Lassan már kezdünk hozzászokni az MTA társadalomtudományi intézeteiben egymást követő botrányos intézkedésekhez. Legutóbb az MTA Politikatudományi Intézetének új igazgatója, Körösényi András vázolta fel egy Ötvös Zoltánnak adott interjúban (Népszabadság, május 12.) „tisztogatási” terveit.
Ehhez a tervhez hozzászólni feleslegesnek tűnhet. Hiszen mindnyájan ismerjük a farkas és a bárány ősi meséjét. Sosem azt mondja, hogy gusztusa támadt a bárányhúsra, hanem mindig egy „objektív” érvvel támasztja alá a szándékát. Ennek ellenére vállalkozom arra a feladatra, hogy Körösényi Andrásnak az említett interjúban felhozott érveit megcáfoljam, és javaslatainak értelmetlenségét röviden megvilágítsam.
Kérdezhetnék, mi jogosít fel arra, hogy egy politikatudományi intézet ügyeibe beleüssem az orromat. Tehát felsorolom jogosítványaimat. Magyar honpolgár, az MTA rendes tagja, huszonhárom éven át egy New York-i egyetem politikatudományi (political science) tanszékének professzora, továbbá olyan valaki, akit hazánkban 1973-ban az MTA egyik intézetéből
mint „tudományos munkára alkalmatlant” bocsátottak el.
Azok közül a tudósok közül, akiket az új igazgató vagy elbocsátott, vagy elbocsátásra kiszemelt, csak kettőt, illetve e kettő munkásságát ismerem alaposan, így a többiek tudományos értékelését másokra bízom. Kéri Lászlóról és Szalai Erzsébetről van szó.
Kéri László munkásságának zöme a rendszerváltás utáni húsz esztendő elemzése körül forog. Nos, a politikatudományt az különbözteti meg egyebek között a politikatörténettől, hogy nagy hangsúlyt helyez
a jelen és a jelen múltjának elemzésére. Az efféle elemzésekben központi szerepet játszik a pártok mozgásának, a parlamenti munkának, a sajtó állásfoglalásának, a választások előkészítésének és kimenetelének az értékelése. Mindig több szempontot és több tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy valaki akár megközelítő képet kapjon a politikai erők játékáról.
Nos, Kéri László éppen ezt teszi. Egyik könyvét (Hatalmi kísérletek) a következő mondattal nyitja: „Első ránézésre minden olyan egyszerű” – hogy aztán bemutassa, bizony nem az. Éppen ez a tudomány feladata: az egyszerűnek látszó események mögötti összefüggések feltárása. Kéri László tipikus alakja a mai politikai tudománynak. Minden politikatudománnyal foglalkozó intézet csak büszke lehet rá.
Szalai Erzsébet kutatásai a politikatudomány egyik központi kérdése körül forognak.
A politikai és gazdasági elit összetételének alakulása, az ebben bekövetkezett változások és kapilláris mozgások érdeklik. Vizsgálatai empirikusak is, ahogy ebben a tárgykörben szükséges. Empirikus eredményeit erősen értelmezi. Akár egyetért valaki az értelmezéssel, akár nem (én például nem), tiszteletre és csodálatra méltó tudományos teljesítményről van szó. Az, hogy Szalai Erzsébet kutatásai a szociológiával határos tudományos területen helyezkednek el, már azért sem lehet az új igazgató problémája, mert az általa javasolt egyik kutatás teljesen szociológiai jellegű (ami önmagában véve nem baj).
Most rátérnék Körösényi András fő kifogására, amely minden elbocsátottra vagy elbocsátandóra vonatkozik: publicisztikával foglalkoznak, túl sokat szerepelnek a televízióban.
Mivel az új igazgató nem tagadja a publicisztikával való foglalkozás fontosságát, nem értem,
miért merült fel ez a kérdés egyáltalán. Ha van valakinek tudományos munkássága, teljesen érdektelen, hogy hányszor szerepel a televízióban. Az még lehet bónusz is. Ha valakinek valóban nincs tudományos munkássága, akkor tényleg nem való tudományos intézetbe, de teljesen függetlenül a televíziós szereplésétől vagy a publicisztikai tevékenységétől.
Feleslegesnek tűnik erről beszélni, hiszen mindenki tudja, hogy a legjelesebb (sok esetben Nobel-díjas) tudósok foglalkoznak a tudományos eredmények népszerűsítésével, néha a tévében is. Hányszor hallunk véleményt az eutanáziáról, a gabona génkezeléséről, bizonyos gyógymódokról, nem is beszélve a klímaváltozásról. Ezek a vélemények sokszor egyoldalúak, s a szaktudósok gyakran egymásnak is esnek értelmezéseik védelmében.
Zárjuk ki ezért őket a tudományos intézményekből? De ha csak a politikatudományt vesszük is figyelembe, választások előtt – bár nemcsak akkor – az amerikai tévéállomások állandóan megszólaltatják az egyetemek politikatudományi professzorait.
Hozzáteszem, hogy a politikatudományban a publicisztika nem kényszerül a tudományos gondolatmenet leegyszerűsítésére, ahogy ez a természettudományokban többnyire megtörténik. Európában, főleg Olaszországban és Franciaországban, de gyakran Németországban is, egyenesen elvárják az ismert tudóstól, hogy hozzászóljon aktuális kérdésekhez a napi sajtóban. Egy ismert német filozófusnak külön műsora is van az egyik tévécsatornán.
Nézzük a javaslatokat. Teljes mértékben egyetértek az igazgató úrral abban, hogy az intézetének magas nívón kell bekapcsolódnia a nemzetközi tudományos életbe. De mivel és hogyan? Ezt „az erők koncentrálásával” akarja elérni. Ha egy ember foglalkozik egy tudományos kérdéssel, nincs helye az intézetben. Hogyan? Így akar bekapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe? Harmincéves külországi tapasztalattal mondhatom, hogy amennyiben a politikai tudományokban egy problémáról konferenciát szerveznek, azt az egyént hívják meg, aki személyesen kitűnt a megvitatandó kérdés vizsgálatában, nem pedig csoportokat! A politikai tudomány nem magkutatás vagy gyógyszervegyészet. Itt nincs szükség milliárdokba kerülő eszközökre, amelyek köré kutatócsoportok épüljenek. Persze lehet csoportos kutatást folytatni, méghozzá éppen azokon a határterületeken (szociológiával, antropológiával), amelyeket az új igazgató ki akar tudni az intézetéből.
Nézzük az egyes javaslatokat.
Mi az, hogy „a politikai kultúra kutatása”? Mi az, hogy „a kormányzás folyamatának és szereplőinek alaposabb megismerése”? (Különösen szeretem az „alaposabb” szót, fantáziálhatunk arról, hogy mit takar.) Eddig csak értelmetlenek voltak a javaslatok, ám most jön a hab a tortán. Azt kellene kutatni, „hogy a tényleges kormánypolitikában van-e szerepe annak, hogy mely pártok alkotják a kormányt”. Az erre adott válaszhoz kell egy politikatudományi intézet? Csak tudnám, hogy a „tényleges” szó mit takar. Mondjuk, mi a nem tényleges kormánypolitika? Esetleg magáról a kormányzás mechanizmusáról van szó, vagy fordítva?
Persze mivel tudom, hogy az új igazgató a politikatudomány jeles művelője, felteszem, hogy azért jelölte ki ezeket a semmitmondó témákat,
mert már kiválasztotta a saját embereit. Azokat, akiket a kitaszítottak helyébe fog az intézetébe beültetni. Gondolom, azért sorolja fel – slamposan – az ő témáikat, hogy majd a cilinder alól büszkén kihúzhassa a pályázaton győztes nyulat.
Tréfának hangzik? Nem az. Inkább nagyon szomorú. Azt hittem, hogy 1973 óta változott a magyar világ. Valóban változott. De az MTA társadalomtudományi intézeteiben szemmel láthatóan visszaállították a történelmi órát.
Megint egyszer 1973-at írunk?
HozzászólásokÖsszesen: 25 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Csodálkozom, hogy csodálkoztok. Még csak most jön a java! Felhívtam a Uurópa Tanács információs és Dokumentációs központját egy információt kérve. A központ jogutód nélkül megszünt (!). Nem kell a magyar állampolgároknak az EU kapcsolat, majd itthon mindent elintéznek nekünk. Észrevételzésre kiadták a civil szervezeteknek aZ Új Széchenyi Tervet. Az észrevétleket megküldtük
és lássatok csodát, az ÚSzT ffeladatinak ismertetése szó szerint megegyezik az eredeti (íróasztal mellet készült, életidegen)irattal. Számtalan észrevételt és javaslatot küldtünk a különböző kormányzati szerveknek (az MSZP kormánynak is!), soha nem vette senki a fáradtságot, hogy legalább érdemben válaszoljon.
A jelenlegi kormány kiadott egy törvénytervezetet a civil szféra és a minisztériumok kapcsolatának szabályozásásról. A tervezet jó volt, korrekt és bizakodásra adott okot. A bekért észrevételket megküldtük, azóta néma csönd.
Vegyétek már észre, hogy a húsz év alatt regnáló kormányoknak a magyar állampolgárok csak útban vannak. Bocsánatot kérek a vulgáris kifejezésért, de úgy szarnak le minket, hogy jobban sem kell. Ránk csak négy évenként van szükség, mostantól talán már négyévente sem. Hogy a filozófusok nem kellenek? Ha a nép sem kell, akkor ők ugyan minek lennének? Elvégre demokrácia, meg szabadság meg minden van. Nem?
Üdv.: gais.
öszike13 remenykedni lehet, de ezeknek a fiuknak csak a hatalom kellett semmi mas. Latjuk milyen programjuk van. 8 ev alatt se voltak kepesek csinalni. Nyilvan idohiany miatt. Most mindenkit kirugnak. Minden tisztsegbol. A fiataloknak azt tanacsolom hagyjak el az orszagot. Komolyan mondom.
Szomoru, ami itt tortenik, de nem meglepo. Hofi is megmondta, hogy "a magyar ember nem boldog, amig nem sz...os a szaja". Felfele gazsulalunk, lefele taposunk. Szolidaritas nem letezik, ezt hasznaljak ki a politikai vallakozok, mint orban es vona. Civil kurazsi kellene az elet minden teruleten. Heller Agnes konnyen beszel, mert neki kulfoldon is eladhato a tudasa. De a tobbiek itthon faljak fel egymast. Koszonet, hogy Heller Agnes megirja a cikkeit, hatha van, aki ebbol felokosodik.
;-))) ugylátszik egy példányban kevés vagyok....DDDD
Imremete!
Igazad van, de az ember ugy van kódolva, hogy reménykedik.... azt hinném, hogy a 2/3 biztonsága nagyvonalúságot vált ki a nyertesekböl......nem pedig a régen be igért egészpályás letámadást.......kiváncsian várom, hogy a többi igéreteiket is ennyire váltsák be... unalmas már elsorolnim, hogy miket....ja, hogy csak tiz év mulva... esetleg...
Damika!
Ok. énekeljük, passzióból......
irogat ide néha egy valóban székely ember is /legalább is azt mondja./
Öt semmiképpen sem akarnám cikizni. inkább ne énekeljük el kórusban, a székely ember ártatlan cakhát ott is az okostojás politikusokkkk....
Emberek tudtuk hogy ez lesz. Egyszeruen nem ertem ezt a racsodalkozast. Az emberek a Kubatov -fele felvetel utan is 2/3-os felhatalmazast adtak a Fidesznek. Akkor most nem sirni kell. Mi akartuk.
Heller Ágnes felháborodása érthető és indokolt. Érvei korrektek, bár ezt már megszokhattuk tőle. Álnaívitásnak tartom azonban azt rácsodálkozást, amivel fogadja a történteket. Mivel az elmúlt tíz évet jobbára itthon töltötte, ismernie kell Orbán személyiségét, és látnia kellett azt a folyamatot, ahogy a fityiszt saját képére és hasonlatosságára alakította. Nem lehetek illúziói. Nem is voltak, ő - szoros kivételként a magyar értelmiségi elitben - mindig is disztingvált, amikor a "jobboldal" történelmi bűneiről és a liberális baloldal kétségkívül súlyos hibáiról kellett állást foglalni. Sokan viszont úgy csináltak, mint aki nem tudja, hogy mi a különbség a kettő között, élvezték az "egyfelől/másfelől" megközelítések kényelmes fedezékét, ami mögül nem kellett feltétlenül kivillannia a szélsőjobb (fitylszéket is beleértve) felé tett finom morális engedményeknek.
A magyar értelmiség - a fentebb tárgyalt két szegénysorsú kutatóval együtt - gyáván kihátrált a rendszerváltás óta eltelt idő egyetlen komoly társadalmi reformpróbálkozás mögül.
Gyáva népnek nincs hazája.
Könyörgöm, énekeljük el a Székely himnuszt!
Olvasva a hozzászólásokat, azt hiszem néhányunkat lassan kötelező fejmosásra ítélnek. Hogyan merjük itt elvitatni, az emberi egyenjogúság FIDSZ által megszervezett formáját? Mit képzelünk, ha szót emelünk a nemzeti összefogás égisze alatt szinte teljesen lecserélt szakmai apparátusokról? Kezd meggyőződésemmé válni, hogy eljön az idő, amikor a másként is gondolkodókat, nyuggereket, panel prolikat, szomszédjuk szerint volt KISZ titkárokat, küldenek Recskhez hasonló átnevelőkbe. Hogy nagyon pesszimista lennék? Tessenek visszanézni a történelmünkbe, mert szerintem így vagyunk kódolva.
T.szutor!
Mi az, hogy a szakmai tudás mellékes?Mikszáth óta tudjuk, hogy akinek az Isten, (sőt maga a nemzet miniszterelnöke) hivatalt adott, annak ad észt is hozzá.
Lehet itt tudományos okokat, emberi okokat, bármit felhozni, a lényeg az, hogy ezek az ostoba leváltogatások tovább folytatódnak. Tapasztalatom szerint mindkét oldal műveli, de a baloldaliak nem mennek annyira mélyre és nem ültetnek oda abszolut alkalmatlanoka, míg a fidesznél a szakmai tudás szinte teljesen mellékes.
Antall hatalomra jutásakor továbbképzésben vettem részt az egyik egyetemen.Soha nem felejtem el annak az előadónak a döbbent megnyilatkozását,aki elmondta,hogy ő teljes mellszélességgel és hittel állt az új rend mellé és most -a személycseréket látva-egyszerűen nem hisz a szemének.
Azt elfogadja,hogy"új műsorhoz új férfi kell",de azt nem,hogy minden feltétel és követelmény nélkül iskolatársak,haverok,hajlongó csókosok kerülnek a helyükre.
Aztán lett ami lett.
És mára-úgy látom-a többség/?/számára teljesen elfogadottá vált,hogy-kerül amibe kerül-rúgjanak ki mindenkit akit az előző garnitúra nevezett ki és saját embereiket ültessék a helyükre.
Az események azt mutatják,hogy kész listák lehetnek az újonnan kinevezett vezetők kezébe,kiket kell kilökni és kiket kell kinevezni.
Nemzeti összefogás?Hát igen,a haza nem volt ellenzékben,a mostani ellenzéki vagy pontosabban nem jobboldali érzelműek pedig nem tartoznak a hazához.
Azt gondolom,hogy már ebből a szemléletből hatalmas károk lesznek.
Egyrészt szakmai,másrészt mentális.Biztos,hogy a kirúgottak között olyanok is vannak akik a Fideszre szavaztak s most megkapták az x jutalmát.Családjuk,barátaik,ismerőseik vannak.Nekik aztán lehet szép elveket harsogni.
nyugdijas! ne félj lesz még benne részünk szerintem már kész a stáb
aki a nemzet-nem ám, csak az ország!- a nemzet mininszter elnökét
minden percben filmezi, olyan szerény öszegekért mint anno.
...hogy nincs jobb szórakozásod;-))))
Nemzeti Együtt Müködés....
röviden NEM, no ezt müvelte /nem közép iskolás fokon/ a Fidesz- KDNP
és most folytatja, aki nincs velük, az nincs, mert a 2/3-dal mindenre felhatalmazták a zemberek, mindenre ez lesz a refrén...
DONJ!
amiket meg emlitesz, mármint a civil szféra hiányát........
Igen az hiányzik, már nagyon rég óta....
ha lenne, akkor nem kerülhetett volna a Kossuth tér hugy özönné, nem lehetett volna le köpni magyar ország miniszter elnökét, és az elvetemült gazemberek nem löhettek volna lesböl 4 éves gyerekre...sem 13 évesre.....
ez kéremszépen magyar ország, ahol a civil szférának álcázva vannak a legvadabb párt csikok...;-{{{{
csak körül kell nézni a net-en mennyi helyre teszik be a mocskos szövegeket, elö készítve a három csapás törvényt.....
Igaz is.. Tud valaki arról, hogy 2002-ben meg kellett valakit védeni
politikailag?
Sorra hullanak a fejek, és ez olyan szomorú!Ezért nem haladunk mi semerre és nem is fogunk.Már a hatalomra jutás 2. napján leváltások sorozata minden indok nélkül!Ez lenne a Nemzeti Együttműködés kormánya?
Folyt. köv.:és még az agyatlan arisztokratáikat sem kímélik,akik még így is okosabbak voltak,mint a mieink...többsége!
Bár többször megnéztem Az igen is minisztelnök/miniszter úrfilmeket, szívesen látnám a teljes sorozatot a polcon.Ha még hozzávesszük azt is, hogy humoros népnek tartjuk magunkat, akkor is max. csak a második hely jutna nekünk az angolok mögött, akik az életük minden témáját képesek kifigurázni.
Várható volt. Tényleg szomorú.