Hetilap kereső

Bolgár György írása

Beszéljük meg?

Beszéljük meg, hogy fenyegető, nagy árnyék borul az országra. A sötétség lassan mindent és mindenkit beborít, a társadalom egy része pedig még jól is érzi magát alatta. Elsötétítés van. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy ebben az egyre sűrűbb sötétségben el akarnak bennünket némítani. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy nemcsak a mi szánkat akarják befogni, de az önökét is. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy egy sikeres, népszerű, a magyar és az európai normákat tiszteletben tartó rádiót egyetlen hatalmi kézmozdulattal egyszerűen kikapcsolnának. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy törvényesnek maszkírozott pályázatban hozzák ki jobbnak a teljesen ismeretlent a jól ismert, bizonyított és széles körben szeretett rádióval szemben. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy a nyílt vitát többnyire igyekeznek a műsorainkban is elkerülni, de most már nemcsak a válaszokat szeretnék megtagadni, hanem a mi kérdéseinket is. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy miután abba nem tudnak beleszólni, mit mondjunk, abba szóltak bele, hogy szólhassunk-e egyáltalán. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy az új médiatörvény óta mindennapos veszélyben van a sajtó, a média szabadsága. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy ez minden áldott nap tetten érhető a Magyar Rádió és a Magyar Televízió hamisításaiban, elhallgatásaiban, elfogultságaiban, a közszolgálat totális kormánypárti megszállásában. Tetten érhető a kereskedelmi csatornák teljes depolitizálásában, és tetten érhető az egyetlen jelentősebb független, ellenzéki rádió eltiprásában. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy 2012-ben oda jutottunk: lassan nem lesz hol beszélni, írni, véleményt nyilvánítani, legföljebb a Facebookon, amíg arra is ki nem írnak valamilyen kormányközeli face-re vagy pofára szabott pályázatot. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy annyira féltik kétharmados túlhatalmukat, mint ahogy a háromharmadosok szokták a teljhatalmukat, és azt hiszik, pontosan úgy is gyakorolhatják. Engedjük?

Beszéljük meg, hogy szembefordultak nemcsak velünk, nemcsak a normális, józan polgárokkal, nemcsak az ország jól felfogott érdekeivel, hanem az egész szabad, civilizált világgal is, kockára téve az ország biztonságát, nyugalmát, jelenét és jövőjét. Engedjük?

Ugye, nem?

Akkor megbeszéljük. Mert szavak nélkül sosem fogjuk érteni egymást.

Megbeszéljük. Mert a demokrácia és a szólásszabadság nem a zenei szólás szabadsága. Ma legalábbis még nem kell úgy énekelni, fuvolázni, dobolni és úgy táncolni, ahogy a hatalom rendeli. Ma még csak a szabad beszédet szeretnék a rádióval együtt kikapcsolni.

Megbeszéljük. Mert bár tudjuk, hogy a szó veszélyes fegyver, mi nem megsemmisíteni akarunk másokat ezzel a fegyverrel, hanem szóra és gondolkodásra bírni.

Megbeszéljük. Mert nincs is más eszközünk arra, hogy beleszóljunk a saját ügyeinkbe. Az országéba.

Megbeszéljük. Mert hiszünk a szó, az érvek, a vita, a gondolatok erejében, a demokráciában.

Megbeszéljük. Mert nem tehetünk mást. Csak szavunk van, és egy szavazatunk.

Megbeszéljük. Mert tudjuk, hogy a hatalom ettől fél a legjobban. A véleményüket vállaló polgárok szavától.

Megbeszéljük. Akkor is, ha a hatalom fura ura nem akarja. Mert mi azt akarjuk.

Úgyhogy feltétlenül megbeszéljük.

A mai műsor készítésében közreműködtek önök. És a holnapiban meg a holnaputániban is közre fognak működni. Meg fogjuk beszélni, mert nem hagyjuk, hogy befogják a szánkat, az önök száját.

Olyan nincs, hogy ne beszéljük meg. Viszonthallásra a jövő héten és a jövő évben.

Megbeszéljük!