Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Versenyképes adók, a termelés elsődlegessége, összefogás, a hazai vállalkozások előnyben részesítése, a kis- és közepes vállalkozások fellendítése, az euró bevezetése – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint ez az a hat pont, amely ahhoz szükséges, hogy vállalkozásbarát környezet alakuljon ki Magyarországon.

predator: Varga Mihály bízik abban, hogy 2015-ben bevezethető az euró, de úgy véli, hogy az idei költségvetési hiány a GDP 7-7,5 százaléka lehet, adócsökkentésre pedig leginkább a társasági adónál lát lehetőséget. Azaz hitelekből akarnak élni. Ha a hiány a GDP 7-7,5 százaléka lesz, nem jutunk sehova. Ahová eljuthatunk, az az államcsőd, s akkor vasvillával kergetik el a parasztok a kormányt...

Dubitandum: A „magyar úttal” az ország dupla vagy semmit játszik.

sivatagihal: Mire bevezetnénk az eurót, az addigra meg is fog szűnni. Nagy formátumú nyugati közgazdászok ezt jósolják. Egyre több a probléma vele. Nagyon keveseknek jó az euró.

laszlo01: Nem tudom, az euró bevezetésének élharcosai a mai magyar átlagbért vagy nyugdíjat átszámolták-e már euróba. Én megtettem, és elkeserítő eredmény jött ki. A mai átlagbérünk 280-290 euró! Ismerve az euróban megadott megélhetési költségeket, árakat, ez nagyjából két, két és fél hétre elegendő pénz!

tsz elnok: Nem mindegy, hogy milyen pénzzel NEM fizetnek meg? Egyébként nem volna rossz dolog az euró, ha komolyan vennék saját magukat az eurót használó országok. De mint azt Görögország, Portugália példája mutatja, ez koránt sincs így. Akkor viszont minek?

öreg42: Az euró bevezetésekor minden országban nőttek az árak. Ehhez hozzájárult, hogy a „turista”-átváltási arányokhoz képest is rendkívül rosszul határozták meg az átváltási értéket. Ha ez nálunk is így következne be – és miért ne így? –, akkor szokás szerint mi járunk rosszul. Gondoljunk bele: az euróövezet országaiban egy euró alatt nem nagyon találni árcédulát. Az pedig – átváltási aránytól függően – 270–300 forint. Nézzünk szét itthon. Hány dolog ára van ez alatt? Természetesen van olyan gazdasági szektor és érdekkör, ahol és amelynek egyértelműen jó lenne. De nagyon valószínűnek tartom, hogy ez nem az ország lakosainak többsége.

exLacus: Az MNB és a forint alapkamata 5,75 százalékos mélypontra került. Az még mindig duplája az euró „központi” kamatának, de nem a görög állampapírok kamatának, amelyek 6,25 százalékos diszkonton forognak jelenleg. Vagyis hiába lépünk mi be a eurózónába, ettől még nem feltétlenül lesz olcsóbb a hitel.

Cave: Orbánék csökkenteni akarják az adókat, ami bevételkiesést jelent. Ergo valahonnan el kell vonni! Viszont emelik az egészségügy, az oktatás, az egyházak finanszírozását. Az is elhangzott, hogy a „nagy elosztórendszerek reformja” lesz a kiesés pótlásának az alapja. Érdekes, most majd hozzá lehet nyúlni? Ez a tb, a nyugdíj, a szociális alap. Lehet, hogy visszasírják még a hívek a 300 forintos vizitdíjat. Viszont ennyi milliárdot nehéz lesz úgy elvonni, hogy közben megmaradjon a hiány alacsony szintje.

Dr Smart: Az adócsökkentés nem szükségszerűen jár együtt az adóbevételek csökkenésével. Ha többen kevesebbet fizetnek, az a végén lehet több bevétel.

Csülök: Hosszú távon lehet igaz a több bevétel (bár az elgondolás hiányossága, hogy e szerint a legmagasabb bevételt a 0 százalékos adókulcs jelenti). Rövid távon azonban kizárt. Tehát az a politikus, aki az éppen hiánnyal küszködő országban az elkerülhetetlen megszorítások helyett javasolja az azonnali adócsökkentést, ostoba.

drang+: A Fidesz a korábban feleregetett lufik és célkitűzések (egymillió új munkahely, a nyugdíjak reálértékének megőrzése stb.) után kezd konkrétumokkal előállni. Az utóbbi napokban két ilyennel találkoztam. 1. Orbán Viktor beszélt a „termelő kapitalizmusról”, amelyet támogatunk, és a „pénzkapitalizmusról”, amelyet nem szeretünk, és kordában kell tartanunk. Lehet, hogy képzett közgazdászoknak jelentenek valamit ezek a fogalmak – nekem tök ismeretlenek. Amatőrként azt vélem kiolvasni ebből, hogy a Fidesz a kereskedelmi bankok szerepét erősen vissza kívánja fogni, és a gazdaság finanszírozását központosítani akarja, ami a szép emlékű tervgazdálkodásra emlékeztet. 2. Járai Zsigmond a választás után két héttel bevezetésre kerülő radikális adócsökkentésről beszélt, valamint arról, hogy a forint gyengítése használna a gazdaságnak. Ez a kettő együtt és külön-külön is az államháztartási hiány növekedése és a fokozódó infláció irányában hat.

Stanc: Semmi baj nem lenne a külföldi tőkével, ha nem az határozná meg a magyar gazdaság életképességét. Amíg azonban jól fizetett janicsárok azt prédikálják, hogy ez így jól van, és amíg a magyar ezt el is hiszi, addig gyarmatország maradunk, és engedjük, hogy rajtunk élősködjön (gazdagodjon meg) a Nyugat. Ez a rendszerváltás előtt csak annyiban volt más, hogy akkor a Kelet húzott sápot tőlünk. Amíg a külföldi cégek állami támogatása és az adózás nem kezd a hazai cégek színvonalához közelíteni, és az itt regnáló janicsárok nem kezdik a nyugati érdekeket és a magyart közelíteni, addig a Jobbik erősödni fog.

belakandrea: Nem fog sikerülni a stabilizáció, de ez nem fogja Orbánt meghatni, mert addig végrehajtják az alkotmánymódosítást, és bármilyen pocsék is lesz az ország helyzete, ők maradnak a hatalomban. És nem lesz tüntetés, csak könnygáz.

Botond: Járai forintgyengítésért érvelő megszólalása döbbenetet váltott ki bennem, hiszen a Medgyessy-kormány alatt – még jegybanki elnökként – éppen ennek ellenkezője mellett érvelt és cselekedett, ezzel gyengítve a kormányprogramot és a magyar gazdaságot. De úgy látszik, mégis tudja, mit kellett volna akkor is tennie, csak akkor talán nem fűlött a foga hozzá, mert az ország érdekeinél előbbre tartotta pártjának, a
Fidesznek az érdekeit, gyengítve az akkori kormányt. És az országot.

anula: Nem tartom kizártnak, hogy az adócsökkentést megcsinálják. Az államháztartási hiány terhére. Többször utaltak arra, hogy erről tárgyalni kell az IMF-fel. Hogy miben bíznak, nem tudom. Mert abban nem bízhatnak, hogy az adócsökkentéssel megspórolt pénzből úgy fel lehet futtatni a belső fogyasztást, hogy az kompenzálná az adóbevétel csökkenését. Ez most nem reális várakozás. A termelő kapitalizmus viszont reális, amennyiben van egy-két konkrét nagyberuházás a talonban (külföldi tőkéből finanszírozott – erre van esély, ha csökkennek a járulékok), ami legalább egy-két térségben pozitív hatást gyakorol. Hogy mikorra, az még kérdés, de szerintem legjobb esetben a ciklus második felére. A pénzkapitalizmus csak kampányduma.