Azt állítja Mikola István és Nagy Kálmán...

Eszembe jutott valaki. A volt miniszterelnök (nem az Orbán). A jelenlegi már anyagiasabb: egy évre egy HUF-ot kér. Tekintettel arra, hogy ilyen pénz esetében lefelé kell kerekíteni, hát ez sem egy nagy összeg. Másról nem tudok.

kobun! Azért eleink között sem minden második jeleskedett szolidaritásilag. Jó ha 2o nevet össze tudunk kaparni. Engem az operabál nem irritál annyira. Igaz ha ingyen meghívót kapnék se mennék el. Nem szeretem az ilyesmit, mást meg a fene esz érte. Menjen. Biztosan vannak ma is adakozók, vagy legalább is remélem. Inkább a kispénzűek szoktak gálánsak lenni tapasztalataim szerint.

Kedves Klopédia!
Az 52-eshez fűzött véleményeddel kapcsolatban jutott eszembe egy kérdés.
A mai, újmagyar újmágnások között ki az, aki Batthyany grófhoz megközelítően hasonló műveltséggel, intelligenciával rendelkezik és nem utoljára közelítő és nyilvánvaló felelősség tudattal a közösség irányában.
Az operabálban ne keresd! Azok között se, akik nem mágnások. Mert ott lenne egy-kettő-három, de ők szegények és nincs hatásuk a nagyobb ügyekre. Kifejezetten az ismert gazdagokra gondoltunk az este, némi heineken hatására, utána mentünk alukálni.

A gasztronómiai részhez: a legjobb étel a lecsó után közvetlenül a sólet. Ha azt írod, hogy csülökkel, akkor tényleg nem válaszolok többet semmire, max. a sörre.

Folyt.: A kölcsönös haszon az trivialitás, ha kölcsönös, akkor semmi bajom vele. Igen, sok minden fenntarthat egy társadalmat (pl. vallás is), de ha nincs meg a kölcsönösség, akkor az a társadalom még lehet életképes, de beteg. Előbb-utóbb viszont eltűnik a süllyesztőben ha nem tudja újrafogalmaznia a közös érdekeket. Engem erre tanított a történelem.

kedves Klopédia!
Most el kell köszönnöm! Hív a társaság, egy-két sört "legurítunk". Meg úgy érzem "túlburjánzunk" ezen a lapon. "Nagyjából" ketten maradtunk. Nem mintha elégedetlenség töltene el, csak hát nem biztos, hogy illik.
Mára búcsúzom, köszönöm a kedves és jó társaságodat, minden Trafikosnak, (a Tiédnek kiemelten)jó éjszakát kívánok. Barátsággal, Kobun Itoh.

Kobun! Nem, mégsem válaszolok, mert nincs mit hozzátennem az 52-re. Valami hasonlót írtam volna kevésbé közérthetően. Ez jó. Na de a kulturális alkotások inkább lenyomatok, nem tesznek hozzá, nem vesznek el a történelmi fejlődésekhez. Egyszerűen csak tükör. Nézz bele, és meglátod hol és miben élsz. Így gondolom. Mit csinálhat egy író, költő vagy bármelyik alkotó egyebet ezen kívül? Folytatom még, csak félek elszáll.

Kobun! Az 51#-es kérdésre egy másik kérdés a válasz (bár ez illetlenség). Régi vicc, de ez jutott eszembe (ma ilyen vicces kedvemben vagyok): Mi a különbség 1 zlotyi és 1 dollár között? Egy dollár. Okosabb nem jutott eszembe. Mindjárt írok valamit az 5o-re is.

Még a szolidaritáshoz eszembe jutott, gróf Batthyany álláspontja, nehogy egyoldalúság vádja érjen bennünket.
„A fejlődéstani és a történelmi tények hosszú sorozata bizonyítja, hogy az emberiség sohasem létezett izolált, egymással küzdő egyének vagy családok alakjában. Hanem egy vagy más formában, mindig társas életet élt, és hogy ott, ahol az autoritás és a mesterséges egyenlőtlenség az emberi természetet nem szorította korlátok közé, a szolidaritás és a kölcsönös segítség gyakorlása mindig harmonikus, boldog társadalmi életet hozott létre, és hogy ezek a korszakok mindig a művelődés és a haladás egy-egy lépcsőjét képezték. Míg ellenben azon idők, melyekben az uralkodó kisebbség theokratikus előítéletek vagy erőszakhatalmi rendszer által megfosztotta az embereket azon képességeiktől, hogy saját életüket maguk igazgassák, mindig pusztulást, eldurvulást és nyomort hoztak magukkal”. (Gróf Batthyany E.: Az Anarchizmus. In: A társadalmi fejlődés iránya. Huszadik Század. Budapest, 1904.)
A következő csak az én megjegyzésem. Kérdés, hogy az önkényuralmi, militarista rendszerekben támogatott kulturális alkotások a történelmi fejlődés lényegének tekinthetőek-e, vagy nem? (Pl. Az olaszországi renaissance és társadalmi környezete, Burckhardt alapján).

Kedves Klopédia! Van kérdésem. Mi a különbség az árutermelő piacgazdaság és a nyomortermelő piacgazdaság között?
Az előbb elfelejtettem, hogy a csülkös bab után legjobb a világon (azon kívül!) a sörözés, jó társaságban. Előfordul.

Klopédia! Értem a körmöst! Leesett!
A szolidaritás a közösségek létezési módja. Ezen kívül fenntarthatja mesterségesen a munkamegosztás, ahol a kölcsönös haszon (ideális esetben)az alap. Továbbá rituális kapcsolatok, mint pl. a sex, a vallás (ahol komolyan veszik). A szolidaritás maga a társadalom, nem kellene "elvárni" tőle. Ha meg elvárni kell, akkor ezt úgy nevezik, hogy homeosztatikus zavar, dezorganizálódás.
A lecsó megragadott, meleg érzelmek fűznek engem is a lecsóhoz, mert nagyon szeretem, (rituálisan) ha jól csinálják (ez meg munkamegosztás, bár az asszonyok tiltakoznak ellene, nagyon emancipáltak). Egyszrű, nagyon jó dolog. Néha csinálnak nekem is, szolidaritásból, de el is várom. A csülkös bableves is jó, csak az orvos szerint nem illik enni sokat. Nekem persze annál jobban esik. Diétázzon ő.

Mondjuk én el tudnám várni egy egészséges társadalomtól (akár szegény, akár jóléti) a szolidaritást, mint minimum. Ez sok? (Utolsó mondatom arra akart utalni, hogy ha a ... utáni hiányzó mondatrészt befejezed, akkor nem válaszolok. Ez egy nyuszikás vicc poénja, miszerint csak reszelgetem körmeimet, miközben hülyeségeket beszélek. Megvan?)

Klopédia,
én nem fejeztem be, csak sérelmeztem, hogy a sors elvitte a válaszomat. Nem nagy ügy. Maradt bőven belőle, ingyen adom.
Az akartam még mondani, hogy ha nem várhatjuk el, szerinted sem, a jólétet, akkor mi a frászt lehet elvárni? Nincs miről beszélni sem, ez van.
Különben igaz, az "árutermelő piacgazdaság" (Trafikos jót derülne ezen a megfogalmazáson, huncut, mi?) ilyen. Nem rosszak az emberek, csak piacgazdaságolódnak! Mást lehetne-e várni? Ha igen, akkor miért nem?(Karinthy Frigyestőltől idézve félig).

kobun! Talált, elsüllyedt. Pont Marxot olvassa. Erről jutott eszembe. Nem mintha velem vitatná meg a leszűrt tanulságokat, ehhez én nudli vagyok. Nem is ezért szeret, hanem mert jó a lecsóm. Csak eszegetés közben pampog, én meg csipegetek. Utána meg itt a fórumon csak reszelgetem a körmeimet, miközben... (Ha befejezed nem válaszolok.)

Kedves Klopédia!
Válaszoltam volna, de a sors úgy hozta, eltűnt a szövegem. Únja már valaki. Az lett volna a lényege, hogy a Trafikos már olvassa Marxot, csak nem meri hangoztatni. Divatosabb hülye celebnek mutatkozni. Okos ember!

Kedves Astory!
Úgy, ahogy mondja: pénzt akartak csinálni az OEP számlájára, anélkül, hogy használati értéket, szolgáltatást állítottak volna elő: gyógyítást.
De nézzük a tényeket. Az OEP éves bevétele, megközelítőleg, 1400 milliárd forint. (Ötéves átlagot nézve, elfogadható a szám). A "rossz" gazdálkodás miatt, 200-250 milliárdot kellett hozzátenni a központi költségvetésből. Nem olyan nagy tétel ez a 7000 milliárdos brutto összegből. (Ennél több, ami "secularisatiora" megy). Tehát a reform célja csak az lehetett, ki szerzi meg az OEP vagyonát: szétszedjük-e több részre, amiből nem lett aztán semmi az ellenállók miatt, vagy csinálunk sok kis Hospinvestet, akik kiszedik az OEP-ből a pénzt anélkül, hogy egy fillért ráfordítottak volna, megszerezve az ellátó intézmények vagyonát is, nem beszélve a személyzet ingyen hozzájárulásáról ehhez a mutatványhoz. Ez a klasszikus magyarországi privatizáció egyik fajtája. Ehhez szánták a süket dumát, hogy Mikola és Kökény harcolnak a betegekért, versenyeznek. Nekem az az érzésem, hogy a gyógyítás célja az egészség és nem a betegségért folyó monopolháború, a közösség költségén. Hallottam valamiféle orvosi esküről is, de lehet, hogy az ellenség terjeszti csupán. Klopédia "Trafikosa" tudja, ő most is olvassa Hegelt, hogy ami valóságos, az ésszerű. Hát, mi ilyesfajta ésszerűsségben élünk.

kobun kedves! Ahogy azt már JÓ öreg ZSEF Attila is megmondta: "a munkásnak nem több a bére,/mint amit magának kicsikar", de hivatkozhatnék Marxra is, de ez azonkívül hogy mostanában M.o.-n snassz, még jól le is fognak kommenistázni. Amit a soraid között kiolvastam, az lényegében a jóléti társadalomban várható el, ettől viszont elég messze vagyunk. Egyelőre marad az, hogy az ember akár beteg, akár jó egészségnek örvend nagyon kiszolgáltatott. Az meg össztársadalmi játék, hogy egymásra mutogatunk. Ez könnyű. Ész ugyanis nem kell hozzá, elég a mutatóujjunk. Amúgy egyetértek: kit érdekel személy szerint? Engem sem.

Jaj ! Össztűzben vagyok. astory! De. úgy gondolom, hogy tőkebevonásra van/lenne szükség. Ráadásul nem csak én, hanem sok fideszes önkormányzat is így gondolja. Mutatja ezt a MediSyst tevékenysége pl. Mezőtúron, Tapolcán. Csak ez csendben megy. Hát a privatizációk zöme valóban nem mondható sikertörténetnek. Ebben maximálisan egyetértünk.

" egy üzleti terv nem azzal kezdődik, hogy mennyi pénzem van és ebből mennyivel többet akarok csinálni"
Egy üzleti terv, de itt többnyire nincs üzleti terv. Tisztelet a kivételnek!

és elméletben az is működhetett volna, sőt nagyon innovatív volt az alapötlete.