Hetilap kereső

Kasza László írása

Az áprilisi választások után azt gondoltuk, hogy Orbán Viktornak kétharmados támogatottsága van. Az új parlament első ülése óta tudjuk, hogy kilencvennyolc százalékos. A szocialista képviselők nagy része – köztük a párt számos vezetője – megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Azt a törvényt, amelynek elfogadását korábban mindig ellenezte. Ötvenkilenc szocialista képviselőből csak három voksolt ellene. A többi nemet mondott pártjának korábbi politikájára. Az, hogy a párt jelenlegi és a volt elnöke, Lendvai Ildikó és Kovács László „elkésett” a szavazásról, magyaros színt ad az eseménynek. KASZA LÁSZLÓ elemzése.

Azt persze lehetne mondani, hogy a Fidesz most benyújtott törvényjavaslata jobb a korábbinál. Ez részben igaz is. (Az állampolgárságot nem etnikai alapon adnák, és nem jár automatikusan választási joggal.) Ennek ellenére érthetetlen, hogy az MSZP képviselőinek többsége olyan törvényt fogadott el, amelynek fontos részei ellen a párt még a szavazás előtti órákban is tiltakozott, módosító javaslatcsomagot nyújtotta be. (A parlament tagjainak vallási alapon történő megkülönböztetése, a határok bizonyos feltételek melletti módosításának lehetősége stb. ellen.) A Fidesz valamennyi módosító javaslatukat elutasította. Az MSZP-s képviselők többsége mégis megszavazta a törvényt.

Mesterházy Attila, a szocialisták elnöki posztjának várományosa, aki szintén igennel voksolt, kijelentette: „A Fidesz-kormány lesz a felelős olyan problémákért, amelyeket a kettős állampolgárságról szóló törvény okoz.” Elfelejtette hozzátenni, hogy ő és pártja képviselőinek a többsége támogatta ezt a később problémákat okozó törvényt. Az ilyen intellektuálisan nehezen értékelhető kijelentések, valamint a szocialistáknak a szavazáskor is tanúsított megosztottsága magyarázzák, hogy a párt miért jutott oda, ahol van.

Ez kevés reményt ad az MSZP belátható időn belüli megújulására. Pedig az erős ellenzék éppen úgy tartozéka a demokratikus parlamenti rendszernek, mint a kormány. Az ugyanis, hogy Orbán szerint „a parlament ellenzék nélkül is működik”, csak az új kormányfő demokráciafelfogását tükrözi és minősíti.

Szavazati jog?

Az viszont igaz, hogy a Fidesz politikájában kezdettől fogva fontos szerepet játszott a határokon túli magyarság problémája. Ebben a feltételezhető őszinte nemzeti érzés mellett pártpolitikai taktika is szerepet játszik. A rossz emlékű Mikola István, Orbán akkori helyettese mondta a 2006-os választások előtt, hogy szavazati jogot kell adni a határon kívüli magyaroknak, és a Fidesz húsz évre bebetonozza magát a kormányba. Szavazati joguk a törvény mai formája szerint ugyan nincs a külhoni magyaroknak, de nem kizárt, hogy a Fidesz kétharmados többségével megváltoztatja a választási törvényt.

Majdnem bűn

Ugyanakkor nehéz feleletet találni arra a kérdésre, hogy Orbán miért sietett még a kormány beiktatása előtt keresztülvinni a állampolgársági törvényt. A legelfogadhatóbb magyarázat feltehetőleg az, hogy egyrészt gyorsan eleget akart tenni a nagy várakozásnak, amelyet a társadalomban a választások előtt keltett. Másrészt, hogy a nemzeti érzés táplálásával el akarja terelni a figyelmet azokról az elengedhetetlen megszorító intézkedésekről, amelyekre a gazdasági helyzet kényszeríti.



Mindennek ellenére érthetetlen, hogy három héttel a szlovák választások előtt erőszakolta ki a döntést Orbán. Tudta, hogy ezzel a szlovák radikálisok magyarellenes politikáját támogatja. Azzal is tisztában volt, hogy az új törvény nehéz helyzetbe hozza azokat a magyar származású szlovák állampolgárokat, akik élnek a budapesti kormány nyújtotta lehetőséggel. A pozsonyi parlament azonnal törvényt hozott, amely szerint automatikusan megvonják a szlovák állampolgárságot azoktól, akik felveszik más ország állampolgárságát.

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint a szlovákiai magyarok kénytelenek lesznek eltitkolni magyar állampolgárságukat. Akinek ez sikerül, annak éppúgy hazugságban kell élnie, mint a kommunizmus éveiben. Egy másik szlovákiai magyar politikus, a Most-Híd párt elnöke, Bugár Béla szerint viszont a szlovák titkosszolgálat ki fogja deríteni, hogy ki kapott magyar állampolgárságot. Ezért tartja Orbán politikáját „majdnem politikai bűncselekménynek”, amely emeli a nacionalista szlovák pártok népszerűségét a választások előtt.

Ismert tény, hogy a szlovákoknak az állam és a nemzet viszonyáról alkotott felfogása ma ellentétes a miénkkel. Szerintük „a nemzet ott van, ahol az állam”. Ennek a felfogásnak megfelelően igyekeznek „feltölteni” az államot nemzettel, olyan, a kisebbségeket diszkrimináló, a huszonegyedik század szellemével ellentétes intézkedésekkel, mint a nyelvtörvény. De ne feledjük: a tizenkilencedik, huszadik században mi ugyanezt tettük. A baloldali elfogultsággal nem vádolható Kosáry Domokos szerint a történelmi Magyarország területén a tizenkilencedik század negyvenes éveiben a magyar nemzetiségűek aránya mindöszsze 35–37 százalék volt. A többi román, horvát, német, szlovák, rutén. A „kisebbségnek” tehát kétharmados többsége volt az országban. 1910-ben Nagy-Magyarországon száz lakosból csak negyven volt magyar. Ebbe már beleszámolódtak az asszimilált zsidók (négy százalék), és benne volt ugyanannyi román, szlovák, szerb, akik kényszer hatására vallották magyarnak magukat.

Ha ma a 64 vármegyéről beszélnek egyesek, feltehetőleg nem tudják, hogy a Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálásáról kiadott statisztikai évkönyv szerint az utóbb elcsatolt 38 vármegye közül csak egyetlenegyben volt 70 százalék feletti a magyarok arányszáma. Erdélyben, ahol a lakosság mindössze 34 százaléka volt magyar, csupán két megyében voltunk többségben. Az összes többi megyében más nemzetiségű volt a többség.

Ami pedig a mát illeti: hangos nemzeti öntudattal, sértődöttséggel állunk ki a határon kívüli magyarok mellett, amikor ez semmibe sem kerül. Viszont a kettős állampolgárság ügyében rendezett 2004-es népszavazáson, amikor ennek tétje lett volna, a választásra jogosultak fele sem ment el szavazni. Nem akarta veszélyeztetni saját jólétét. Ezért a népszavazás érvénytelen volt. De jellemző, hogy a leadott szavazatoknak csak 18,9 százaléka támogatta a kettős állampolgárságot.

Kérdés, hogyan reagál a magyar állampolgársági törvényre az Európai Unió. Pozsonyban tudják, hogy Budapest számára ez kényes pont. Fico miniszterelnök máris kijelentette: „A törvény kapcsolatot kíván teremteni magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok és a magyar állam között. Ez nagyon-nagyon veszélyes a térség és Európa számára.”

Brüsszeli nyelv

Fico tudja, hogy a brüsszeli nyelvet beszéli. Ott abban a reményben döntöttek a térség országainak felvétele mellett, hogy az évszázados nemzeti ellentétek, a határviták megoldódnak a közös EU-tagsággal. Az egyre élesebbé váló magyar–szlovák ellentétek mutatják, hogy tévedtek. A német Süddeutsche Zeitung feltételezése szerint „Brüsszelben még nincsenek tisztában azzal, hogy a görög gazdasági katasztrófa mellett Kelet-Európában új, a görögnél veszélyesebb tűzfészek van kialakulóban”.