2012. február 8. szerda - Aranka. Holnapi névnap: Abigél, Alex

A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!

LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON

MALÉV: The End?

piréz - 2012.02.08 20:16

Orbán a király !

Csikar - 2012.02.08 20:16

TILTAKOZÁSOK, DEMONSTRÁCIÓK

anula - 2012.02.08 19:59

A MALÉV megmentése

Li Taj-po - 2012.02.08 19:58

alakul a magyar jövő

zoja - 2012.02.08 19:44

ORBÁN A MAGYARSÁG MEGOSZTÓJA

morzs - 2012.02.08 19:37

A Jobbik Európába

pékné_módra - 2012.02.08 18:17

BKV

Qkory - 2012.02.08 17:48
OLVASÓINK ÍRTÁK
További cikkeink
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
További cikkeink
ORSZÁGOLDALAK HÍREI
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Válassza ki, melyik év lapjaira kíváncsi:
Vagy írja be a keresendő szót, amelyre keresni szeretne:
Csütörtök, 2010. július 29. 12:23
Mészáros Tamás írása

Emelt fővel lerontjuk az állampapírok árfolyamát

Centrumész

  • Tetszik:
Az új parlament első s még egy rendkívüli szakasszal meg is toldott ülésszaka, vagyis az utóbbi 56 nap törvényhozási láza után a miniszterelnök szükségesnek tartotta ismertetni a nyilvánossággal a kormányzati munkát meghatározó politikai felfogását.
Orbán Viktor energikusan, kedvtelve adta elő a parlamentben azt az ideológiai alapvetést, miszerint az ideológiák csődöt mondtak, idejük lejárt. Kifejtette, hogy helyüket azért foglalhatta el a józan ész, mert a gondokat az elmúlt évtizedben sikeresen tudják megoldani azok az országok, amelyekben a társadalmi-politikai paletta közepén létrejött egy „erős centrumközösség”, és képes volt gyökeres változásokat véghezvinni. Ez a folyamat hazánkban is megtörtént: megszületett a „nemzeti centrum”. Amely tehát a józan ész mindenki felé nyitott közössége, közös értékek – úgymint a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend – védelmezője.

Ha mindehhez hozzávesszük még azt is, amit a kormányfő egy televíziós interjúban a „nemzeti centrum” feladataként megjelölt – állandóságot, tartósságot, értékállóságot vinni a közéletbe, a politikába és a szellemi életbe –, akkor elnagyoltan bár, de jól kirajzolódik előttünk egy alapjában jellegzetesen konzervatív koncepció vagy annak legalábbis közhasználatra egyszerűsített vázlata. Az orbáni retorikától sohasem voltak idegenek a szépen fejlett paradoxonok; a szónok ezúttal feltalálta az ideológiamentes ideológiát. Ez persze fából vaskarika, de ráadásul nem stimmel az a világraszóló kontextus sem, amelyben Orbán elhelyezni szeretné.

Hol jött létre az elmúlt évtizedben vagy akár csak az utóbbi időben olyan „erős centrumközösség”, amelynek példájára a miniszterelnök most hivatkozik? Melyik országban? A brit konzervatívok koalíciója a liberálisokkal nem tűnik új centrumformációnak, a német kormánypártok együttműködését hasonlóképp a kényszer vezérelte, és nem a közös értékválasztás, a francia jobbközép Sárközyvel az élen rohamosan veszít támogatottságából. Nyugat-Európában máshol sincs semmiféle új centrumosodás; igaz, arrafelé az ideológiákat nem temetik, inkább karbantartani igyekeznek. És a politikai fősodorban nem mondanak olyanokat, mint Orbán Viktor legutóbb Tusnádfürdőn, ahol kihirdette a következőket: „A nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól.”

Európai politikusok azért nem mondanak ilyesmit, mert legyenek bár konzervatívok, szocialisták vagy liberálisok, az Orbán által olyannyira kárhoztatott „nyugati felfogást” sohasem vallották. A gazdaságba – igaz, eltérő módon és mértékben – valamennyi kurzus beavatkozott. Éppen aszerint, hogy az ideológiájuk és az attól korántsem független józan eszük mit diktált. Ez a két kategória ugyanis nem zárja ki egymást: az ideológia nem a sült bolondok találmánya a józan ész legyőzésére, hanem a következetes politikai gyakorlat elvi-eszmei fundamentuma. Jó esetben. Amikor a magyar miniszterelnök a parlamentet az ideológiáktól megszabadított cselekvés tereként ünnepli, valójában arról tesz vallomást, hogy az új, kétharmados többségű praxis sutba vágta a koherens kormányzati filozófiát, és helyébe a „józan ész” gumifogalmát állította.

Mi tagadás, ez bízvást tekinthető forradalmi változásnak, vagy inkább rebelliónak – utóbbi kifejezés pontosabb megfelelője a kreatív káoszteremtésnek. Szó, mi szó, az Orbán-kormány két hónap leforgása alatt csakugyan sikerrel zilálta szét a demokratikus jogállam normarendszerét, számolta fel az alkotmányos fékek és ellensúlyok garanciáját – és noha a kormányfő azzal dicsekszik, hogy az elszánt tabudöntögetés keretében megmutatta, miként lehet összehangolni a gazdasági növekedést a politikai stabilitással, eddigi működése éppenséggel drámai mértékben instabilizálta a gazdaságot. Az új nemzeti dackorszak jegyében tett felelőtlen kormányzati nyilatkozatok folyamatosan rontják az ország hitelképességét és valutáját; azzal pedig, hogy az ősszel lejáró IMF–EU-szerződést nem újítjuk meg, lemondunk a nemzetközi fedezékről, és emelt fővel lerontjuk az állampapírok árfolyamát.

Nem kétséges, hogy mindemögött tényleg nincs politikai filozófia – bár annak idején Orbán Viktor Oxfordban felvette ezt a tantárgyat tanulmányai közé. Azóta azonban kidolgozta a puszta józan ész megejtő elméletét, amely a jelek szerint nem más, mint egy olyan hatalomtechnikai gyűjtőfogalom, amelynek jegyében az ő „forradalmi pártja” mindent megengedhet magának. Az úgymond huszadik századi ideológiáktól való hangzatos megszabadulás a demokratikus jogállami korlátok lebontásának igazolására szolgál; ám épp a múlt század történelme arra tanít, hogy az ilyesfajta eszmei „szabadságharc” jobbára a totális rendszerek létrejöttét vezette be. Hogy a „nemzeti centrumok” meghirdetői egyszerűen kisajátítják a nemzet képviseletét.
Korábbi cikkeink a rovatban Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Vissza a lap tetejére
1/5
Olvasta már?
előző
következő

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások
Összesen: 8 db

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

frstccfvaros
2010-07-31 12:14:13   #8

S vajon melyik miniszterelnök kijelentéseit tudtuk elhinni?Melyik miniszterelnök kijelentései egyeztek a tapasztalatainkal?

Megfigyelő
2010-07-30 20:36:35   #7

Én egyetértek Mészáros Tamás véleményével. Ha jól értem kommentelő társaim véleményét, lényegében ők is.

Nagyon-nagyon sajnálatos, hogy egy hivatalban levő miniszterelnök kijelentéseit nem tudjuk elhinni. Kijelentései nem egyeznek a tapasztalatainkkal.

damika
2010-07-30 10:24:16   #6

tsz elnök!
Köszönjük, az írás nemhogy minden szava, de minden betűje, írásjele igaz. Ritkán beszélünk ilyen őszintén, kár.

latomas
2010-07-30 09:03:22   #5

Totális igazság a Tsz Elnök Úr véleménye.
Azonban nem kell amerikába menni , hogy összehasonlítást nyerjünk. Elég hollandiába elmenni. És látni az különbséget.
Egyet meg lehet tőlük tanulni, hogy minden talpalatnyi földet termelésbe fognak.
Sohasem lennének olyan ostobák , hogy a termelő gyáraikat annyiért privatizálják amennyi egy-két évi nyereség alatt kitudja termelni az eladási árat.
Az ökröket és a birkáikat pedig a legelőiken tartják, - a politikában pedig nem engednek senkit bégetni és bőgni, - a választók elég értlemesek ahhoz , hogy a sültbolond politikusokat kiszürjék.
Az Orbáni logika szerint pedig az önkormányzati választással jelezni kellene a kétharmad visszavételét.
Ne felejtse el azt. hogy 4 év után a választásokon semmisem biztos.
Úgy ahogy most az ország stabilitása sem biztos a vezetése alatt.

KAYA
2010-07-30 07:40:26   #4

Kihúzta az országot a bajból ja,azért dőlt be a forint két hónap alatt háromszor is,arról nem is beszélve,hogy két hónap alatt nincs az a kormány aki olyan eredményt érne el amit ez a kis kolbász töltő giccs ( kerti törpe)hazudik,ráadásul az a törvény amit hoztak még életbe sem lépett,akkor miről ugat ez a borzalmas vigyorú akarnok?
Tudja pontosan jól ,hogy az emberek hülyithetők ,és ő a hülye emberekre szabja a mondani valóját,közben gúnyosan vigyorog,nesze nektek jól átqrtalak titeket.

KAYA
2010-07-30 07:34:06   #3

Tisztelt tsz elnok!
Szörnyű ennek a levélnek minden betűje igaz,pontos lát kép az országról a jelenlegi helyzetről!
Azt hiszem mihelyt tehetem el pályázok ebből az országból.
A lányom és a barátja ősszel megy Angliába dolgozni,a másik lányom augusztusban Katarba megy tanítani,már most mondom nekik,hogy csak látogatóba jöjjenek haza,inkább telepedjenek le egy olyan orszáűgba ahol több száz éves demokrácia van,és nincsenek ilyen elfuserált politikusok mint itt !
Brrrrr rossz a jövő képe ennek a qrva országnak az biztos,mert amit ellehet tolni azt itt eltolják,mint a rendszer váltást,lassan rosszab lesz itt mint a szocializmusban!

tsz elnok
2010-07-30 04:45:54   #2

Ezt az e-mailt par napja kaptam egy amerikas haveromtol,hogy o is ugy kapta.Nem tudom hogy mi igaz a koritesbol es mi nem,de a diagnozisa-sajnos-tokeletes.Szerintem remekul illik ehhez a cikkhez.

"Megérkeztünk Magyarországról, próbáljuk kipihenni a sokkot. Éppen akkor, amikor elindultunk, a Lincoln Tunnel felé autózva láttuk, hogy a New York Red Bull stadionját elkezdték bontani. Megjegyzem, Magyarországnak egyetlen olyan jó állapotú stadionja nincs, mint amit itt bontásra itéltek, és ilyenből van pár száz Amerikában. Amikor pedig visszajöttünk, már állt az új stadion a helyén. Mindez a válság közepén. Ezeket az amerikaiakat fikázzák otthon a magyarok. Nem tudják, miről beszélnek. Ezzel szemben, amikor megérkeztünk a budai Várba, három feltúrt lövészárkot találtunk, és amikor eljöttünk, ugyanúgy álltak az árkok, csak lett még egy negyedik. Ugyanez történt a Belvárosban: a Belügyminisztérium mellett (!) hetekig lezártak egy sávot az amúgy is állandóan bedugult József Attila utcában, a Lánchíd felé. Verőfényes napsütésben, hétköznap munkaidőben, mi soha nem láttunk egyetlen munkást sem. De a sáv le volt zárva. Ez itt Amerikában elképzelhetetlen. De Magyarországon így dolgoznak. Viszont prüszkölnek, ha valaki azt mondja nekik, hogy Amerikában vagy Kanadában, ezt a munkát egy éjszaka alatt végeznék el. Reggelre nyoma se lenne, csak a friss aszfalt mutatná, hogy itt valami történt. De náluk mindig van kifogás. Megmagyarázzák, hogy ezt másképp nem lehet.

És a magyarok ugyanígy szerelnek autót, így szolgálják ki a vendéget, így festik le az ablakot, így gyógyítanak beteget, így tanítanak, mindent ilyen színvonalon csinálnak. Amikor azt mondják, hogy ne általánosítsunk, máris a szőnyeg alá söpörtek mindent. A fűnyírót például még nem találták fel. Megeszi őket a gaz. És ha ezt valaki megmondja nekik, tiltakoznak, hogy nem így van. Pedig így van. Mindenről ordít az igénytelenség, a lustaság, a nemtörődömség. Egy év alatt nem találkozom annyi bunkósággal itt, mint Magyarországon egy fél nap alatt, amiből néhány órát nem is emberek között töltök. Mondjuk így: szokatlan. Néhány hét után az ember megszokja, de a gyomra nem veszi be. New Yorkban az eladó segít a kislányomnak magára fújni a boltban a 2-300 dolláros drága parfümöket, pedig világos, hogy nem vesz semmit. Budapesten viszont a DM nevű illatszerboltban a feleségem mellé odaáll egy primitív stílusú, szúrós szemű eladóno, amikor leemel a polcról egy szunyogriasztót, nehogy ellopja. Milyen ország az ilyen? Lehet megsértődni, de ez csak ott természetes.

Én nem tudom azt sem, hogy hiteleken kívül miből él az az ország. Az egyébként szépen épülő Hévízen például este 6 óra után - egy-két kivételtől eltekintve - minden bolt zárva van, amikor a település tele van sétáló, itt udülő emberekkel. Miből akarnak megélni, ha zárva a bolt? De azért panaszkodnak. Hol engednék meg ezt maguknak? Magyarország olyan képet mutat, ahol több millió ember várja a jó szerencsét, hogy valaki gondoskodjon róluk, aztán mehessenek nyaralni. Amerikában az élet a munkával és a munkában telik. Magyar dolgozónak baráti körei, családi programjai vannak, alig várja, hogy nyomogathassa a távkapcsolót, a munkahely szükséges rossz, mellékes dolog. De azért nem tetszik nekik, hogy nem úgy élnek, mint Amerikában.

Nekem úgy tűnik, hogy minden visszaállt úgy, ahogy a szocializmusban volt. A rendszerváltáskor még csipkedték magukat, ma ugyanolyanok, mint 1978-ban voltak. Úgy is néznek ki. De a munkaidőben kocsmázva maguk is elhiszik, amit mondanak, hogy a magyar a legjobb munkaerő, magyar ember után mindenhol két kézzel kapkodnak. Nagyot néznek, amikor azt mondom, hogy speciel ezt Amerikában nem látom. Itt inkább a spanyol vagy kínai munkaerő után kapkodnak, kevesebb a gond velük. Magyar ember ilyenkor megsértődik, hogy ne általánosítsunk, hozza a példáit, és tíz perc után már megint a világ élvonalában vagyunk. De lefogadom, hogy a József Attila utcában a gödrök még szeptemberben is ott lesznek. A Várban még télen is bukdácsolnak majd a padlók között azok a turisták, akikből meg akarnának elni. Mindenki szenved a pocsék színvonalú szolgáltatásoktól, de ő maga ugyanazt csinálja, és szenvednek egymástól, maguktól. Eladható terméket nem nagyon állít elő a világ legokosabb és legtehetségesebb népe, akiket az ő ismereteik szerint mindenki csodál. Hogy ezt honnan veszik, azt nem tudom. Itt aztán megint jönnek az ellenpéldák, hogy ez sem igaz, az sem igaz, de azért az egész vége az, hogy az ország egy lepusztult, elmaradott, koszos hely, ahol elkeseredett, legatyásodott, szomorú emberek lehajtott fejjel járkálnak az utcán. Szomorú látvány.Csak fogalmuk sincs arról, hogyan lehetne ebből kitörni. De ha valaki megmondja nekik, az nem tetszik. Mert ők hibátlanok, nem tehetnek semmiről, és nekik minden járna. Mit lehet itt tenni? Ezt csak azok értik meg, akik hosszabb időt máshol töltenek, normális környezetben, és utána mennek haza. Akik ezt nem élik át, el sem tudják képzelni, hogy ezek a megoldhatatlannak látszó alapvető problémák máshol nincsenek. Nem ilyen az élet, nem ilyenek az emberek. Szomorú ezt látni. A melldöngetés és mások szakadatlan leszólása ezen nem segít.

Csak szeretném emlékeztetni a szegény magyar népet, milyen boldogok voltak, amikor a 300 forintos vizitdíjat leszavazták, és elleneztek minden reformot, ami megváltoztathatná az életüket. Azóta kéthetente vesztenek százmilliárdokat, az nem számít. Miért csodálkoznak? Az elmúlt években nem azzal voltak elfoglalva, hogy e reformokat megértsék, esetleg jobbá tegyék, segítsék, hanem azzal, hogy az egészet megbuktassák. És most depressziósak, nem értik, hogy miért nyomorognak, miért tartanak itt, miközben mások a világban jól élnek. Mintha nem ők tehetnének róla. Másoknak sem könnyű. De mások olyan viszonyok között elnek jól, amire ők nem voltak hajlandók. Ez fizika. Ha azt elutasítják, amivel az jár, amilyen feltételek között az működik, akkor annak csak ez lehet a vége. Miért csodálkoznak? Nem nagyon tudom sajnálni őket.
Nem véletlen az sem, hogy a jó magyar emberek ekkora többséggel választották meg a hazug Orbán Viktort, aki azt mondja nekik, hogy nem veletek van a baj, hanem benneteket megloptak. Persze, vannak bűnözők, de mindkét oldalon. Ok viszont gátlástalanul játszották el a tisztakezű hősöket, miközben csak megismételték ugyanazt a lesre futtatást, amit Torgyánnal. Egyformán loptak, a háttérben megállapodtak, hogy nem dobják fel egymást, amit a végén a Fidesz nem tartott be. Őket annak idején futni hagyták, ők pedig most "rendet tesznek". Vagyis: egyik bűnöző börtönbe teszi a másikat, hogy megszabaduljon a politikai ellenfeleitől. Az egész undorító és átlátszó, de ezt a Duna-Tisza közén megeszik. Közben Orbán azt hazudta, hogy nem kell tennetek semmit, eddig azért nem volt jó nektek, mert ezek nem tudtak kormányozni. Majd mi megmutatjuk. Kormányra került és naponta esik pofára. Kiderül, hogy ő sem tehet mást, mert az ország jelenlegi allapotában működésképtelen. A sarkaiból kellene kiforgatni, de ő addig azt hazudta, hogy erre semmi szükség. Bennetek semmi hiba nincs, mindenkinél jobbak vagytok. Ezt szereti hallani a magyar. Közben az se zavarja, hogy épül az egypárti diktatúra, a totális kontroll, az elnyomás, lassan visszakerülnek oda, ahonnan 1989-ben kijöttek. Kislányomnak betanítottam, hogy “Éljen a forradalom!, Éljen a Forradalmi Munkás és Paraszt Kormány!” Nagyon tetszett neki az óvodás szöveg, ezt kiabálta naphosszat a teraszon, néha úgy változtatta, hogy éljen a paraszt kolbász. De úgy is jó, mert azt is a szeretett vezető tölti.

Téboly van, meg vannak hülyülve az emberek, vakok. Orbán olyan, mint egy részeg falusi párttitkár, aki majd megmutatja mindenkinek. Észak-Koreát idéző baromságokat függesztenek ki az állami intézmények falára, valami forradalomról, ami nem volt, és valami új rendszerről, ami nem létezik. Az egész ördögi. Egy betegesen hatalommániás ember diktatúrája épül, listákat gyártanak a cégekről, akikkel nem szabad szerződni, koncepciós perekre készülnek, totális ellenőrzés alá vonnak mindent. Két hónap alatt felszámolták a demokratikus jogállamot. Újabb hiteleket szeretnének felvenni, hogy hitelből megteremtsék a jólét látszatát, dettó mint Kádár János, de a korábbi hitelek feltételeit sem akarják betartani, ennyivel Kádár jobb volt. A kormánysajtó gyalázza azokat, akik pénzt adtak, hogy a csődtől megmentsék az országot, és akik csak azt követelik, hogy ne idézzenek elő újabb csődhelyzetet. Mocskolják a Nyugatot, hogy beavatkozik a magyar nemzeti gazdaságba. De ha nem tennék, már rájuk dőlt volna. Orbán úgy viselkedik, mintha Németország és az Egyesült Államok nemzetgazdasága és költségvetése allna mögötte. Miközben a hőzöngés arra a számításra épül, hogy a csőd nem érdekük nekik sem, úgyis adnak majd segélyt, ha csődbe jutunk. Ijesztő, hogy már senki nincs, aki szólhatna az elszabadult hajóágyúnak, hogy ha ezt így folytatja, elsüllyed a hajó.

Az emberek nem veszik eszre, hogy azért nem mondanak nekik semmit a jövő évi költségvetésről, mert a Fidesz négyötödös többséggel meg akarja nyerni az onkormányzati választásokat is, mert mindent el akar foglalni. Majd utána jelentik be a megszorításokat, mert az ország strukturális átalakítása nélkül csak megszorításokkal lehet egyensúlyt tartani. Ezzel nem akarnak szembenézni, ehelyett a kapitalizmus végéről beszélnek, pedig csak annak van vége, ahogyan ok országot vezetnek. Az internacionalista szocializmus helyett valamiféle nemzeti jellegű szocializmust hirdetnek, ami már rosszabb, mint a legjobb kisgazda elméletek. Szektásodnak, elindult a befelé fordulás, az onigazság az ellenséges külvilággal szemben. Ez éppen olyan veszélyes = bentlevőkre, mint a waco-i szekta.

Előbb azonban még kiderül, hogy nyolc éven át hazudtak éjjel és nappal. Orbán előtt két út áll: vagy bevezet egy borzalmas diktatúrát, megfélemlít, sakkban tart mindenkit vagy a világ röheje lesz. A nyugati vezető lapok már most is kínos hangon beszélnek róla, szalonképtelen bohócnak mutatják. A Washington Post végre nem beszélt mellé, pontos diagnózist adott, és ebből látható is, hogy Amerika hogyan tekint Orbánra és Magyarországra (hogy Schmitt nem nacionalista, az igaz, de Schmitt amúgy milyen? Tudja ezt valaki? Nyilván azt akarták mondani, hogy egy Orbánnak kiszolgáltatott ember. Ettől még a cikk igaz). Nincs egy ország, ahol jót mondanának Orbán Viktorról. Égünk miatta, szégyellni kell. Ez semmilyen szempontból nem jó Magyarországnak, ez mindenkinek nehezíti a helyzetét. De nem baj, ez kell a dolgos magyar népnek. Ha így folytatják, Magyarország olyan csődbe megy, amilyet még nem láttak. De megérdemlik. Nagyon fontos, hogy senki ne akarja Orbán Viktort leváltani. Ez az ember csinálja végig, és kapjanak meg belőle mindent. Egyék meg amit főztek, ezt a poharat ürítsék fenékig. Ne maradjon senkinek semmiféle illúziója, hogy ki ez az ember. Aztán majd meglátjuk, mi lesz ennek a vége.

Hátha elhiszik majd egyszer Magyarországon, hogy ahogy most ők élnek, ők dolgoznak, ok gondolkoznak, az elfogadhatatlan, az a nyomorba visz. Azok a reformok, amiket Orbán szétvert az országgal együtt, és amiket ők boldogan leszavaztak, megkerülhetetlenek. A Fidesz egyelőre Kuba és Albánia felé viszi az országot. De nem kell félni, lesz ez ennél rosszabb is. Eljen a forradalom, éljen a paraszt kolbász, éljen a nemzeti együtthülyülés rendszere.

Éljen a forradalom!

Judy 55
2010-07-29 22:45:48   #1

Nem baj, de Ő kihúzta az országot a csődből 2hónap alatt , és elkezdődik az építkezés! Nincs nagy nemzeti konzultáció, no nem a néppel, még a szakszervezetekkel sem. Az Este című műsorban mást se lehetett hallani, csak azt, hogy ÉN így gondoltam, Én így tervezem, ÉN, ÉN, ÉN!! Örülök, hogy így meg van elégedve magával. Ki is fejtette tegnap, hogy az a pár leminősítés nem számít, ami majd az Ő hülyesége miatt kapunk. Jó lenne akkor, ha át vállalná a sok szegény ember magasabb törlesztő részletét is!

1

 

168 óra - A hetilap

Lapajánló

 

Előfizetés

Táncsics Alapítvány
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
További blogjaink
A HETILAP CIKKEI
További cikkeink
Nagy-Britannia
Nagy-Britannia
Ausztria
Németország
Olaszország
Franciaország
Oroszország
Svédország
Lengyelország
Országoldalak

Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!