Nagyot szóljon, nagyon fájjon, nagyot üssön

"Amellett hogy a kormány képtelen a kormányzásra,sem programja,sem akarata..."ha nem tudnánk hogy Seszták írta ,akár a mai kommentárok egyikének gondolhatná az ember.Valóban csak egy új szülöttnek új minden vicc.

Aki Sesztákkal bármiféle szimpátiát érez, az vizsgáltassa meg magát. Orvossal, főként pszichiáterrel. Még ma, mert holnap talán késő lesz.

Természetesen tisztában vagyunk azzal,

hogy Seszták Ágnes egy érzékeny humanista,

és az előbbi idézetek mind a szövegkörnyezetükből kiragadott, tendenciózusan összeállított hamisítványok,

ezért már most indítványozzuk,

hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatába azt is foglalja bele a "Kór"mány,

hogy a Seszták Ágnes egy szent!

Seszták Ágnes írta a következőket, naná, hogy betömött szájjal, szinte az illegalitásból (Magyar Nemzet, 2007. 03. 13., „A kettős mérce bajnokai”):

„Amikor a hamisított Teller-levelet, díszzsidózást, a keresztények kiirtását, Horn Gábor aljas karácsonyi képeslapját, a kóbor kutyázást, a Magyar Nemzet újságíróinak fejbe rúgására, a MIÉP-esek gödörbe lövetésére, Orbán és Kövér likvidálására való burkolt vagy nyílt felszólítást, az olaszliszkai és zámolyi lincseléseket, a huszonhárommillió beözönlő román vendégmunkás ordas hazugságát kérik számon, akkor a haladó baloldal megvakul, megsüketül, és analfabéta lesz.”

Ki is az, aki nem válogat a módszerekben?

Seszták Ágnes írta a következőket, naná, hogy betömött szájjal, szinte az illegalitásból (Magyar Nemzet, 2006. 11. 06., „Mélymagyar mélylélektan”):

„…ebből az országból mihamarabb el kell menni, New Yorkba vagy Párizsba, ahol nem ér a magyar mélylélektan, nincsenek mélymagyarok, tülkölő sámánok, eszelős sumérok, turulisták, öntudatuk morzsáin tengődő nemzeti értelmiségiek.”

Ki is az, aki nem válogat a módszerekben?

(csak vicceltem, Seszták Ágnes ezt is csak „tréfából” írta, ha úgy tetszik, ironikusan)

Seszták Ágnes írta a következőket, naná, hogy betömött szájjal, szinte az illegalitásból (Magyar Nemzet, 2006. 12. 11., „Díszpintyek”):

„…a velejéig romlott antidemokratikus Orbán-kormány fasiszta módszereket alkalmazva megalázta, és alapvető jogaiban korlátozta ellenzékét”

Ki is az, aki nem válogat a módszerekben?

(csak vicceltem, Seszták Ágnes ezt csak „tréfából” írta, ha úgy tetszik, ironikusan, hiszen akkor még nem tudhatta, hogy mit hoz a 2010. év)

Seszták Ágnes írta a következőket, naná, hogy betömött szájjal, szinte az illegalitásból (Magyar Nemzet, 2009. 07. 15., „Tanárnő a rúdnál”):

„Két nagy társadalmi csoport van, amelyiknél a munkavégzéshez belép az úgynevezett hivatás is. Az egyik az orvos, a másik a pedagógus. Évekig lehetett ezzel a hivatás-hókuszpókusszal zsarolni őket. A hivatás helyettesíti a magas fizetést, a hivatás segít önmagad kizsákmányolásában, és a hivatást kérik számon az ingyen vállalt túlmunkák idején. Csakhogy közben beköszöntött a kapitalizmus, a gyermeki jogok soha nem látott uralma és az agyzsugorított tantervek ideje. A pedagógus pedig az orvossal együtt a lesajnált, lenézett és nemszeretem kategóriába került. Ma nem érdemes minőséget tanítani, nincs rá igazán igény.”

Ki is az, aki nem válogat a módszerekben?

(á propos, valahogy kimaradt nekem az, amikor Orbán Viktor elrendelte, hogy a tanárnők ne buktassanak, hanem kapjanak nagyobb fizetést)

Seszták Ágnes írta a következőket, naná, hogy betömött szájjal, szinte az illegalitásból (Magyar Nemzet, 2009. 08. 08., „A daganat nem vár”):

„Közérthetően, tehát megbocsátható demagógiával: egy olyan országban, ahol a rák vezető halálok, ahol évente kisebb várost visz el a kór, amitől minden ember retteg, ott ne spóroljanak ágyakkal, berendezésekkel, terápiákkal és főképp, ne húzzák az időt. Nehéz úgy tekinteni a mi egészségügyünk állapotára, mint normális ország, normális stratégiájára. De az, hogy az összes rákbetegeket ne azonnal és ne hatékonyan lássák el, ebben az emberek az ordító igazságtalanság mellett az egészségügyi főhatóságok bizonyos szándékosságát vélik felfedezni. Ami társadalmi hatásait tekintve roppant gyúlékony alapanyag.”

Ki is az, aki nem válogat a módszerekben?

(á propos, valahogy kimaradt nekem az, amikor Orbán Viktor elrendelte, hogy az összes rákbeteget azonnal és hatékonyan lássák el)

Seszták Ágnes írta a következőket, naná, hogy betömött szájjal, szinte az illegalitásból (Magyar Nemzet, 2009. 08. 10., „Clinton, a hazafi”):

„A gyenge magyar Külügyminisztérium még egyszer sem repült Pozsonyba egy különgépen, és csapott az asztalra tizenötmillió magyar nevében kikérve ezt a stílust.”

Ki is az, aki nem válogat a módszerekben?

(á propos, valahogy kimaradt nekem az, amikor Martonyi Pozsonyba repült különgépen asztalt csapkodni)

Seszták Ágnes írta a következőket, naná, hogy betömött szájjal, szinte az illegalitásból (Magyar Nemzet, 2009. 09. 14., „Meddig hazudunk?”):

„Amióta egy Gyurcsány Ferenc nevű kártékonyság felütötte a fejét, ebben az országban a hazudozás, a hazugság és az elhallgatott igazság újra polgárjogot nyertek. Az örökös hazudozás csontig mérgez mindent, és megrengeti az emberek hitét bármiféle demokráciának csúfolt, magasabb rendű formációban. A legkövérebb hazugságok a cigánysággal kapcsolatban születnek, és tartják magukat, mintha egy láthatatlan karmesteri pálca valahonnan a háttérből mozgatná a kapát, a kaszát, a gereblyét, a rugós kést, a pisztolyt és a bokszert használó romákat.”

Ki is az, aki nem válogat a módszerekben?

Seszták Ágnes írta a következőket, naná, hogy betömött szájjal, szinte az illegalitásból (Magyar Nemzet, 2008. 12. 01., „A kis Szűcs”):

„Szűcs Erika volt bankár a kormányfő borsodi embere, ki tudja, hányadik szociális miniszter ebben a folytatólagos kormányban, ahol az alkalmasság úgy értendő, hogy ki hányszor fényesíti ki Gyurcsány Ferenc lovaglócsizmáját.”

Ki is az, aki nem válogat a módszerekben?

Seszták Ágnes írta a következőket, naná, hogy betömött szájjal, szinte az illegalitásból (Magyar Nemzet, 2008. 12. 30., „Klára és Ferenc”):

„Vannak Gyurcsánynak nagyon komolyan vett szerepei is. Például feleségéhez, Dobrev Klárához való nyilvános viszonya. A filmben a nagycombú ara a miniszterelnök hazatértén örvendezve lovagló ülésben ráugrik a prime ministerre. Ezt lehet, hogy elpróbálták Gyurcsányékkal, de talán Gréczynek eszébe jutott, hogy a Hír TV és az Echo TV nézői őrjöngve fognak csatornát váltani. Így Klára és Ferenc inkább szerelmi életük hétköznapjaival ajándékoznak meg bennünket furtonfurt. Ferenc Klára nyakát csókolgatja, Klára Ferenc férfias vállához simul. Mutatják az összekulcsolt kezüket: ketten mindenki ellen. „Imádom ezt a laza férfit”, így Klára. Ferenc cserébe mindig és mindenhol ezt dokumentálva csókolgatja felesége száját, kezét. Mintha ez bárkit is megindítana néhány nyugdíjas elvtársnőn kívül, akik visszaidézik a szép időket: „lenn, hol a tölgyek őrzik a völgyet”. Vagy Diurnus Bodor Pált, aki Klára vonzó kisugárzása alól képtelen kivonni magát, és megjegyzi, hogy egy ilyen tehetséges, nagyszerű nő másutt akár miniszterelnökségig vihetné.”

Ki is az, aki nem válogat a módszerekben?

jav; jó

no, ami igaz, az igaz, Seszták Ágnes j;o tollu ujságiró volt a zátkosban is...

Teljesen igaza van Bolgár Úr,

Mert a demokráciában az ellenzéknek a leginkább elvitathatalan joga a just mormorandis. Ezzel a jogával élt a jobb oldali sajtó nyolc éven át, még a túlzásoktól se visszariadva. Most viszont Önök moroghatnak. És a túlzások se maradnak el.
Mindketőre van igény.
És valja be, még jól is esik morgolódni!

És azon se csodálkozzunk, hogy a hölgy nem vette észre a gerendát a saját szemében! Ezt Önök se csinálják másképp.