Rendszerváltás? Életveszélyes játékba kezdtünk

Ritka élmény olyan elemzést olvasni életünk e felettébb fontos időszakáról a mellyel a hozzászólók is szinte teljes azonosulással egyetértenek.Ez úgy a szerző,mint a hozzászólók józanságát fejezi ki ,amit azért tartok oly nagyra, mert napjainkban annyira hiánycikk.
Fellelkesedésemen túl bízom abban is,hogy a szerző, vagy hasonlóan gondolkodó kollegái vállalkoznak arra is, hogy a rendszerváltást megelőző évtizedeket is hasonló objektivitással mutassák be. Nem "szerecsenmosdatásként" de szakítva azzal a divattal,hogy kifizetőbb??? " a mosdóvízzel kilöttyinteni a gyermeket is" Különös tekintettel-az igazságosságon túlmenően-arra,hogy a mi gyermekünkről van szó, akkór is ha egyesek édes gyermeküknek, mások pedig moöstohájuknak tekintik.

Az elüttem szólóval ellentétben a rendszerváltó értelmiség és elit nem bukott el. Elérte azt amit akart. Az egész renszerváltás essenciája úgy érzem a következőkből kitűnik. A szoc. rend vezető politikai elitje az adott ideológiai közeg korlátai között megszerezhető vagyont már birtokolta. továbbí gyarapodásának alapvető gátja volt a rendszert meghatározó ideológiai alap. Kizárta a korlátlan magánbirtoklást. A közösségi gazdasági közlekedés korlátlan magáncélú megcsapolásának a lehetőségét.( Pl. korlátozva volt az ingatlanok száma és mérete. Lehetett ugyan alakítani szövetkezeteket - voltak is - ám annak méretétől függetlenül abban csak résztulajdont birtokolhattak, stb.) Aki akkor prosperált ismeri. Fogta magát hát a "renszerváltó elit" összekacsintott a "renszerváltó éetelmiséggel". És rendszerváltottak. Mit buktak el? A láncaikat. A gesztenyekaparásnak csak egy gátja van, a gesztenyék száma.Az eszköz a módszer a mérték ezen belül szabad.

.
Külön kiemelem, mert ITT dőlt el minden, s itt bukott el az ún. elit és az ún. rendszerváltó értelmiség:
.
"...Az új Magyar Köztársaság első népszavazása, az SZDSZ által generált 'négyigenes' 1989 novemberében mindjárt igazi nagy össznépi átverés volt. Azért, hogy kipasszírozzák Pozsgay Imrét a hatalomból, a köztársasági elnök megválasztásának kérdését egybekötötték a 'kommunista' munkásőrség, a munkahelyi pártszervezetek feloszlatásával és az MSZMP pártvagyonának szétosztásával. A népszavazást megtartották, annak ellenére, hogy ez utóbbi három kérdésről már októberben döntött az Országgyűlés, tehát 'döglött lóra' ültették az embereket. ..."
.

Nem vadászni kell.
Öszefogni, megtárgyalni, öszeveszni, ha szükséges, egyeztetni, közös erövel képviselni amiben megegyezünk.

Tudom...utópia.

Csakhogy az a baj, a fövadász aspiránsok még nagyobb nyul irtást rendeznének, ország mentés cimén....

Hát akkor mi legyen?Várjuk ki amíg a TGM-es zöld baloldal megerősödik?Ahhoz hosszú évek kellenek,vagy várjunk a messiásra?Nem léttezik hogy mindenki csak tönkre akarja vágni ezt az országot.Vagy a megoldás hogy a nyulak mindig keresnek egy vadászt aki a fővadászra is vadászik?Ez már a nyulaknál is káoszt okozna.Én mint öreg nyúl,speciel már unom ezt a jelenlegi fővadászt.

Kedves Frstccvaros !
Nekem az abajom, hogy hiába szavaznánk le és küldenénk el a jelenlegi kormányt. Elkeserítő amit mondok. De olyan az érzésem a helyzetünk azoknak anyulaknak a helyzetéhez hasonlít, akik demokratikusan népszavaznak arról, hogy ki legyen a fővadász a nagy őszi nyúlvadászaton.

Vagy miért nem tartunk népszavazást arról hogy el kellene-e kergetni ezt a kormányt idő elött,hogy ne tudjanak tovább rontani az ország helyzetén?

A cikkben leírtak minden sorával egyetértek. Ahozzászólások többségével is, de nem értem, hogy valaki miért sajnálja azt, hogy nem volt módja bizonyos dolgokat elkövetni. A pesszimizmus most uralkodó, pedig a húsz év alatt történtek szép dolgok is. Amikor visszatekintünk a hibákból okulni kellene és úgy tervezni, alakítani a jövőt. Nagy felelősség terheli az értelmiséget a jövő formálásában.
Amikor bizonyos köröknek, csoportoknak az elveit nem vitatjuk meg hanem népszavazást tartunk, hogy döntsön a nép, az csak kibuvó. Miért nem tartottunk népszavazást arról, hogy milyen címert akarunk?
(Lénygetelen kérdés, de lehetett volna a Kossuth címer koronával) Beszélnünk kell és vissza kell állítani az egymás iránti toleranciát.

Lambrosnak gratulálok!Leírta a gondolataimat(beismerem nekem ilyen frappánsan nem sikerült volna).Vannak még normális emberek,csak sajnos ilyen keserűek.Űdv

A cikkíró a hozzászólók sajnos közel járnak az igazsághoz. Valamit megint elkúrtunk. (Ez történelmünk haladó hagyománya.)Én annyiból egy kicsit árnyalnám a dolgot hogy nem mindnyájunkra vonatkozik. Ezt a köpönyeget a Magyar Értelmiségnek azon belül is főként a politizáló értelmiségnek kellene magára venni. Büszkén vállalták a rendszerváltást, mindenkit kárpótoltak az elődők bűneiért, az elszenvedett anyagi és erkölcsi sérülésekért. Megtagadták a közelmúlt minden mozzanatát, elvét és erdményét és minden hibáját és bűnét.Ám elég lett volna csak az utóbbíaktól elhatárolódni. Majd az előttem szólók által leírtan, erkölcstelenül - ám törvényesen - megteremtették az új gazdasági elitet. ( És láss csodát a gazdasági és a politikai elit szinte ugyanaz). Könnyű volt törvényesen, ..... hiszen a törvényalkotó és a ...... ugyanaz volt. Minden törvényen ha jól emlékszünk mindíg maradt kiskapu. Ami addig volt nyitva ameddig a politikai elitnek szüksége volt rá, és a kihasználásban kiszélesedés nem történt. Amint az érdek úgy kívánta, a kapu bezárult. ( Mindenki számára érthetetlen volt, hogy az olajügyek előtt miért csak ilyen hosszú idő után csukták be a kiskaput. Bár mindenki tudtni vélte miért hagytak kiskaput, a bezárásáról már oszlanak a vélekedések.)Szóval lehet ezt ragozni és fejtegetni.
Sajnos én egy olyan korosztály tagja vagyok Aki közvetlenül a háború után született. Igy nekem nem vult módom a zsidó vagyonokat elkobozni, zsidó és cigány embereket elhurcolni és megölni. Nem volt módomba magyar katonákat és frontszolgálatosokat a halálba és fogságba kergetni.Bár már éltem, de koromnál fogva nem volt módomba emberek vagyonát államosítani. Nem volt módomba senkit kitelepíteni, recskre száműzni. Nem volt módomba TSZCS-t létrehozni sem szépszóval sem erőszakkal.Mivel én az átlagember voltam ezért a renszerváltás előtt elkövett hibákat sem én követtem el. Nem vagyok jókedvű és elégedett. Mert mindezekért a hibákért és bűnökért én fizettem. Nekem kellett a kárpótlásokat a nyakamba hordani.Kártéríteni a zsidókat a hadifogjokat, a kitelepítetteket....! Az életem során addig így-úgy létrehozott (az állam kezében lévő)javakat valakik elherdálták, ennek az árát is én fizetttem a munkanélküliséggel és szegénységgel.És a jelen hibáiért is én fogok fizetni ha nyugdíjba megyek. Mert egy ilyen buta böszme nép vagyok. Úgy kell nekem ha nekem semmi sem jó. Nem is írom tovább mert, annyira talán nem vagyok ....

Jujj de nagyon ott van ez az iras....Es milyen igaz...es szomoru.

Igen, siránkozni, sajnáltatni magunkat már jól tudunk. És mi a teendő?
Egyöntetüen fölhördültünk, amikor "valaki" kimondta: elkúrtuk. Pedig igaza volt! és nem csak ő kúrta (és kúrja) el, ahogy azt értelmezzük!!
Mi is elkúrtuk, bizony.
Ahogy hagytuk, hogy a politika irányítson bennünket, ahelyett, hogy mi irányítanánk a politikát. És a bankok, biztositók, artisjus, adó, multik-plázák, és a többi: a szabadrablásos kapitalista játékokba beletörődünk. Hiszen félünk, még egy-két évig van mit féltenünk.
De mi lesz, ha hamarosan mindenünket elszedik, és nem lesz miért félnünk?
Tényleg egy újabb rendszerváltásnak kell jönnie? És merre? se jobbra, se balra nincs út, előttünk szakadék.... hátul a sötétség...
valahogy a politikától függetlenül kellene a társadalomnak összeülnie (hihi, micsoda képzavar!) és az értékrendjét, jövőképét megfogalmaznia. Amit rákényszeríthet a politikára, mert a forditottja már nem működik.

A rendszerváltás egy szükségszerű folyamat egyik jelentős állomása volt! Nagyon fontos, hogy VÉR NÉLKÜL ment végbe, amelyre a magyar történelemeben még sajnos nem volt példa! Éppen e békés jelleg eredményezte, hogy valamiféle konszenzus reménye is felrémlett, a legalapvetőbb nemzeti kérdésekben! Éppen a politikai élet főbb szereplői, összefonódva a gazdasági hatalmat nagyon akarókkal és megszerzőkkel okozták, hogy mivel a "TORTA KICSI VOLT" az osztozkodásnál háttérbe kerülők az ellentéteket szították és ezt a politikai hatalom megszerzésért vívott ádáz küzdelemmé változtatták! A gazdasági hatalom birtokosai előbb az Antall, majd a Horn kormány idején lebonyolított privatizációban megszilárdították gazdasági hatalmukat és a legerősebb befolyást gyakorolták a politikai elitre, aki "vevő is lett" erre a befolyásra! Hiszen a modern kampányra igencsak sok pénzt kellett rejtve elkölteni, és nyilván ennek következménye, hogy "nyújtották is a kezeiket" amikor a preferált pártok a hatalomba kerültek! A korrupció felduzzadt! És a értelmiség jelentős része is hasonlóan vett részt a "osztozkodásban" és prostituálódott! Nincs kilépés ebből az ördögi körből! A politikai elitünk (???) leszerepelt és nem képes a magújulásra! Sajnos más elitünk pedig nincs is!!! Ez kis hazánk tragédiája, mert éppen a rendszerváltás adta lehetőségeinket játszották el! Nekünk ugyanis tényleg Mohács kell!De azért remélem, hogy nem 150 évig nem tudunk majd egy élhető államban élni! De hogyan mászunk ki ebből a helyzetből???Csak nehogy Orbán legyen a megváltó!!! (A mai beszéde egy prédikáció volt! Semmi köze nem volt a kis magyar helyzethez!)

Hát valóban ebben a cikkben benne van minden. Anno megkérdezték a rendszerváltás első pénzügyminiszterét, hogya bankokat érdemes volt e akkoriban konszolidálni a termelővállatok ellenében és ő azt mondta, hogy ez a rendszerváltás kállója. Na most ezt a kállót lehetne tovább sorolni. De naív illuzió lenne, lett volna, ha azt hinnénk, hogy a rendszerváltás az első naptól a bbár időszaka. Olyanba kezdtünk bele, amiről fogalmunk sem volt. Azt hittük a lényeg, a fontos az, ha minél gyorsabban és bármi áron. A bármi áronnak ma meg van a hatása. Kiráusítottuk magunkat, nemzeti vagyonunkat, elsősorban külföldnek másodsorban azoknak a hatalom közelében lévőknek, akiknek volt információjuk és banki kapcsolatuk hogy a semmire hitelt felvegyenek és vagyonokat 10-20 %-os áron, vagy még annyiért se vegyenek meg. De még ez is rendben lenne, mert ez történelmi távlatban kis idő. A rendszerek egyikből a másikba nem mennek át csak úgy, üdvösen, kisebb nagyobb megrázkódtatás nélkül. Mi még ki is egyeznénk ezzel, hogy nincs nagy vagyonunk, nem lettünk tőkések, de a gyűlölködés ami belénk ivódott és érzelmi megosztottá tett bennünket, ez olyan bűn, amiben ez a két párt és vezetőik keményen benne vannak. Kettészakadtunk lelkünket, gondolkodásunkban és vitáinkban csak az érzelmek vezetnek. Senkiben sincs alázat a másik gondolata, szakmaisága iránt. Ez borzasztó. ha a fidesz javasol valamit, akkor az mszp veti el, és fordítva. Meddig megy még ez az adok kapok. Sajnos egy generáció élete is kevés lesz hozzá, hogy ezen változtasson. Már a gyerekeink is gyurccsányi és orbáni gondolatokkal szocializálódnak.Nálunk a politika lett a könny, vagy nehéz tragikomédia, amit show-ként nézünk a tv-ben. kényszeredetten nevetünk, vagy fájdalmasan sírunk. Meddig?Meddig? A politika hit lett, belépett a vallás helyébe, vakká és bigottá tett. Köszönjük!!

Nincs mit hozzáfűzni a cikkhez. Így van.