jó hányada nem az objektumban hasznosult. És persze senki sem állítja, hogy az elillant zsozsó nem célirányos beruházás formáját öltötte, hiszen abból a pénzből is uszodák épülhettek, csak vélhetőleg inkább a Rózsadombon, meg a Szabadság-hegyen.
A népi szinonima szótárban ma ugye a tender, meg a közbeszerzés nagyjából a lopás leánykori neve, márpedig az ilyen fürdő-adjusztálás közepette igen szép összegű közbeszerzési eljárásokat szoktak kiírni. Természetesen úgy, hogy a dokumentációban előírásszerűen mellékelni kell egy bizonyos 2 és fél éves piros szőrű, sárga szemű, három fülű törpe uszkár törzskönyvét is, amelyik – mit ad isten – a későbbi győztes cég ügyvezető igazgatója sógornőjének a kutyája. Nahát!
A gyanú szerint körülbelül ez történt az ú.n. beléptető rendszer felszerelésére kiírt tenderen, aminek ügyében most nyomoz a rendőrség. (Valamiért ez a beléptető rendszer a mindenkori gagyizások kedvelt matériája, emlékezzünk csak a Fidesz-éra sokmilliárdos stadion beléptető rendszerére, aminek darabjai állítólag ma is ott rozsdásodnak valami raktár mélyén.)
Nincs itt helyem ezt hosszabban ecsetelni, de meggyőződésem, hogy ha egy uszodában egyvalami biztosan fölösleges, az az elektronikus beengedő rendszer. Annak függvényében meg különösen, hogy ha a zuhanyozóból eltűnik egy filléres szappantartó, hosszú hónapokig nem tudják kicserélni – pénzhiány miatt. Ahogy egy ismerősöm mondta, persze ez a rendszer is kapcsolódik a fürdéshez – azt a célt szolgálja, hogy akik az egész bulit kieszelték, na azok fürödhessenek tejben-vajban. De hát ez még mindig inkább csak az umbulda-közbeszerzéses, mutyitenderes, mondhatni hagyományos-konzervatív technika.
Úgy tűnik, van azonban ennél hatékonyabb és nagyvonalúbb módszer, amikor – a gyanú szerint – nem aprózzák el a dolgot, hanem viszik az egész fürdőt. Mint az a nyomozóhatóság vélelme szerint a Rác fürdő esetében történik. E pillanatban ugyan elég bonyolultnak tűnik a konstrukció, az viszont így is világos, hogy egy 3 millió forint törzstőkéjű, magánszemélyek tulajdonában álló kóceráj a beruházás végén 75 százalékát fogja birtokolni a többek között 6 milliárd hitelt is felszippantó fürdő-szálloda komplexumnak. Műemlék épületestől, Duna-parti telkestől. Hát van ennél bizsergetőbb hidromasszázs élményfürdővel?
Mi, meg, az uszodák vendégei, csak állunk megfürödve.
HozzászólásokÖsszesen: 2 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Hát jakabaa a másfélmillió háborús halottat sem lehet ám kitenni a kirakatba 1914 óta!És korrupció is legalább azóta van.
Érted haragszom, nem rád, szólt a régi mondás. Mátyás Győző írásai bennem mindig ezt a gondolatot ébresztik. Nem is lehet a dolog másként, hiszen aki nyolc évet tölt a biznisz közelében, azok többsége fertőzött lesz, vagy így, vagy úgy. Ahol a jogrendszer nem szelektíven működik, ott előbb utóbb mindenki lebukik, még ha dúsgazdag is. Nem úgy, mint nálunk. Itt tízmilliós ügyek tartanak évekig, százmilliárdos évtizedig, e-fölött pedig meg sem indul a vizsgálat. Nem baj hulljon a férgese. Ami meg ezután jön, azzal lassan úgy vagyok, mint a vérző megkínzott ember, akiről el akarják hajtani a legyeket, mire könyörögve mondja a rajta megkönyörülni akaróknak, hagyjátok, ezek már legalább jól laktak.