Hetilap kereső

168 Óra Online írása

18 fővárosi kerületben az SZDSZ, 14-ben pedig az MDF indít jelöltet. Az MDF fővárosi listáján az első, a harmadik, a negyedik és azt követően minden páros számú helyre az SZDSZ állíthat képviselőjelöltet. Retkes Attila SZDSZ-elnök szerint ez a részmegállapodás közelebb visz az úgynevezett demokratikus közép megteremtéséhez, amely a választásokra Bokros Lajos vezetésével jöhet létre.

amurihal: Az SZDSZ megmaradt tagsága és aktivistái válaszút előtt állnak. Az SZDSZ most lett az MDF KDNP-je. Most nem az a kérdés, mi lesz majd az SZDSZ-szel, hanem az a tét, hogy az elenyésző MSZP, a nagyarányú Fidesz és az önkormányzatokban Fidesz-csendestárs Jobbik mellett egy demokratikus erőnek sikerüljön bejutni a parlamentbe.


Rumcájsz: Érdemes lesz félretenni a sérelmeket. Most az a legfontosabb az ország számára, hogy ne kapjon kétharmadot a Fidesz. És az is, hogy a Jobbik ne erősödjön tovább. Szerintem helyesen teszi az MDF és az SZDSZ, ha választási szövetséget köt. Együtt erősebbek lehetnek, s valóban létrejöhet egy demokratikus centrum. Dávid Ibolya kiváló stratéga. Nem lehet most rajta számon kérni, hogyan politizált anno Antall József. A világ változik, s benne mi is. Változni kell, de ha lehet, a haza javára tegyük.


laszlo01: Teljesen mindegy a pártok vezetőinek, hogy melyik párt. Lényeg, hogy mindig karnyújtásnyira lehessenek a húsosfazéktól! Persze „elveik megtartása mellett, és a volt párt eszmeiségét megőrizve” igazolnak át a tegnap még utált, leszólt másik formációba. Ezért aztán bármelyik pártra szavazunk is, ugyanazok a „politikusok” turkálnak a zsebünkben.


gapi: Eddig a Fidesz szokása volt, hogy ledarált kis pártokat. Most megérjük, hogy két kis párt fogja amortizálni egymást. Nem örülnék neki, de a politika önös érdekei mindent képesek felülírni. Még az írott szerződéseket is.


ANDRÉ: Engem csak az zavar, hogy az SZDSZ elárulja a választóit is. Mondom ezt annak ellenére, hogy immár húsz éve SZDSZ-szimpatizáns vagyok. Voltam...
Jucus: Az ötszázalékos határ átugrása a két párt számára együtt lehetséges. Külön-külön elbuknának. Aki ezt képes felfogni, az el tudja fogadni ezt az együttműködést. A liberálisok is szétszéledtek, ahogy az MDF-tagság is elég erősen megcsappant.
A liberálisok még mindig azon veszekszenek, ki a liberálisabb. Egyelőre a kiegyezésnek még csak a jeleit sem lehet látni. Egy szabadelvű párt így nem vághat neki a választásoknak.


huttinger: A liberalizmus nemcsak a SZDSZ privilégiuma! Úgy is lehet az ember liberális, hogy nem SZDSZ-es. Ahogy Kulin Ferenc és Debreczeni József is liberális.
Botond: Minél távolabb kerülünk a liberális elvektől, annál közelebb kerülünk az olyan politikai diktatúrákhoz, amelyektől minden józan és tisztességes ember joggal tart. És ha ezt felismeri egy liberális, akkor rájön: most racionális döntést kell hozni! Nincs SZDSZ. Az a párt gyakorlatilag megszűnt. Önmagát szüntette meg.


Rózsa Misi: Az MDF–SZDSZ-összefogás egyebek között azért is hasznos, mert ha a két párt együtt be tud jutni a parlamentbe – márpedig a felmérések szerint a nyolcszázalékos eredmény is elérhető ezzel –, az teszi biztossá, hogy a Fidesznek ne legyen meg a kétharmados többsége. Hiszen ha az MDF–SZDSZ nem kerül be, akkor csak három párt lenne a parlamentben: a Jobbik, az MSZP és a Fidesz. A Jobbikot hét százalék körülire becsülném. Az MSZP? Ha nagyon optimista akarok lenni, azt mondanám: húsz százalék. A Fidesznek marad hetven százalék. Ez pedig bőven kétharmad felett van. Ha viszont az SZDSZ–MDF ott van akár csak hat százalék körül, az ugye értelemszerűen a Fidesztől vesz el, így neki „csak” hatvanegy-hatvanhárom százaléka lesz. Ez
viszont már alatta van a kétharmadnak.


Zanza: Szerintem nagy tévedés, hogy akármilyen szövetséggel megakadályozható a Fidesz kétharmados győzelme. Maximum egymás elől halászhatják el a kiábrándult szavazókat. Aki a populizmusra vevő, az biztos szavazója a Fidesznek vagy a Jobbiknak. A politikai középen a szavazók általában letisztult értékrendű, gondolkodó emberek, akik nem fognak asszisztálni a kis pártok túléléséhez azért, hogy elveiket feladva, parlamenti helyekért, bizottsági tagságért, a pártkassza feltöltéséért eladják magukat az ördögnek. Ők ugyanis nem pártokhoz ragaszkodnak, hanem az elveikhez vagy/és a józan észhez. Az ország boldogulása a tét. Nem katasztrófa, ha egyes pártok eltűnnek a politikai süllyesztőben, helyet adva új, hatékonyabb formációk születésének. Nem véletlen, hogy oda kerültek, ahova. Leszerepeltek a választóik szemében, nem képviselték az érdekeiket. Elvégre képviseleti demokráciában élnénk, vagy mi...


Csikar: A választás el fogja dönteni, van-e szükség kis pártokra a parlamentben. Egy-két-három kis létszámú parlamenti frakcióval rendelkező párt valóban nem tud érdemben beleszólni a nagyobbak játékaiba. Kis pártból persze lehet nagy párt, a szó mindkét értelmében. Ha bejut öt százalék fölött a parlamentbe, sokkal inkább a választók szeme előtt lehet, megmutathatja magát, és esélyt teremthet arra, hogy a margóról beljebb tudjon sorolódni. ’90-ben viszonylag kis párt volt az MSZP, ’94-ben ötvennégy százalékát töltötte be a parlamentnek. ’90-ben, ’94-ben kis párt volt a Fidesz, aztán megláttuk, mi lett. Általánosságban nem baj, ha teret kapnak különböző ideológiák, és az ország „kirakatába” kerülnek. Szélsőjobbról szó ne essék...


Dr Smart: Örülök, hogy sikerült megállapodni. Aki kicsit is érti az összefüggéseket, az biztos volt benne: lesz annyi eszük, hogy megpróbáljanak valahogy bent maradni a parlamentben. Azt kell megmagyarázniuk a választóknak, hogy milyen közel is áll a két párt gazdaságpolitikája, egészségügyről alkotott véleménye egymáshoz.


Kérdőjel: Bokros szakember, aki amennyire lehet, kerüli a politikát. Azt mondani, hogy politikailag az MDF-fel azonosul: tévedés. Jelenleg nagy az ázsiója, de nem meghatározó, ami a párt politikáját illeti.


davidoff90: Ha valaki a rendszerváltás idején azt mondja, hogy Antall pártja egy volt szocialistából csinál miniszterelnök-jelöltet, az SZDSZ-ből verbuvál képviselőjelölteket, nyitottá válik levitézlett kisgazdák előtt, orvosért kiáltok. „A politikában soha ne mondd azt, hogy soha!” – hangzik a tanács. Csak kapkodom a fejem, s kezdem megérteni, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent. A napraforgó kismiska mindegyikhez képest. Amit tegnap nagy hangon elítéltek, azt ma nagy hangon az egyedüli üdvözítő megoldásként hirdetik. Legfőbb stratégiájuk a taktika.


Lambros: Semmin nem kell csodálkozni! Például a Magyarország politikai évkönyve című kiadványban a kilencvenes választáson elindult pártok nacionáléja és programja elolvasható. Volt ott két párt, amelyik balliberális volt, legalábbis a programjai alapján. Igaz, nem az MSZMP-hez képest bal – minimálisan szociálliberálisok (Fidesz, SZDSZ). Az egyik párt már hosszú évek óta konzervatív-keresztény-jobboldali pártként hirdeti magát. (Igaz, demagóg baloldali programmal.) Miért ne lehetne a másik liberális párt is konzervatív, és nem liberális? A körülmények változnak, a köpönyegek forognak.