2012. május 26. szombat - Fülöp, Evelin. Holnapi névnap: Hella
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Nehéz idők
progresszív blog
2012. május 25. 15:40
Egy mondat az igazságról
hirado.hu
2012. május 24. 11:23
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
A miniszter a magyar cigányokról Erdélyben
2012. május 25. 21:05
Ilyen idő lesz a hétvégén
2012. május 25. 19:16
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Hmmm....
kertész
-
2012.05.26 05:12
TILTAKOZÁSOK, DEMONSTRÁCIÓK
Skubi
-
2012.05.25 23:41
Szalai Annamária 9 évre
kykicz
-
2012.05.25 22:32
ORBÁN A MAGYARSÁG MEGOSZTÓJA
Qkory
-
2012.05.25 21:52
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
Rózsa Misi
-
2012.05.25 21:45
magyarfoci
Rózsa Misi
-
2012.05.25 21:43
Társalgó, 2012. május
nonest
-
2012.05.25 21:40
ÚSZÁS
csi77a
-
2012.05.25 20:19
História
Csülök
-
2012.05.25 20:13
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
zoja
-
2012.05.25 19:50
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Péntek, 2009. június 5. 06:42
Mészáros Tamás
írása
Hebehurgyák
Minek tartsuk, ha nem tragikomikusnak, hogy Orbán Viktor a Heti Válasznak adott múlt heti interjújában „hebehurgyaságba csapó, szélsőséges habitusú” politizálásként minősíti mindazt, amit a Jobbik képvisel? Tekinthetjük persze egyszerű számításnak: a Fidesz elnöke ugyan ellenfelének nevezi Vona Gábor pártját, de mert nem szeretné túlságosan elidegeníteni magától még az újnyilas szavazókat sem, a jobbikos ideológiai irányultságot óvakodik pontosan definiálni. Noha a kérdés, amit az újságíró feltesz, meglehetősen világos: „Más baj nincs a Jobbikkal, csak hogy elvisz néhány százaléknyi szavazatot?” Orbán pontosan tudja, hogy mi volna a korrekt válasz. Tudja, mi a baj a Jobbikkal. Hiszen tisztában van azzal, hogy mi a rasszizmus.
Minek tartsuk, ha nem tragikomikusnak, hogy Orbán Viktor a Heti Válasznak adott múlt heti interjújában „hebehurgyaságba csapó, szélsőséges habitusú” politizálásként minősíti mindazt, amit a Jobbik képvisel? Tekinthetjük persze egyszerű számításnak: a Fidesz elnöke ugyan ellenfelének nevezi Vona Gábor pártját, de mert nem szeretné túlságosan elidegeníteni magától még az újnyilas szavazókat sem, a jobbikos ideológiai irányultságot óvakodik pontosan definiálni. Noha a kérdés, amit az újságíró feltesz, meglehetősen világos: „Más baj nincs a Jobbikkal, csak hogy elvisz néhány százaléknyi szavazatot?” Orbán pontosan tudja, hogy mi volna a korrekt válasz. Tudja, mi a baj a Jobbikkal. Hiszen tisztában van azzal, hogy mi a rasszizmus.
De az új világ felépítéséhez – amiről az interjúban vajmi keveset árul el, legfeljebb nagyvonalú általánosságban „új kerékvágásról” és „átható változásról” beszél – minden jel szerint a „szociális alapú radikalizmus” elkötelezettjeire is szüksége van. Velük szemben – mint mondja – nem „ideológiai küzdelmet” kell vívni: „a jó gazdaságpolitika, az új munkahelyek, a közbiztonság, vagyis a sikeres kormányzás” lehet az orvosság.
Mindez roppant megejtő, csak az a probléma, hogy például azt a gazdaságpolitikát, amelyet a „Magyarország a magyaroké!” szlogennel kampányoló szélsőjobb követel, vagyis az európai szabadkereskedelem korlátozását, a nemzeti protekcionizmus bevezetését – nos, azt éppenséggel sem az unió, sem a józan ész szabályai nem engedik. Az ultraradikálisok eszményei azért elfogadhatatlanok, mert a legkevésbé sem szolgálják Magyarország valódi érdekeit; s nem mellesleg: társadalompolitikájuk meglehetősen közel áll az újnyilas ideákhoz.
Minderről a legnagyobb ellenzéki párt vezérének teljes nyíltsággal, köntörfalazás nélkül kellene nyilatkoznia. Mert politikai felelőtlenség, ha taktikusan mellébeszél, és nem nevezi néven a gyereket. A Fidesz tág szavazói táborának tudnia kellene – éspedig elsősorban Orbántól –, miféle erők mozdulnak a Magyar Gárdában, milyen ordas nézeteket hirdetnek a Jobbik szónokai – és miért nem vállalhatják mindezt egy magát mérsékelt, európai konzervatív pártnak tekintő politikai alakulat hívei. (Hogy a kereszténydemokratákról már ne is beszéljünk.)
Amikor némely politológusok úgy határozzák meg a Fidesz elnökének magatartását, hogy „Orbán kockázatot csökkent” – mármint a szavazatmaximálás érdekében –, akkor persze helyesen írják le a jelenséget, mert tényszerűen csakugyan erről van szó. De ha nem mondunk le az értékelvű fogalmazásról, akkor nem térhetünk ki az orbáni retorika minősítése elől. A Jobbikot mint amolyan „hebehurgya” társaságot kvázi megfeddni – mondván, nem felel meg a „kétszer mérek, egyszer vágok” politikai megfontoltságának – bizony abszurdum. Ha Orbán olyan új világot és kerékvágást propagál, amely csak ennyire szilárd alapon, ezzel az eltökéltséggel fogja védelmezni a demokráciát, akkor a perspektíva kétségbeejtő.
Márpedig ennek komoly az esélye. Ha az Orbán-interjút végigolvassuk, tökéletesen kirajzolódik egy nem éppen koherens, de bizonyos tekintetben egyértelmű politikai koncepció: a gazdasági és szociális demagógiára építő Fidesz–KDNP a nemzetegyesítő erő szerepét készül eljátszani, s a maga centrumpárti pozícióját azzal deklarálja, hogy rámutat a kissé persze túlzó, „szélsőséges habitusú” Jobbikra. A parlamentben pedig olyan karanténban fogja majd tartani Vonáékat, amelyből csak akkor léphetnek ki, amikor az alkotmány módosításához kellenek a szavazataik. Kényes összjáték lesz, de a kölcsönös előnyök bizton működtetik.
Nem véletlen, hogy Orbán már most jelzi: miután „a politikatörténetben arra is van példa, hogy a baloldal az ellenfél gyengítése érdekében hozott létre szélsőjobboldali szervezeteket”, a hatalomátvétel után az új kormány majd „a titkosszolgálatok szerepére és az ilyesfajta szélhámoskodásokra is” kiterjeszti vizsgálatait. Mert ugyan nem világos, miféle politikatörténeti adalékokra utal, de annyi biztos, hogy a titkosszolgálatoknál végrehajtandó tisztogatáshoz már keresi a muníciót. Netán épp azok lesznek útban, akik beosztásuknál fogva sokat tudnak a szélsőjobb valódi támogatóiról.
Nehéz elfeledni, kezdetben milyen kiterjedt, mondhatni odaadó szimpátiával kezelte személyesen Vona Gábort, majd pártját is épp a Fidesz-közeli média. Mindaddig, amíg a hőn áhított jobboldali egységet, Orbán leginkább preferált politikai törekvését a Jobbik váratlan expanziója nem veszélyeztette, és a Fidesznek nem kellett azzal számolnia, hogy emiatt szavazatokat fog veszíteni, a jobboldali sajtó teljes spektruma lelkesen propagálta a jobbikosokat. Így hát az ember azt gondolná: ha van szervezet, amely elévülhetetlen „érdemeket” szerzett a Vona–Morvai-páros felfuttatásában, az éppenséggel a Fidesz – persze amióta nemrég az igazán autentikus Szijjártó Péter az ATV-ben határozottan kijelentette, hogy pártjának nincs sajtója, ezt a feltételezést el kell vetnünk.
Végtére burjánzanak a hebehurgyák maguktól is.
"Társadalompolitikájuk meglehetősen közel áll az újnyilas ideákhoz."
Mindez roppant megejtő, csak az a probléma, hogy például azt a gazdaságpolitikát, amelyet a „Magyarország a magyaroké!” szlogennel kampányoló szélsőjobb követel, vagyis az európai szabadkereskedelem korlátozását, a nemzeti protekcionizmus bevezetését – nos, azt éppenséggel sem az unió, sem a józan ész szabályai nem engedik. Az ultraradikálisok eszményei azért elfogadhatatlanok, mert a legkevésbé sem szolgálják Magyarország valódi érdekeit; s nem mellesleg: társadalompolitikájuk meglehetősen közel áll az újnyilas ideákhoz.
Minderről a legnagyobb ellenzéki párt vezérének teljes nyíltsággal, köntörfalazás nélkül kellene nyilatkoznia. Mert politikai felelőtlenség, ha taktikusan mellébeszél, és nem nevezi néven a gyereket. A Fidesz tág szavazói táborának tudnia kellene – éspedig elsősorban Orbántól –, miféle erők mozdulnak a Magyar Gárdában, milyen ordas nézeteket hirdetnek a Jobbik szónokai – és miért nem vállalhatják mindezt egy magát mérsékelt, európai konzervatív pártnak tekintő politikai alakulat hívei. (Hogy a kereszténydemokratákról már ne is beszéljünk.)
Amikor némely politológusok úgy határozzák meg a Fidesz elnökének magatartását, hogy „Orbán kockázatot csökkent” – mármint a szavazatmaximálás érdekében –, akkor persze helyesen írják le a jelenséget, mert tényszerűen csakugyan erről van szó. De ha nem mondunk le az értékelvű fogalmazásról, akkor nem térhetünk ki az orbáni retorika minősítése elől. A Jobbikot mint amolyan „hebehurgya” társaságot kvázi megfeddni – mondván, nem felel meg a „kétszer mérek, egyszer vágok” politikai megfontoltságának – bizony abszurdum. Ha Orbán olyan új világot és kerékvágást propagál, amely csak ennyire szilárd alapon, ezzel az eltökéltséggel fogja védelmezni a demokráciát, akkor a perspektíva kétségbeejtő.
Márpedig ennek komoly az esélye. Ha az Orbán-interjút végigolvassuk, tökéletesen kirajzolódik egy nem éppen koherens, de bizonyos tekintetben egyértelmű politikai koncepció: a gazdasági és szociális demagógiára építő Fidesz–KDNP a nemzetegyesítő erő szerepét készül eljátszani, s a maga centrumpárti pozícióját azzal deklarálja, hogy rámutat a kissé persze túlzó, „szélsőséges habitusú” Jobbikra. A parlamentben pedig olyan karanténban fogja majd tartani Vonáékat, amelyből csak akkor léphetnek ki, amikor az alkotmány módosításához kellenek a szavazataik. Kényes összjáték lesz, de a kölcsönös előnyök bizton működtetik.
Kényes összjáték lesz, de a kölcsönös előnyök bizton működtetik.
Nehéz elfeledni, kezdetben milyen kiterjedt, mondhatni odaadó szimpátiával kezelte személyesen Vona Gábort, majd pártját is épp a Fidesz-közeli média. Mindaddig, amíg a hőn áhított jobboldali egységet, Orbán leginkább preferált politikai törekvését a Jobbik váratlan expanziója nem veszélyeztette, és a Fidesznek nem kellett azzal számolnia, hogy emiatt szavazatokat fog veszíteni, a jobboldali sajtó teljes spektruma lelkesen propagálta a jobbikosokat. Így hát az ember azt gondolná: ha van szervezet, amely elévülhetetlen „érdemeket” szerzett a Vona–Morvai-páros felfuttatásában, az éppenséggel a Fidesz – persze amióta nemrég az igazán autentikus Szijjártó Péter az ATV-ben határozottan kijelentette, hogy pártjának nincs sajtója, ezt a feltételezést el kell vetnünk.
Végtére burjánzanak a hebehurgyák maguktól is.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXI. évfolyam 23. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Fent és lent
Közterületesek a 99-esen!
Egyenlítő
A kormány és a realitás
Banditapolitika
Halihó! Ellenzék! Na kapjuk össze magunkat villámgyorsan!
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Bill of Rights - az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya
Nagy-Britannia
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 13 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Tragédia az, hogy ez a szellem egyszer már végig söpört kis hijján az egész világon, illene tanulni belöle mindenkinek. Nem volt az olyan rég, hogy legenda legyen.
Orbán úgy járt, mint az egyszeri bűvészinas: kiszabadította a (nacionalista, újfasiszta) szellemet a palackból, és már nem tudja visszagyömöszölni...
Ha igazat mondott arról, hogy nem akarja túlnyerni magát, akkor teljesült a kívánsága...
Nem, de nem elég az, ha csak a fele?
Ha a szívünknek kedves alakulatról van szó,ne kutassuk honnan jött,legyünk elnézőek bicskanyitogató szavaikkal szemben.Ha olyanról,akiket utálunk,a tények sem igazak,kizárólag a hatalommal visszaélő csalók gyülekezete.Morálról beszél,morált szab a "vigyázzunk ne mi kapjuk a legtöbbet"mondatáról elhíresült vezénylőtábornok.Morálról beszél,a keresztény erkólcs bajnoka,Deutsch Tamás.A futball-beléptetők elszámoltatott? zsenije.Morálról beszél a Kövér familia klánja,a ráfizetéses Kövér birtokok eltüntetője.Bagoly mondja verébnek hogy nagyfejű.Komolyan azt hiszik,hogy ebben az országban mindenki amnéziás?
Irogatni sok mindent lehet, a tényeket nem is kell bizonyitani. Ti. azok magukért beszélnek.
OV megfogja oldani, amenyiben kormányfö lesz, hogy a Jobbik ne nöjjon a fejetetejére, ért a csábitáshoz egyik pártból a kiszemelt,hangadókat át ültetni az Ö soraiba, feldarabolni, oszlásnak inditani a szövetségeseit.
OV nagyon eszes ember, kár, hogy csak az egyéni sorsa vezérli,ennek érdekében mindent megtesz.
Sok vad dolgot olvasni a neten, de hogy a Jobbik a bal oldal kreálmánya, hát, no comment.
ad nicolas
Idézet a „Szövetség a Nemzetért” című kiáltványból:
„...A 2002 áprilisában született új magyar közösség készen áll.
...
Készen áll, hogy a hazafias érzelmű fiatalokat támogassa, bátorítsa és szükség
esetén védelmezze.
Készen áll, hogy első feladatként közös erővel megteremtse a nemzet másik
nyilvánosságát.
Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!
Budapest, 2002. május 26.
Aláírók:
...
Orbán Viktor
...
Vona Gábor
...”
Célszerű lenne talán megvizsgálni,hogy honnan nőtt ki ez a társaság.
Talán érdemes számitásba venni milyen kapcsolat füzte Vona Gábort és
társait a FIDESZ-hez,illetve a polgári körökhöz.Az sem elhallgatható
tény,hogy milyen kapcsolat volt Vona és társai,valamint a MIÉP között.
Bizonyára kényelmes volt a FIDESZ számára,ha valakik olyat mondanak ki,
amelyet ők nem tehetnek meg.Igenám,de megerősödött,önjáróvá vált a csa-
pat.Ma már nem tudja Orbán sem kezelni.Persze,még most is van hozadéka
a FIDESZ-nek ebből a helyzetből.Az biztos,hogy szavazatokat elvisz,
ezlrt ovatos a FIDESZ,mert később szükség lesz rájuk.Azonban azt is
látni kell,hogy a Vona csapatban felerősödtek a nemkivánatos hangok,illetve már szembe mennek a FIDESZ-el.Bizonyári az elmult idő-
szak eseményei,a megromlott társadalmi,gazdasági,politikai helyzet a
JOBBIK számára volt kedvező,gyüjtötte és tömöritette a "nehéz fiukat"
Az,hogy a JOBBIK-t a baloldal hozta volna létre,illetve külföld pén-
zeli,hát nem akarom megsérteni a véleményformálót,de nemcsak a Ma-
gyar Nemzetből,vagy Magyar Hirlapból kellene informálódni.Bugyuta
megközelités.
Kedves laszloO1,én el nem tudok képzelni olyan, őszintén bal oldali embert,nem csak olyan festettet,aki a Jobbikra tudna szavazni,ha még annyira csalódott is az MSZP-ben.
Egyetértek a cikkben azzal a gondolattal, hogy O.V. nem a néhány százalék Jobbikos szavazattól fél, hanem nézeteik elterjedésétől.
A szoc-lib kormányok pocsék teljesítménye után könnyű az emberek bosszúállására építeni. A számonkérést, embercsoportok bármilyen okból történő megkülönböztetését sokakban könnyű elfogadtatni, de az embertelenség, bosszúállás sehova nem vezet. Dolgozni, építeni kell és nem mindegy, hogyan. Az értelmes, hasznos megoldásokat sokkal nehezebb kitalálni, elmagyarázni és elfogadtatni az emberekkel.
Azt nem gondoltam, hogy az MSZP ennyire bölcs és előrelátó.Az alig 20% körüli támogatottság mellett valóban célszerű egy jobboldali pártot gründolni, hogy a még más lehetőségen gondolkodó MSZP-s szavazó tudja hova adni a voksát!
Tarkabarka kistehén valóban jól érzi, a tutyi-mutyi balos kormányzás táptalajt adott a szélsőségeknek.
Vegyék már észre,hogy a Jobbik,egy bal oldali kreálmány,a FIDESZ lejáratására. Ilyen volt az a rég eltűnt antiszemita,feketeruhás társaság,akikről kiderült,hogy Izraelből pénzelik őket.Majd eszembe jut a vezetőjük neve,akkor ideírom.
"Nehéz elfeledni, kezdetben milyen kiterjedt, mondhatni odaadó szimpátiával kezelte személyesen Vona Gábort, majd pártját is épp a Fidesz-közeli média."
Ez egészen egyszerűen hazugság (bár a szerző nem jelzi, hogy mit ért Fidesz-közeli média alatt. Ugyanis a Jobbiknak épp az volt a kínja, hogy sehol nem kapott médiafelületett - ezért volt szükség például a Magyar Gárdára, mivel az meghozta a várva várt médianyilvánosságot.
Szóval remek cikk, egy hazugságra alapozva, ahogy azt a 168 óránál már megszokhattuk.
Az csak színjáték amit Orbán csinál és mond VONNÁÉKAL kapcsolatban a MESTER nem tagadja meg a tanulóját még akor se ha már a fejére nőt!