Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Boross Péter volt miniszterelnök nem ért egyet az adócsökkentéssel, mert ha alacsonyak az adók, a népszaporulat növelését célzó kedvezmények jelképesek lesznek, „azaz marad a különadó mint megoldás, hogy a gyereket nem nevelők is arányosan járuljanak hozzá a közös jövőhöz. A nemzet jövőjéhez vagy gyerekneveléssel, vagy különadó fizetésével lehet hozzájárulni”. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke nem támogatná „gyermektelenségi” adó bevezetését. Ő annak a híve, hogy a gyermeket vállaló családokat külön támogatási formával segítsék.

Utópista Anarchista: Fogyóban a nemzet. De vajon a gyermektelenségi adó hatására megnő a gyermekvállalási kedv? Vajon ez nem az ember magánéletébe való beavatkozás? Boross úr szerint amit a gyerekvállalás elvetésével megspórol egy egyedülálló vagy gyermektelen pár, azt nyaralásra és egyéb földi hívságokra költik. Az nem jut eszébe, hogy sokan azért nem vállalnak gyermeket, mert olyan betegséggel küszködnek, amely miatt nem eshetnek (gyakran még művi úton sem) teherbe. A gyermek felneveléséhez sok-sok pénz kell. Amíg a „létbiztonság” olyan szinten van, hogy bárki bármikor utcára kerülhet, amíg a fizetések albán szinten vannak (az árak pedig nyugatiak), amíg rendkívül nehéz lakáshoz jutni önerőből, és a hitelek felvétele is egyenlő az öngyilkossággal, addig még csak ötletelés szintjén sem szabadna vadítani a közvéleményt. Boross úr magyar érzelműséghez kötötte a nemzet érdekeinek figyelembevételét gyerekvállalás tekintetében. Nos, kedves exminiszterelnök úr, a gyermekvállalás, bármily furán hangzik is, sokaknál nem a nemzet érdekeinek figyelembevételével történik. Egy pár, ha úgy érzi, felkészült rá, és az anyagi, érzelmi háttere is adott, gyermeket vállal. Szuverén joga eldönteni, hogy szeretne-e, mikor és mennyit. Állami beavatkozásnak helye nincs! Remélem, a hálószobába nem akar benyomulni a politika.


mernokt: A sokgyermekesek gyest, gyedet, családi pótlékot, szociális juttatásokat kapnak. A pénz egy részét a gyermektelenektől vennék el (az adó csak egy lehetőség), miközben ők semmit sem kapnak. A gyermektelenek közül sokan későbbre, az anyagi háttér megteremtése utánra halasztják a gyermekvállalást. Miért fizessenek emiatt?


Rózsa Misi: A gyermeket vállalók jó befektetést jelentenek az államnak, hiszen majd az én gyerekeim fogják megtermelni az én nyugdíjamat. Gyereket vállalni csodálatos dolog, és a legtisztább öröm forrása. De emellett hatalmas teher, felelősség. A gyerekes családoknak megélni mindig lényegesen nehezebb, mint a gyermekteleneknek. Teljesen rendben van, ha az állam jobban dotálja azokat, akik gyereket vállalnak. Az ördög a részletekben rejlik. Mert ebbe a körbe tisztességtelen lenne bevonni azokat, akik önhibájukon kívül nem tudnak gyereket szülni vagy nemzeni. Az lenne az ideális, ha a gyereket vállalók lényegesen nagyobb adókedvezményeket kapnának. A probléma az, hogy nem mindegy, milyen körülmények közé születik az a gyerek. Nagyon sok mélyszegénységben élő családnál azt kéne elérni, hogy inkább ne vállaljanak gyereket. De ha a gyermektelenség miatt újabb terhet rak az állam a nyakukba, akkor nem fognak lemondani a nyomorra szülésről. Ez pedig komoly problémák forrása lehet. Szakmai vitákat kellene folytatni, hogy normális megoldás születhessen. Ha a politika beteszi ebbe a lábát, abból aligha sül ki jó dolog.


Skubi: Inkább a gyermekvállalást segítenék elő családi adózással, áfa-mentességgel, tandíjmentességgel és ingyenes tankönyvekkel, olcsó állami bérlakások építésével!


magyar nemzett: Gyermektelenségi adó most is van. Például a harmadik gyermek után adókedvezmény írható jóvá. Korábban már az elsőnél is, de az annyiban változott, hogy nem adójóváírás formájában kapják meg a szülők, hanem akkor is hozzájutnak, ha nem adóznak. Sok országban ma is működik családi adózás. Ez kvázi gyermektelenségi adó, hiszen akinek nincs gyermeke, az több adót fizet.


leguan: Az 1953. február 8-án kibocsátott „népességszabályozási” (Ratkó-) rendelet alapján kiadott, a gyermektelenek adójáról szóló 8/1953. (II. 8.) M. T. számú rendelet: 1953. március 1-jétől kezdve a 20 és 50 év közötti férfiaknak, valamint a 20 és 45 év közötti nőknek keresetük, jövedelmük 4 százalékának megfelelő adót (háztartási alkalmazottaknak havi 15 forint) kellett fizetniük, ha nem volt élő (akár vér szerinti, akár örökbe fogadott vagy nevelt) gyermekük. Nem kell itt agyalni, kész a forgatókönyv.


kertész: Kitalálták, hogy egy olyan réteget kell adóztatni, amelynek az érdekérvényesítő képessége (lévén, hogy a társadalmi megítélése sem túl pozitív) viszonylag alacsony, és ezt nyakon öntötték holmi hazafias mázzal.
anula: Marhaság a gyermektelenségi adó. Akinek van gyereke, az egyebek mellett a gyerekével is hozzájárul ennek a társadalomnak a létéhez. Akinek meg nincs, az lehet, hogy többször annyit tud teljesíteni (abban az időben, amikor más a gyerekével van elfoglalva). Több adót, több tébét fizet, mint aki szül egyet-kettőt-hármat. Még milyen társadalmi csoportokat ugrasztanak egymásnak? Kezdhetnek kifogyni a készletből, ha már a gyerekes–nem gyerekesnél tartanak. Infantilis, kártékony banda.


giacinto: Ha így megy tovább, újra ki lesz írva minden szülészeten: „Lánynak dicsőség, asszonynak kötelesség.”


oregsoma: Mint tudjuk, a kötelező gyermekvállalást leginkább ott alkalmazták, ahol a népességfogyás sürgős pótlására volt szükség. Például a hitleri Németországban a háború alatt, a világháború után a Szovjetunióban, ahol még a külföldre történő házasságkötést is tiltották, Magyarországon a Ratkó-korszakban. Attól eltekintve, hogy gyors eredmény nem várható, hiszen csak maga a terhesség kilenc hónap, és utána még 16-20 év kell ahhoz, hogy a befektetett „tőke” elkezdjen visszatermelni, van egy másik, ennél súlyosabb gond is. Az aránylag rövid idő alatt jelentkező nagy népszaporulat miatt hirtelen több bölcsődére, óvodára, iskolára, pedagógusra, védőnőre, gyermekorvosra, gyermekruhára, miegymásra van szükség. Viszont ezek a kapacitások a csúcslétszám lecsengése után nagyrészt feleslegessé válnak.


Csikar: Egy buta szlogen annak idején a szobák és kerekek mennyiségét maszlagolta össze a gyermekek számával – a Fidesz elérendő céljaként feltüntetve azt. Ugyan hogy lehet – több mint tíz év után – társítani a három fogalmat? Hol teszi lehetővé három gyermek vállalása a három szoba és a négy kerék birtoklását egyidejűleg ilyen elképesztően alacsony alkalmazotti átlagkereset mellett? Ennek ismeretében a népesség csökkenése miatti kormányzati ejnye-bejnye sértő, álszent és cinikus.