Popper Péter: Hit és politika

A baloldaliság megközelítése más szemüvegen keresztül, mint itthon szokás:
-

Mészáros István

1930. december 19-én született. Az 1950-es évek első felében Lukács György legszűkebb tanítványi köréhez tartozott. 1956 nyarán a Bernáth Aurél, Déry Tibor, Illyés Gyula, Kodály Zoltán és Lukács György által létrehozni szándékozott, széles nemzeti egységet reprezentáló folyóirat, az Eszmélet felelős szerkesztőjének kérik fel (a lap azonban az októberi felkelés kitörése miatt nem jelenhetett meg, két lapszáma csupán emigráns kiadványként 1958-ban Londonban kerül kiadásra). M.I 1956 végén Nyugatra emigrált, előbb Olaszországban dolgozott, itt írta meg olaszul József Attila és a modern művészet c. művét (Argumentum - Lukács György Archívum, Bp. 2004), majd Angliában telepedett le, ahol a brightoni University of Sussex filozófiai tanszékének vezető professzora volt több évtizeden át. Oktatott Kanadában s több latin-amerikai országban is, ahol az 1980-as évek vége óta a jelenkori baloldali/szocialista filozófiai-társadalomelméleti gondolkodás egyik leg(el)ismertebb képviselőjeként tartják számon. M.I az MTA külső tagja, 2006-ban Lukács György-díjban részesült: http://nol.hu/archivum/archiv-396982 . Fő műve a 4 részes Beyond Capital c., angolul először 1995-ben megjelent monumentális monográfia (London, Merlin Press Ltd.), amely a tőkeviszony korlátjait kutatja; tucatnyi egyéb nyelvre is lefordították, Venezuelában a mű egyes fejezeteit brosúrafüzetekben, több tízezer példányban terjesztik. M.I. és Hugo Chavez között személyes barátság áll fenn, amely jóval Chavez hatalomra kerülése előttről datálódik. (Mészárost Chavezről ld.: http://www.monthlyreview.org/0707meszaros.htm ) A mű első két része magyarul: A tőkén túl. Közelítések az átmenet elméletéhez. Első rész: Az ellenőrizhetetlenség árnya, L'Harmattan - Eszmélet Alapítvány, Bp., 2008; A tőkén túl. Közelítések az átmenet elméletéhez. Második rész: A szocialista kritika történelmi öröksége, L'Harmattan - Eszmélet Alapítvány, Bp., 2009. Magyarul (az Eszméletben és az Ezredvégben közölt számos tanulmányán kívül) megjelent könyve még: Szocializmus vagy barbárság, Napvilág Kiadó, Bp., 2005. Fontos egyéb munkái: Marx's Theory of Alienation (1970), Lukacs' Concept of Dialectic (1972), The Work of Sartre: Search for Freedom (1979), The Power of Ideology (1989).

forrás: http://www.mebal.hu/

"Így a baloldali pártok és a szakszervezetek nem tudnak fellépni érdemben a szegényebb, fejletlenebb országokban (pl. Magyarországon) a burjánzó vadkapitalizmus kinövéseivel szemben."

Sőt, a túlzott liberális irányba sodródással még tovább rontottak a helyzeten.

Szocialisták veresége, tanácstalansága:
Ortega írja a 28-as kommentben, és én ezt nagyon fontosnak tartom, hogy a tőke nemzetközivé (globálissá) vált, ezért megtámadása esetén a tőkés elviszi a működő tőkét egy nyugisabb országba, itt pedig marad a MUNKANÉLKÜLISÉG. A szocialisták és a szocdem. viszont nem váltak nemzetközivé, ezért gyengék, az egyes atomizált országok a multik által kijátszhatók. Így a baloldali pártok és a szakszervezetek nem tudnak fellépni érdemben a szegényebb, fejletlenebb országokban (pl. Magyarországon) a burjánzó vadkapitalizmus kinövéseivel szemben.

Visszatérve a cikkhez, a fentiek miatt tehát az MSZP hiába változna át szocdemmé, nemzeti szinten nem tudna érdemben harcolni a vadkapitalizmus igazságtalanságai ellen- pedig a baloldalnak ez lenne most a fő funkciója és ezzel nyerhetné meg a választók nagy részét-mivel ezzel a tőke kivonulását okozná, amely munkanélküliséget generálna. Tehát nagyon reménytelen a helyzet, nem csoda hogy az MSZP lebénult, per pillanat tanácstalan és deffenzív.
(A multikat jelenleg a jobboldal (Fidesz módjával, Jobbik keményebben) bírálja, és ezzel rövid távon jelentős számú szavazatot nyerhet.)

Hit és politika:
Szerintem hinni csak reálpolitikában szabad. Politikában a hit is fontos, de az objetív háttér, a társadalmi, gazdasági jelen és a várható tendenciák figyelembevétele nem nélkülözhető.

Más.
Néhány előző kommentben szó volt a kereszténységről, egyházról, szocializmusról. Ezzel kapcsolatban Márai Sándor Naplójából szeretnék idézni.

Naplórészlet 1945-ből:
„H. elvtárs úr nem alszik és a jövőről beszélgetünk. Mint képzelem a jövőt? Azt felelem, hogy én a kereszténységben hiszek; nem a vallásos, dogmatikus, hanem az etikai kereszténységben. A marxista szocializmus önmagában sivár. Ha nem tudunk az emberi fajzatnak a létezéséhez egyfajta erkölcsi pátoszt adni, dögvész követi a dögvészt.”

Két naplórészlet 1946-ból:
„Mi segíthetne? Az a szocializmus, amely a kereszténység etikai értelméből társadalmi gyakorlatot csinál. Hol az ember, aki ezt a könyvelést megfelelő erővel és pátosszal ki tudja mondani? Nincsen sehol. (S az Egyház, mai alkatában, legkevésbé alaklmas erre!) „

„A kereszténység igen nagy erő. Talán az egyetlen kivezető erő ebből az anarchikus zűrzavarból, amelyben a világ elsüllyedni látszik. De féltem a kereszténységet az Egyháztól. És féltem a papoktól. Két kereszténységről beszélünk….
Én csak olyan kereszténységben hiszek, amely tagadja a nemzeti és a földi hatalmat. Az Egyház és a papok akarják a földi hatalmat; s ezért lehet „sikerük”, de igazában erőtlenek.
Ha továbbra is a papi iskolákra bízzuk az ifjúság nevelését, akkor a demokrácia elvesztette minden fejlődési lehetőségét. Ez fontosabb, mint a földreform vagy a tervgazdálkodás, az energiaüzemek államosítása stb.”

Naplórészlet 1947-ből:
„Ha valaki igazán keresztény, végzetesen és alkatilag az, nem végezheti másképp, csak ellenzékben - össze kell ütköznie a keresztény egyházakkal. Nem véletlen, hogy Goethe utolsó pillanatig pogány maradt, és Tolsztojt nem akart eltemetni az ortodox egyház.”

Irogattyú

Had segítsek egy kicsit. Remélem ez a baloldali ember nem olyan jövőt szán a gyermekeinek, mint amit a baloldali társadalmak eddig megvalósitottak, a Szovjatúnión , Kubán át Dél- Koreáig.
Remélem nem szeretné fakéreggel táplálni az utódait, ahogyan ezt a dicsőséges kommunisztikus társdalmakban teszik.
Mi jobboldaliak arra törekszünk, hogy megőrizzük maguknak a világot és elejét vegyük az olyan törtenelemnek, ami szakadatlan harc az ellen, ami nélküle nem lett volna.
Egyszer talán mégis csak véget ér az "eszme gyózelme a józan ész felett.
Szebb jövőt. Hiszen mindannyiunkra ráférne.

Kedves Irogattyú!

Egyszerűen megdöbbentett lényegre törő tisztánlátása. Nem találkoztam még a két világnézet ennyire tökéletes megfogalmazásával.

- egy baloldali ember az általa elképzelt jövőt szeretné biztosítani gyermekeinek, egy jobboldali pedig az általa elképzelt múltat… - Helyettesítsük be az elmúlt húsz év történéseibe. Teljesen találó. Modernizációs kísérletek és azoknak való mindenáron betartás.

Hosszan törtem a fejemet, hogyan lehetne röviden jellemezni a baloldal és a jobboldal közti különbséget.

Talán sikerült: egy baloldali ember az általa elképzelt jövőt szeretné biztosítani gyermekeinek, egy jobboldali pedig az általa elképzelt múltat…

Kedves hegyaljai!

ha kicsit figyelmesen olvassa írásaim, láthatja, hogy nem az MSZMP-ről szól, hanem magáról a baloldali elvről, a baloldaliságról. Ahogy Magyarországon sem lehetett soha egyenlőségjelet tenni a baloldaliság és az éppen regnáló baloldali hatalmi kurzus közé (MKP, MSZMP, MSZP)
Ahogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a kereszténység és a katolicizmus közé.
Persze könnyebb az embernek, ha végtelenül egyszerűsíti a kérdést jó és rosszra, csak ennek is vannak hátulütői. Az emberre a naív, primitív, demagóg jelzőt ragasztják. Így, ismeretlenben még elmegy, de ha az embert közvetlen környezet bélyegzi meg - más a helyzet.
A szavaknak ereje vagy. Nem azonos a kritika és a pocskondiázás.

Kedves berzsian56!

Amikor olyan elvekről beszélünk, hogy jobb - vagy baloldal, csak az alapelvekben kereshetjük a közöst a különböző országok politikai szervezeteiben, mozgalmaiban. Az elvet, a kötőanyagot. A gyakorlati megvalósítás az nemzeti kultúra, társadalmi környezet miatt eleve különböző.
Nem szabad fekete - fehérben nézni sem a jelen, sem a múlt történéseit. Mi volt a létező szocializmus? Baloldali köntösbe öltöztetett, baloldali ideológiát használó állammonopol kapitalizmus. Nemzetünk történelméből sajnos kimaradt az eredeti tőkefelhalmozás, a klasszikus kapitalizmus kora, mely törvényszerűen magával hozza a valós, ütőképes szakszervezetek kialakulását. Előbb említettem: a világ valóban ütőképes szakszervezetei giotin alá tették fejüket a nacionalizmus érdekében.
Ma nincs elfogadott recept sem a baloldali ideológiát illetően, sem működését tekintve. Mint említettem: a tőke, a pénzvilág lett nemzetközivé, a szakszervezetek, a munkásmozgalom nem. Egy országban a szakszervezetek ha igazán harcosak lesznek, fogja a tőke, és elviszi a gyárakat nyugodtabb országba.
Ezekre a kérdésekre nem halljuk a jobboldal válaszát sem. Pedig az alapvető problémák innen erednek. És nem a nemzetközivé lett tőkét kell felszámolni. Túl kell lépni a neoluddista gondolkodáson. Az emberiség a pénzgazdálkodásnak köszönhette felemelkedését, s ma is az a fejlett társadalom alapja.

Kedves ortega
Én a baloldalt illetően arra szándékoztam utalni, hogy a szakszervezetek szerepe a baloldali politika megformálásában , lassan harminc éve idejétmúlt, a szoláldemokrata jelleg meg legfeljebb a Nyugat -Európai pártokban lelhető fel.
Pontosan idekívánkozik, egy jó huszonötéves történet.
Egy vidám ligeti május elsején azt kérdeztem a szónok Horn Gyulától: miből gondolja, hogy a sikeres Nyugat Európai pártok a maguk MSZP -jével egy napon említhetők?
A szónok a maga kültelki stílusában ezzel kezdte:Na idefeigyeljen, magához beszélek. /hiába ehhez voltak szokva/Es innen, hosszasan ecsetelte a svéd szocialista párt szerepét.
Volt rendes fújozás amikor visszakérdeztem: a svéd szocialista párt, mikor akasztott negyven év diktatúrát a saját népe nyakába?
Szóval a cikkíró sajnos nem téved, amaga is régi baloldali ember, sőt volt kormánytanácsadó.
Azt hiszem, tudja miről beszél. Remélem nem lehet most is szótlanul elmenni mellette.

Kedves berzsian56!

Kellemes meglepetés a stílusváltása.
Baloldali nézetemről - hogy mit értek baloldaliság alatt - nem írtam, tehát nem is ítélheti meg, hogy túlhaladott, avagy nem.
Alapvető törvényszerűségekre, ellentmondásokra igyekeztem rávilágítani. Mi korunk alapvető ellentmondása? Nem a világméretekben szabad tőke, pénz, profitáramlás mellett a szociális gondoskodás nemzeti keretek között maradása?
alapvető kérdés, hogy a globális gondolkodás kialakul-e mielőtt akár a Föld, a természet, akár az emberiség többségéhez tartozó szegények reset-et nyomnak.
Ön ajánlja a Protestáns etika című könyvet. Elég sokat foglalkoztam a protestantizmus történelmével. Egy a gond. A mi nemzeti kultúránk gyökerei döntően a katolicizmusban keresendők. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Véleményem szerint a jobb - baloldali kategóriákban gondolkodást túlhaladta az élet. Valami új, valami más kell. Ami előrevisz.

Kedves ortega

Meggyőződésem, hogy az Ön baloldaliságról alkotott nézetei felett rég eljárt az idő.
Ezt a megközelítést, már a balosok is több mint harminc éve tagadják.
Ez inkáb az ötvenes- hatvanas éveknek felel meg.
Ők legalább szociális piacgazdaságról beszélnek. Igaz elfelejtik megmondani mit értenek alatta.
Mert ennek a magát baloldalinak nevező csűrhének, éppen a szociális érzékenység a leggyengébb oldala.
Ezek nem csináltak mást, mint közösségi társadalmat hírdetve ott tömték a zsbüket, ahol lehet. Sajnos közösségi elveket hírdetve, egy percig sem feledkeztek meg az egyéni haszon elvéről.
Ha a jobboldalról többet szeretne tudni, vegye elő Max Weber Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című könyvét.
Abban részletesen megtalálja, hogy a jobboldal nem hírdetett egyenlőséget, de figyelt a szociális keretekre, az ígéreteit mindíg megtartotta, akkor is ha egy szerződést egy adott szóval , vagy egy kézfogással kötötte meg.A kölcsönös előnyök elvét hírdette és erkölcsi alapon állt. Ez persze nem a korai, és nem is a mostani vadkapitalizmus .Ez inkább a Hanza városok kereskedelmére volt jellemző.

Kedves berzsian56!

Tetszetős kimenekülni, tudatlanságunk leplezése miatt. Másra kenni, hogy ködösít. Félek, hogy ugyanez a vád ér, ha a nevesített három témakör kapcsán kifejtem véleményem. Adós a kereszténység társadalom formáló szerepének válságára adott magyarázattal.

Téved a cikkíró. A baloldal eredendő válsága nem a három okra vezethető vissza. A baloldalt a tőke elleni harc hozta létre, tette nemzetközivé. Ez a harc sikerrel kecsegtetett, hisz a jóléti társadalmak alapja harcuknak köszönhetően megteremtődött. Betegbiztosító, nyugdíjbiztosító, az oktatás általánossá tétele mind ezen kényszerek hatására jött létre. Legjobb példa Bismarck Németországban véghezvitt reformjai az 1800-as évek vége felé. A katolikus egyház a baloldal térnyerése miatt volt kénytelen keresztényszocialista tanok megfogalmazására. (Rerum novarum)
A baloldaliság eszméjét a nemzeti baloldali mozgalmak árulták el - a szakszervezetek hathatós vezetésével - 1914-ben. Felsorakoztak a nemzeti imperializmusok mögé az első világháború kitörését követően.
Behódoltak a nemzeti baloldalalak a nemzeti imperializmusoknak.
Felesleges egységes baloldalra hivatkozni. Hogy jön a magyar munkásmozgalomhoz Vietnam, meg a többi. A szerző ebben a témakörben szerintem tévúton jár. Azt akarja rábizonyítani a létező (létezett) szocializmusra, hogy a rokokó nemességhez hasonlóan ők is azt hitték, hogy a közös társadalmi boldogság (deus ex machina) felülről száll le, mint az áldás.
Az emberi - társadalmi - ellentét az emberi természetből ered. Intelligencia és környezet kérdése, mit hoz ki.

Az a három szempont szerinti csoportosítás közönséges torzítás - főkép úgy, hogy az ellenpólus nem jelent meg. (jobboldal)

Kíváncsian várom, képes-e túllépni a kocsmastíluson.
Várom válaszát.

ortega

Engem, a sok ködösítés helyett jobban érdekelne a cikkben feltett három kérdéskörre adandó válasz.
Ne kerülgessék, mint kutya a forró kását vágjanak bele.
Ha nem megy, majd segítünk.

Kedves berzsian56!

Talán a XIII. Leó pápa Rerum novarumja, és a magyar püspöki kar 1994-ben kibocsátott Levél a jóakaratú emberek nem ismerős?
Kérem jelezze, szívesen segítek megismerésében.

ortega
Ez az utolsó már nagyon az alja. Én megértem ,hogy beszorultak , de ennyire baromnak nem kötelező lenni.
Erről a nagypofájú szürkeállományról a társadalom már kimondta az ítéletet: Két százaléknyi szürke, aki a semmire veri a nyálát ,mert egyebe sem volt.
Ez a szerencsétlen vesztesek nyomorúlt ágálása.

Kedves nicolas!

Magam is körülbelül ebbe az értelmi közegbe helyezem berzsian56-ot. Falun nőttem fel, ahol a bolondot is a helyére parancsolták. Nem párbeszédet akartam folytatni ezzel a csőcseléklelkűvel, hanem becsaltam a csőbe. ő a baloldalt pocskondiázza. Hát lásson egy kicsit mélyebbre. A világ nem fekete - fehér, ahogy vezérük el akarja hitetni velük.
Kíváncsi leszek arra, hogy Orbán hogy hajtja végre a hosszú kések éjszakáját a FIDESZ-ben választások után. Hitlernek nem volt más lehetősége. Az utca Röhm kezében volt, másfél millió SA taggal, és szocializmust akartak, amitől addig a nyilvánosság előtt Hitler sem határolódott el. A háttérben egyezett ki a nagytőkével. Viktor előtt sem áll más út, mint a demagógiával leszámolni. De ma nem lehet vázában hazaküldeni azok hamvait akik veszélyesek rá nézve. Ördögi kör Orbánék számára.
A hit a politika és a racionalitás.
A cikkíró egyoldalú megközelítést használ. Miért kerüli a kereszténység társadalomszervező képességének válságát? Fényévnyire van a FIDESZ a XIII. Leó pápa Rerum novarumjától, de a magyar püspöki kar 1994-ben kibocsátot Levél a jóakaratú emberek-től is.

Ugyan kedves "ortega"!Ne legyen ilyen naiv."berzsian" egy nyóckeres kricsmi szintjén képes vitázni.Á dehogyis vitázni.Ő erre képtelen,csak a nagy süketeléshez ért.Azt gondolja,hogy jópofa,pedig csak egy gyenge
fröccsös fószer.Képtelen megérteni az Ön érvelését.

Kedves ortega

Akkor nézzük:" Jézus követőinek úrvacsorája, az Úr előtti egyenlőség vallása nem azonos a farancia forradalom szabadság- egyenlőség-testvériség üzenetével"?

De, nem ám. Annyira nem , mint azt az utána következő évszázadok történelme bizonyította.
A vallás pedig évezredek óta kiterjedtebb fogalom volt, mint azt Ön láttatni szeretné. Messze nem egy intézményasített hit.Ezerszer , tízezerszer több ennél. Az egyház , meglehet valóban egy hatalmi szerv is volt egyben, hiszen évszázadokon át nem csak az állam, a jog szerepét töltötte be, hanem az egyetemes európai kultúra letéteményes volt.
Ha most végigmegyünk Európa fővárosain ,és más tájain, ezek a városképek, szellemi örökségek Velencétől Párizson , Rómán át Szentpétervárig ennek a szellemi örökségét hírdetik , és egyben azt is mennyivel volt, mint egy" keretek közé szorított hit"

Kedves berzsian56

Magam hozzászólásaimban nem tértem el a cikk fő gondolatmenetétől. a hit és a politika.
Mi a baj azzal, ha valaki baloldali eszmékben hisz? Jézus követőinek úrvacsorája, az Úr előtti egyenlőség vallása nem azonos a francia forradalom szabadság - egyenlőség testvériség üzenetével?
Mi okozza a problémát? a vallás intézményesített (szervezeti keretek közé szorított) hit. Az egyház pedig a hit hatalomtechnikai szervezete.
Emberek vagyunk. Mit ír a cikk szerzője a francia forradalom folyamatáról, melyben ott az emberi gyarlóság: - A francia forradalom akkor kezdődött el, amikor a rokokó arisztokrácia már nem hitt történelmi küldetésében, és barátkozni kezdett a néppel. Amikor azt hitte, hogy a közös társadalmi boldogság (deus ex machina) felülről száll le, mint az áldás, és tehetetlen döbbenettel figyelte a gatyátlanok forradalmát és a méltóságos fejek hullását a guillotine alatt.
Tehát vigyázni kell a próféta alkatúakkal. És nem csupán a francia forradalomra, nem csupán Sztálinra, Mao-ra, Hitlerre gondolok. A lélek bonyolult szerkezet.
Visszakérdezek: hol van a hit határa az ókori kultúrákban (görög, római, egyiptomi), és hol van a hit határa a modern (XX-XXI. századi) társadalmakban? - a cikk alcíme függvényében: - „Abban hiszek, amit nem tudok.” (amerikai kisfiú, egy pszichológiai vizsgálaton)

Kedves ortega

Nem lenne helyesebb megválaszolni azokat a kérdéseket, amit Popper
most feltett.
Mert, ezt sajnos nem lehet megúszni.
Én szegény, koszos mucsai mit is tehetnék hozzá ehhez, mint a "Lelkek és göröngyökből" a maguk számára ,most a göröngyök következnek.
Mit lehet tenni? Ilyen idők jönnek.