Hetilap kereső

Angyal Ádám írása

A hazai közvéleményt 2010-ben sokkal inkább a választások foglalkoztatják, mint a baloldaliság. A Magyar Szocialista Párt is megrögzött politikai vélekedéseit és szokásait követi, nem ér rá értékein elmélkedni. Ebben az ideológiai eszmefuttatásoknak éppenséggel nem kedvező időszakban fordítom figyelmemet arra, ami a baloldal megújulása felé vezethet.

Célom a baloldali, szociáldemokrata értékek és lehetőségek felmérése. Készítettem egy összeállítást, amely tükrözi, milyennek kellene lennie ma, itt a baloldali gondolkodásnak, magatartásnak. Téziseim a leírtak szellemében természetesen még kiegészíthetők. Gyűjteményem nem terjed ki minden, egyébként fontos részletre. Elkerültem például szakpolitikai kérdéseket. Legfontosabb összefoglaló megállapításaim a következők:

1. A baloldal a társadalmi haladás képviselője. Nézeteinek forrása az erkölcs, alapvető értékei az igazságosság, a személyes példamutatás és a felelősségvállalás a társadalom működtetésében. Elsősorban az elesettek, a hátrányos helyzetűek, a kiszolgáltatottak érdekeit képviseli.

2. A baloldal célja az egyéni és a közösségi jólét emelése, valamint a természeti és a társadalmi környezet védelme. A közösségi célokat és az emberek egyéni jólétét szolgáló lépések azonos fontosságúak. Nincs olyan közcél, amely az emberek vagy a környezet életminőségét ronthatja.

3. A baloldal szerint a társadalom működési elve a demokratikus, alkotmányos közrend. A gazdaság motorja, alapvető szervezési módja a piacgazdaság, a független vállalkozások versengése. A baloldal figyelme ezen belül az élőmunka tisztessége és megbecsülése, a foglalkoztatás növelése felé irányul. A gazdasági teljesítmények legfőbb mércéje a minőség, az innovációk.

4. A közösség (állam) által biztosított, nemzeti minimumnak tekinthető közszolgáltatásokat nem (csak) piaci alapon kell működtetni, hozzájuk egyenlő hozzáférést kell biztosítani mindenkinek. Ilyen a közoktatás, az egészségügyi alapellátás, a szociális háló és a nyugdíj. Ez állami forrásokat és szervezést igényel.

5. A haladást képviselő politikai erők legfőbb alapját a munkájukból élők és családjuk (középosztály), nyugdíjasaik és szimpatizánsaik képezik.

Ez az öt pont tartalmazza megállapításaim legfontosabbjait. Azok számára, akik kedvelik a rövid összefoglalókat, ez elegendő lehet. Éppen tömörsége okán az összefoglaló azonban nehezen érthető, sok lényeges megállapítás hiányzik belőle. A nagyon összetett kérdéseket egyébként aligha lehet néhány szóval összefoglalni – még ha erre igény lenne is. Részletesebben téziseimet más fórumokon lehet megismerni.

A baloldal a társadalom lelkiismerete kell hogy legyen. A mindennapi politikai gyakorlathoz képest ez idealizált álláspont. A baloldali politizálás azt jelenti, hogy a fenti elveket a lehető legnagyobb mértékben kell a mindennapi gyakorlatban érvényesíteni. Minél több területen eredményes ez, annál inkább szolgálja a haladást.

A társadalmi haladást nem csupán a baloldal képviselheti, serkentheti. A szavak és a tettek mércéje nem csak az, hogy megfelelnek-e a baloldal (akár általam megfogalmazott) elveinek. A lényeg az, hogy szolgálják-e a társadalmi haladást, vagyis a környezet védelmét, az egyéni és közösségi jólétet.

A világ változásai arra késztették a baloldali gondolkodókat is, hogy felülvizsgálják eszméiket. Ennek során több olyan nézet átértékelése vált szükségessé, amely korábban a baloldal alapvetése volt. A következőkben bemutatok néhányat közülük.

1. A baloldal már nem a társadalom átalakítását, a fennálló rendszer megdöntését és helyébe más, igazságosabbnak vélt rendszer bevezetését tekinti céljának. A baloldal elfogadja a kialakult (demokratikus, alkotmányos és piacgazdasági) társadalmi berendezkedést, és fő célja a társadalmi haladás képviselete, szolgálata, ezen belül az elesettek képviselete.

2. A baloldal korábbi önmeghatározása szerint a társadalmi változások motorja volt. Ma a baloldal mint a társadalom élő lelkiismerete jelenik meg. A lelkiismeretesség a baloldal részéről felelősségtudatot, értékválasztást és ezáltal vállalást jelent a kor és a jövő állapotáért.

3. A hagyományos baloldali gondolkodás szerint a meghatározó társadalomátalakító politikai erő a munkásosztály és szövetségesei vezetését vállaló párt. A mai baloldal elfogadja és értékeli más politikai erők haladást szolgáló szándékait és cselekedeteit is.

4. A baloldal saját korábbi (proletár)diktatúrára támaszkodó társadalomberendezkedési nézeteivel szakított, elfogadja és támogatja a többpárti demokratikus, alkotmányos jogállamiságot.

5. A baloldal felismerte, hogy a piacgazdaság működési keretei, így a magántulajdon, a szabad vállalkozás, a verseny nagyobb gazdasági eredményekhez vezetnek, mint más gazdaságszervezési módszerek.

6. A hagyományos baloldali gondolkodás alapja a kapitalizmus kritikája volt. Ennek keretei kiszélesedtek, a kapitalizmus felszámolására irányuló törekvések helyébe az általános társadalmirendszer-kritikák erősödtek meg.

7. A baloldal legfőbb politikai célja már nem (csak) a kizsákmányolás megszüntetése, hanem az embereket szorongató kiszolgáltatottság mérséklése.

8. A baloldali ideológia alapja már nem a dialektikus materializmus, mint ismeretelméleti alapvetés. A baloldal filozófiai támasza az erkölcstan, a társadalmi igazság(érzet) alapján működő politikai rendszer képviselete.

9. A baloldal korábbi általános felfogása a közösségi érdekek elsődlegességét tükrözte az egyéni érdekekkel szemben. Azóta világossá vált, hogy egyéni boldogulás nélkül a közjó nem valósítható meg, nem is értelmezhető. Ezért a baloldali értékrendben az egyéni és a közcélok egyformán megjelennek.

10. A társadalom szerkezetét a baloldal hagyományosan a munkamegosztásban elfoglalt helyzet, illetve a tulajdonviszonyok alapján értelmezte. Ennek fontosságát nem vitatva, ma már jobb társadalommagyarázatot ad a hatalomhoz való viszony, az abból való részesedés és szerepvállalás alapján értelmezett társadalmi kép.

11. A társadalom előtt álló célok közé a baloldal beépítette a környezettudatos magatartás és a foglalkoztatottság növelése iránti igényeket is.

12. A baloldal korábbi nézetei arra épültek, hogy csak egyféle társadalmi igazság létezik. Ezzel szemben ma már az értékek pluralizmusa elfogadott álláspont, nem is határozható meg olyan „tökéletes” és megvalósítható társadalmi kép, amelynek megteremtése a baloldal kizárólagos célja.

13. A közösségi jólét megteremtését sokáig a jóléti államról kialakított nézetek képviselték. A baloldal – igazodva a társadalmi realitásokhoz – ezt úgy értelmezi, mint az alapellátási funkciók társadalmi minimuma megteremtésének igényét. Az alapvető jólétet olyan mértékig és megoldásokig lehet értelmezni, ameddig azok fenntarthatók.

14. A baloldal korábbi hatalom- és államfelfogása a központi hatalom jelentőségének elismerése mellett erőteljesen kiegészült a kisebb érdekközösségek önállóságának és döntési szabadságuknak elismerésével is (autonómia és szubszidiaritás).

15. A piacgazdaságokra hagyományosan jellemző versengésfelfogást a baloldal kiegészíti az együttműködés hatékonyságot növelő szemléletével, a társadalmi szolidaritás fontosságával.

16. A piacgazdaságokra korábban jellemző egyéni (vállalati) érdekek érvényesítése a baloldali gondolkodás szerint együtt kell hogy járjon a közösségi érdekek megvalósulásával.

17. A korábbi baloldali mozgalmak fő céljai között jelentős volt a harc a bérek védelméért. A modern baloldal – ezt kiegészítve – a munkahelyek védelmét tartja társadalompolitikája egyik fő pillérének.

18. A hagyományos baloldal erőteljesen fellépett a gazdagok, a gazdagság társadalommegosztó jelenségei ellen. A mai baloldal ezzel szemben a figyelmét elsősorban a szegénység, a kirekesztettség felszámolására irányítja.

19. Az internacionalizmus korábbi baloldali törekvései helyébe az európai (atlanti, nyugati) értékrend képviselete került.

20. A baloldali gondolkodás korábban elhanyagolta a nemzeti kérdéseket. Ma már a sajátos nemzeti problémák, a nemzeti sorskérdések és útkeresések beépültek a baloldali gondolkodásba.

A fenti példák megvilágítják, hogy a társadalmi haladást képviselő baloldali gondolkodás jelentősen felfrissült. Összességében képes arra, hogy társadalomszervező nézetként és erőként részt vegyen a jövő formálásában.



Angyal Ádám közgazdász, egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet) írását a szerkesztőség vitaindítónak tekinti. A rövidebb észrevételek, hozzászólások, ellenvetések a lapban is helyet kaphatnak, a hosszabban kifejtett álláspontokat a 168 Óra online változatában közöljük (www.168ora.hu).



Vitaindító:

Angyal Ádám: Baloldali zsinórmértékem

Hozzászólások:

1. Haris T. Csaba: Hol az a két pont, amely között feszül a zsinór?

2. Sándor György: A baloldal elméleti kérdéseiről

3. Kerekes György: A magyar baloldal válságáról – az MSZP politikájának alapelveiről

4. Lendvai Ildikó: Mi van a zászlón?