Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Orbántól Borossig, a Jobbiktól a mérsékelt jobboldali értelmiségig mindenki elérkezettnek látja az időt, hogy a Szent Korona-tant beemelje az alkotmányba. Negyvenöt fős alkotmány-előkészítő bizottság alakul, amelynek át kell tekintenie, hogy a hatályos alkotmány megfelelően tartalmazza-e „alkotmányfejlődésünk történeti értékeit”. Boross Péter volt miniszterelnök pedig úgy vélte: a korona szinte személy, és személyiségi jogai vannak.

drang+: Egy tárgyat személyiséggel (és ahhoz kapcsolódó jogokkal) felruházni vallási tekintetben is közelebb áll a fetisizmushoz, mint az Európában általában követett egyistenhithez. I. István a magyarok első királya, aki Szent István a hívő keresztények számára, a korona pedig jelentős esztétikai és történelmi értékkel bíró műtárgy, amely a történelem megértésének leegyszerűsítése keretében akár szimbolizálhat is valamit. De hogy megtestesítse, az modern, gondolkodó ember számára nonszensz.

Kelep: A Szent Korona-tan egyszerűen egy tárgy imádata, önálló tulajdonsággal való felruházása, röviden fetisizmus. Pontosabban egy olyan eszmeiség, amelyet tűzzel-vassal irtott az egyház, csak valamiért Magyarországon elnézték. Mai szemmel közröhej. De röhögni rajta lassan kínunkban fogunk, mert inkább sírni kéne ekkora ostobaságon.

kertész: Tele van a katolicizmus a különféle szentek ereklyéivel, tárgyaival, amelyeket igencsak nagy tisztelet, sőt, imádat is övez. Ennek persze megvan az előzménye is, hiszen már az ókorban is büszkén mutogatták egy-egy nagy hős csontjait, tárgyait, és a birtoklásukért még háborút is viseltek.

morcos: Nem lehet alkotmányba foglalni olyasmit, amiről a „zemberek” 99 százalékának halványlila gőze sincs. A Szent Korona-tan ellentétben áll a Magyar Köztársaság hatályos alkotmányával, amely kimondja, hogy „Magyarország: köztársaság”, ahol minden hatalom a népé. Így aztán – hacsak nem akarjuk elvenni a néptől azt a jogot – a Szent Korona legfeljebb a preambulumba kerülhet be, egy-két mondat erejéig. Ahhoz hasonlóan, ahogy az egyébként a 2000. évi I. törvényben már megfogalmazódott: „A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.” Ezzel amúgy nincs is gond, de ez a Szent Korona mint hagyomány és ereklye beemelése, nem pedig a Szent Korona-tané.

magyar nemzett: Szerintem is: ez járható út lehet a köztársaság számára. Lehet persze idejétmúltnak, korszerűtlennek nevezni, de az butaság, hogy egy tárgy imádatáról lenne szó. A kereszténység sem egy tárgy imádata. Vagy a magyar állami címer használata, tisztelete sem egy tárgy imádata. Ugyanígy a Szent Korona-tan esetében is maga a korona (a tárgy) csak a szimbóluma egy hagyománynak, egy gondolkodásmódnak, egy „íratlan alkotmánynak”. Amit lehet elfogadni, elutasítani, esetleg tudomást nem venni róla, de pusztán tárgynak nevezni nagyfokú tájékozatlanságra utal.

avinyon: Orseolo Péter, első királyságát elbukván, uccu vitte is Szent István koronáját. Nyugatra. A császár annak fejében adott hathatós segítséget, hogy majd ő küldi a (kisebb) koronát, ezt meg tessék szépen visszaküldeni Rómába. Meg is történt. Szent István koronája azóta is Rómában van, a másolatát időnként mutogatják. Szent Lászlónak meg a bizánci császár küldte a harmadik (még kisebb) koronát, az úgynevezett Szent Koronát, élén a császárral, alatta a bizánci trónörökössel, amelyhez Szent István koponyaereklye-tartójának darabjait is hozzákalapálták.

mozet: Mint legbecsesebb nemzeti ereklyénk, a korona legméltóbb helye a Nemzeti Múzeumban volt, hiszen a múltat tanúsítja. Amikor Orbánék átvitték a Parlamentbe, az nem volt egyéb, mint egy aktuálpolitikai célzatú cselekmény, amellyel valójában a demokratikus köztársasággal való burkolt szembefordulást akarták kifejezni. Ugyanis a korona és a koronázási jelvények a mindenkori királyságot szimbolizálták, és a Szent Korona-tan is szerintem ilyen célzatú lehet. Most nyilván felbőszülnek a nagy hazafiak: hogyan lehet ilyesmit állítani, amikor a Szent Korona-tan a nemzeti egységet testesíti meg! De mi is volt a királyság idején? Kik tartoztak a nemzet fogalmába? Csakis a kisnemesektől fölfelé (később persze a kialakuló polgárság is), de a plebs, azaz a jobbágyság nem! A társadalmi fejlődés azután meghozta a demokratikus rendet, ahol a népfelség lépett be a király helyébe. Akkor mit kezdhetünk a Szent Korona-tannal, azt hogyan lehet párosítani a népfelséggel? Szerintem sehogy. Szisztematikus és átfogó támadás kezdődött a demokrácia ellen, valamiféle autokratikus rend kialakításának irányába. Ebbe a vonulatba tartozik a témában folyó vita is, ahol a demokraták és az retrográd erők ütköztetik nézeteiket. Meddig lehet még folytatni ebben a szerencsétlen országban társadalmi rendszerek váltogatásával folyó kísérletezéseket?

Cave: Szent István nem éppen kesztyűs kézzel vezette be a kereszténységet, és nem ingyen kapta az alapkoronát Bizánctól. Ahhoz, hogy most ilyen kultusza lett a koronának, ismerni kell a Fidesz ígéreteit a KDNP és a klérus felé. Csökkenteni akarják a Jobbik szerepét is.

vadegér: A Szent Korona-tan a legsötétebb középkor.

anyavaja: Feltehetőleg volt az ősmagyar hitvilágban egy „Boldogasszony”, aki főistennő vagy védnöknő lehetett. (Az ősvallásról keveset tudunk, mert István és utódai keményen irtották a nyomait is.) Később Szűz Máriával azonosították. Egy érdekes tanulmány szerint a magyar szentek történetét meg azt, hogy Szent István Szűz Máriának ajánlotta Magyarországot, valamikor a török idők vége felé, az ellenreformáció részeként kezdték a jezsuiták széles körben tanítani, illetve terjeszteni és népszerűsíteni. Előtte ezek csak a krónikákban voltak meg, de nem voltak közbeszéd tárgyai. Horthy a Szent Korona-tan elvét használta fel arra, hogy uralkodhasson a király nélküli királyságban. Vagyis, amikor IV. (ma már Boldog) Károlyt nem engedte be az országba. Tényleg, igazi vallásos emberek hogyan tisztelhetik ezután Horthyt, aki egy boldoggal így járt el?

Li Taj-po: A tan a maga idejében, a maga geopolitikai környezetében betöltötte a szerepét. Hogy ebben hisz valaki, vagy nem hisz, lényegtelen, mindaddig, amíg közösségét, illetve önmagát ezzel nem veszélyezteti. És itt a baj. A tant nacionalista szándékkal kívánják alkotmányba emelni, nem hagyományőrzés céljából. Célja – a lisszaboni szerződéssel szembemenve – a földliberalizáció megakadályozása, a politikai nemzet parlamentje hatókörének kiterjesztése a más közigazgatási területen élő kulturális nemzet tagjaira.

Joszip Vragics: A Szent Korona-tan, illetve a Werbőczy Tripartitumja a nemesi réteg bebetonozását jelentette, a jobbágyság jogfosztásával együtt! Ebből kifolyólag mind a Szent Korona-tan, mind a Werbőczy-féle joggyűjteményen alapuló jogrendszer felélesztése, akár csak jelkép szinten is, nem más, mint anakronizmus, esetleg a pénzzel, hatalommal már bőven ellátott újkori elit rang- és címvágyának a kifejeződése!